Jehovában bízzál, ne emberben!

„Jobb Jehovában keresni menedéket, mint földi emberben bízni.” — Zsolt 118:8, UV.

1, 2. a) Hányan vannak ma mélységes, megingathatatlan bizalommal Jehova iránt és miért van ez így? b) Ki bízik abban, hogy Jehova jobb állapotokat teremt?

KEVÉS ember van ma mélységes, megingathatatlan bizalommal Jehova Isten iránt. Néhányan még a létezésében sem hisznek. Mások talán elismerik Isten létezését, de kevés figyelmet fordítanak az ő akaratára. Még azok is, akik e világ valamelyik vallásához tartoznak, inkább bíznak vallásos hagyományaikban és papjaikban, mintsem Jehovában. Nagyon is hasonlítanak azokhoz, akikről Pál apostol azt mondta: „Tanúskodom arról, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem pontos ismeret szerint; mert — mivel nem ismerik az Isten igazságosságát, hanem a sajátjukat kívánják felállítani — nem vetették alá magukat az Isten igazságosságának.” — Róma 10:2, 3, UV.

² Ami az emberiség jövőjét illeti, vajon kitől várják az emberek az állapotok jobbra fordulását? A legtöbben az emberi erőfeszítésekben bíznak, nem pedig Jehova ilyen irányú elhatározásában. A föld négymilliárd lakosának csupán elenyésző része vizsgálta meg gondosan Jehova létezésének bizonyítékát, vállalta az iránta való kötelezettségeit és éli a törvényei iránti engedelmességben az életét. Ezek teljes mértékben bíznak benne, tudják, hogy teljesíteni fogja ígéretét, mely szerint egy igazságos új rendet vezet be az emberiség számára. Az ókori zsoltároshoz hasonlóan ezek is kijelentik: „Benned bízom, ó Jehova. Azt mondom: ,Te vagy az én Istenem.’” (Zsolt 31:14, UV [Károli: 31:15]) Ők megszívlelik Isten figyelmeztetését: „Ne bízzatok nemesekben vagy földből való ember fiában, akinél nincs megmentés.” — Zsolt 146:3, UV.

3. Miért ne legyen ok az elkeseredésre az, hogy viszonylag kevesen bíznak Jehovában?

³ Vajon elkeseredjenek azok, akik Jehovában bíznak, mivel viszonylag kevesen vannak a föld négymilliárd lakosához képest? Nem, mert a számok sohasem voltak egy vitatott dolog igazságosságának mértékei. Az emberi tömegek gyakran tévednek. Jézus Krisztus azt mondta: „Menjetek be a keskeny kapun; mert széles és tágas az az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta; viszont keskeny az a kapu és szoros az az út, amely az élethez vezet, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Máté 7:13, 14, UV) Nem a tömegek ítéletében bízni nem jelenti a „keskeny kaput”, amely a teljes élethez vezet. A történelem tele van az emberi ígéretek kudarcaival és a károkkal, amelyek a tömegeket érték, akik vakon követték az embereket.

4. Mit tudunk ma még jobban meghatározni és miért?

⁴ Az emberi bölcsességbe vetett bizalom ostobasága különösen az elmúlt évszázadban lett nyilvánvalóvá. Most, amikor további tapasztalatokkal rendelkezünk, miután megértük ezt az erősen tudományos modern korszakot, még inkább meg tudjuk vizsgálni az emberi teljesítmények eredményeit. Összehasonlíthatjuk azokat Jehova műveivel és világosabban láthatjuk, kibe érdemes helyezni a bizalmunkat.

A TUDOMÁNYBA VETETT HIÚ REMÉNYSÉG

5. Milyen szerepük van a tudományos eredményeknek abban, hogy sokan egy jobb világban reménykednek?

⁵ Az elmúlt évszázadban vagy annak táján a tudományos előrehaladás nagyban felkeltette az emberiségnek egy jobb világba vetett reménységét. Sokan azt gondolták, hogy az emberiség most egy dicsőséges új korszakba lép. Azt hitték, hogy végül az olyan problémák, mint a szegénység, az éhség, a munkanélküliség, a betegség, az öregség és a háború megoldása immár az ember hatalmában van. Erről a nagy reménységről Lewis Mumford író a következőket mondja:

„Az volt a felfogás, hogy a gép, a maga tervezési ésszerűsége és szerény teljesítménybeli tökéletessége következtében morális erőt jelent, azt a morális erőt, amely új teljesítmény normákat szab meg az embernek . . .

Minden emberi bajra vagy rendellenességre volt egy feltehetően gyors mechanikai, vegyi vagy gyógyszeripari orvosság. Még az elektromos ívlámpákat is úgy üdvözölték az első bevezetésük alkalmával, mint az éjszakai bűnözés megelőző eszközét.”

6. Milyen mértékben teremtett a tudomány néhány hasznos dolgot az emberi család számára?

⁶ A tudomány kétségkívül számos hasznos gépezetet alkotott. Sok országban a háziasszonyoknak nem kell többé sok időt pazarolniuk a kézzel való mosásra, varrásra, a fatüzeléses főzésre, nem kell vizet hordani a kútból vagy egy patakból. A tudomány ipari célra használta fel a kőolajból, kőszénből és gázból nyert elektromos áramot, hogy az működtesse az új mosó- és varrógépeket, kályhákat, hűtőszekrényeket, fűtőberendezéseket, villanylámpákat és más hasznos termékeket. A házon belüli vízvezeték megszűntette az egészségtelen külső mellékhelyiségeket. A traktor 50 lóerőről gondoskodott. A tejipari gépek megkönnyítették a tehenészettel rendelkező farmerek nehéz munkáját. Az orvostudomány előrehaladása hozzásegít különféle betegségek gyógyításához. A fejlett technológia, a számítógépeivel és rakétáival még a holdra is eljuttatott embereket.

7. Hogyan idézett elő a tudomány számos problémát?

⁷ De mialatt a tudomány segített megoldani néhány nehézséget, sok másikat viszont előidézett. A gépkocsi például, noha gyors szállítást és kényelmet hozott, olyan nehézségeket támasztott, amelyeket nem sikerült megoldani. A hatalmas világvárosok területén óriási forgalmi torlódásokat és akadályokat okozott. A kipufogó gáz hozzáadódik az ipari szennyeződéshez, amely ott függ számos nagy város felett. És a gépkocsi az egyik leghalálosabb eszközzé lett, amelyet valaha feltaláltak. Az Egyesült Nemzetek kiadásában megjelenő Világegészségügy c. szaklap szerint mintegy 250 000 ember hal meg évente közúti baleset következtében. További milliók szenvednek sérülést.

8. Milyen hatással volt évszázadunkra a tudományos militarizmus?

⁸ A tudomány egy másik borzalmas gyümölcséről A XX. század nagy eseményei (Great Events of the 20th Century) c. könyv tesz említést a következőképpen: „Kétségkívül, a XX. század nagy formáló ereje a tudományos ismeret tüneményes növekedése volt és ezt az ismeretet sohasem hajszolták oly erőteljesen, mint éppen a háborús időkben.” Tankok, repülőgépek, lángszórók, géppuskák, tengeralattjárók, rakéták, atombombák és egyéb fegyverek kerültek ki a tudomány termékei közül. Több mint 100 millió ember életét oltották ki ebben a században, többet mint bármely másik korszakban. „Jaj azoknak — mondja találóan Isten Igéje — akik harci szekerekbe helyezik a bizalmukat, melyek számosak, vagy paripákba, melyek nagyon erősek, de akik nem tekintenek Izrael Szentjére és nem keresik magát Jehovát.” (És 31:1, UV) Noha a tudományos militarizmus katasztrófálisnak bizonyult, a nemzetek ma is 300 milliárd dolláros rekordösszeget költenek évente a háborús felkészülésre. A nagyhatalmak az országukban levő összes tudósoknak mintegy 25 százalékát a hadiiparban dolgoztatják; ugyanakkor kevesebb mint egy százalékuk dolgozik a fegyverzet ellenőrzésében vagy a leszerelésben.

9. Megoldotta-e a tudomány az emberiség legégetőbb problémáit?

⁹ Vajon hozzásegített-e a tudomány a bűnözés világméretű terjedésének megfékezéséhez? Nem, mert a bűnözés tovább terjed, amint azt Isten prófétai Igéje megjövendölte ezekre az „utolsó napokra”. (Máté 24:12; 2Tim 3:1-5, 13) Nos, csupán az Egyesült Államokban a Népszámlálási Hivatal jelentése szerint 37 millió nagyobb bűncselekményt követnek el évente, háromszor annyit, mint amennyit a rendőrségnek bejelentenek. És amíg az orvostudománynak sikerül harcolni néhány betegség ellen, más betegségek megfékezhetetlenül tombolnak. A szívbetegségek elérték a járvány-szintet, akárcsak a vérbaj; a rák szintén fő gyilkossá lett. Tovább fokozódnak az egészségügyi nehézségek, ami a levegő, a föld és a víz ember általi szennyezésének, és az élelmiszerek vegyszerekkel való kezelésének tulajdonítható. És a tudomány teljesen tehetetlenül áll az öregkor és a halál pusztításával szemben. Az emberiség helyzete ma is olyan, mint ahogyan Isten Igéje mondja: „Egy ember által jött be a világba a bűn és bűn által a halál, s így a halál minden emberre kiterjedt.” (Róma 5:12, UV) Továbbá, a modern tudomány minden előnye ellenére, a Parade c. folyóirat megállapítja: „Több a nélkülöző, elszegényedett, írni-olvasni nem tudó és munkanélküli ember a világon, mint bármikor azelőtt.”

10, 11. a) Hogyan ismeri el néhány világi szaktekintély a tudomány kudarcát? b) Mit mond igen pontosan a Biblia az emberi erőfeszítésekről?

¹⁰ Világosan láthatók tehát ennek a tudományos kornak az eredményei. A valóságos tapasztalatok alapján tudjuk, hogy mit szült a tudomány. Mi is levonhatjuk a végkövetkeztetést a Környezeti etika (Environmental Ethics) c. könyvhöz hasonlóan: „A jelenlegi technológia máris nagy kudarc.” Lewis Mumford szerző szintén megállapította: „Az a felfogás, hogy a mechanikai és tudományos haladás párhuzamosan garantálja az emberi előnyöket . . . jelenleg teljesen tarthatatlan.” Arnold Toynbee történész pedig kijelentette: „Megdöbbentő megengedni, hogy a gépek irányítsanak minket, mégpedig megdöbbentő következménnyel . . . A meg nem változott emberre aligha lehet rábízni azokat a veszélyes játékokat, amelyeket a laboratóriumaiban kiötlött.”

¹¹ Világosan láthatjuk, mi történik az emberi családdal, amiért az emberben bízik. Úgy van ez, amint Isten prófétája, Jeremiás megjövendölte, ezt mondván: „Átkozott az az ép testű férfi, aki földi emberbe helyezi bizalmát és ténylegesen a hústestet teszi fegyverévé, s akinek szíve elfordul magától Jehovától.” (Jer 17:5, UV) Megbízhatók az ihletett zsoltáríró következő szavai is: „Ha maga Jehova nem építi a házat, hiába dolgoznak keményen annak építői.” — Zsolt 127:1, UV.

JEHOVA MÉLTÓ A BIZALMUNKRA

12. Egyedül ki méltó a bizalmunkra az élet lényeges dolgait illetően?

¹² Amint az emberi tapasztalat mutatja, ostobaság emberi bölcsességben bízni az élet lényeges dolgait illetően. Nem bízhatunk az emberekben az emberi család vagy problémáinak megoldása terén. Egyedül Jehova, a Mindenható Teremtő rendelkezik az orvossággal. Amikor tehát olyan életfontosságú dologról van szó, mint például az, hogy kinek a vezetését kérjük ilyen kritikus időkben, akkor Jehovához kell fordulnunk. Vajon térképnek tekintenéd-e egy veszélyes utazáshoz egy kisgyermek irka-firkáit? Vagy inkább olyan szakértőre bíznád magadat, aki jól ismeri az utat? A mi utazásunk során ezekben a veszélyes „utolsó napokban” és az Isten igazságos új rendjében való életért vívott küzdelmünkben az emberi bölcsesség teljesen megbízhatatlan vezető. Ezért mondja a Biblia: „Áldott az az ép testű férfiú, aki Jehovában bízik, és akinek Jehova lett a bizalmasa.” — Jer 17:7, UV.

13-15. a) Hogyan nyilvánítja ki a világegyetem Jehova bölcsességét és hatalmát? b) Miért kell, hogy növelje mindez a Jehovába helyezett bizalmunkat? (És 40:28, 29)

¹³ Jehova munkái, amelyek mögött az ő bölcsessége és hatalma áll, bizalmat ébresztenek bennünk. Amikor látjuk azt, amit már véghez vitt és amit véghez vinni képes, csak növekszik a nagyrabecsülésünk azon képességeivel kapcsolatban, amelyekkel irányítja az életünket és kialakítja az igazságos új rendet. Jehova képességének egyik példája magában az anyagi világegyetemben található meg. A távcsövek feltalálása előtt azt a néhány ezer csillagot, melyet szabad szemmel is lehetett látni, az összes létező csillagnak tekintették. De már az első, kezdetleges távcsövek is sokkal többet tártak fel belőlük. A mai modern eszközök pedig már oly sok milliárd csillagot tárnak elénk a világmindenségből, hogy — amint Jeremiás megállapítja — „a mennyek seregei megszámlálhatatlanok” az ember számára. — Jer 33:22, Amerikai Standard fordítás.

¹⁴ Azután felfedezték azt is, hogy az égitestek nem találomra szóródtak szét. Úgynevezett „galaxisok”-ba vannak csoportosítva, amelyeknek mindegyike sok milliárd csillagot és egyéb anyagot tartalmaz. Az a galaxis, amelyben mi élünk, a Tejút nevet viseli és mintegy 100 milliárd — a mi napunkhoz hasonló — csillagból áll. Galaxisunk átmérőjét mintegy 100 000 fényévnyire becsülik; márpedig a fény körülbelül 9 600 000 000 000 kilométernyi utat tesz meg egyetlen év alatt! És ez még nem minden. Az ember legfrissebb megfigyelései a National Geographic című folyóirat szerint „megdöbbentőek”. Annyi galaxist figyeltek meg, hogy a számukat az egyik megfigyelő tíz milliárdra becsüli; egy másik megfigyelő viszont 100 milliárdra! Azt is megfigyelték, hogy ezek a galaxisok szervezetten vannak elhelyezve: „csillaghalmazok”-ban helyezkednek el; minden egyes csillaghalmazban egy meghatározott számú galaxis van csoportosítva.

¹⁵ A világegyetem óriási kiterjedése, annak rendje és az égitestek mozgását irányító törvények egyenesen megdöbbentettek egyes tudósokat. Amint a Science News című folyóirat megjegyzi: „Ezeknek a dolgoknak a megfigyelése zavarba ejti a világűrkutatókat, mert úgy tűnik, hogy az ilyen különleges és pontos állapotok aligha jöhetnek véletlenül létre.” Természetesen a világegyetem valóban nem „véletlenül”, találomra jött létre. A világegyetemben megnyilvánuló bölcsesség, erő, rend és törvényszerűség mind-mind a Nagy Teremtő, Jehova Isten mellett tanúskodik: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; és az ő kezének munkájáról beszél a kiterjedés.” (Zsolt 19:1, UV) [Károli: 19:2]) Jehova képességei oly messzire elhatnak, hogy Ő könnyedén végzi el azt, ami az embernek lehetetlen, és képes „megszámlálni a csillagokat; valamennyiüket a nevén nevezi”. — Zsolt 147:4, UV.

16. Az élőkkel kapcsolatos legújabb felfedezések milyen végkövetkeztetéshez vezessenek minket?

¹⁶ Sok tudóst még inkább megdöbbent a földi élő világban megnyilvánuló bölcsesség és összetettség. A Science Digest c. folyóirat ezt a kijelentést közli: „A molekuláris biológiában majdnem naponta előforduló új felfedezések egyre kétségesebbé, sőt lehetetlenné teszik annak valószínűségét, hogy az élet véletlenül keletkezett.” Az egyik tudós úgy véli, hogy egyetlen emberi sejtben található beprogramozott utasítások egy 1000 kötetes enciklopédiát töltenének meg. Honnan származik mindez? Az enciklopédia kötete a könyvespolcon egész biztosan egy értelmes szerző létezése mellett szól. S ugyanez áll az élőlényekben megtalálható, megdöbbentő mennyiségű adathalmazra, bölcsességre és összetettségre is. Ezért egyszerű és megbízható módon jelenti ki a Biblia Jehova Istenről: „Nálad van az élet forrása.” — Zsolt 36:9, UV [Károli: 36:10].

17. Mit kell elismerniük az alázatos embereknek?

¹⁷ Az alázatos emberek elismerik azt, amit számos tudós és más egyén nem ismer el: hogy Jehova valóban „az egek Teremtője és a Fenséges, aki kiterjesztette az egeket; Aki elrendezte a földet és annak termését; Aki leheletet ad a rajta lakó embereknek és szellemet a rajta járóknak”. (És 42:5, UV) Ez a dicsőséges Teremtő, aki ilyen képességet és bölcsességet tud felmutatni, valóban méltó a bizalmunkra. Amint a huszonnégy vén a látomásban elismeri: „Méltó vagy, Jehova, igen, te, a mi Istenünk, hogy végy dicsőséget, tiszteletet és hatalmat, mert te teremtettél mindent és a te akaratodért jöttek létre és teremttettek.” — Jel 4:11, UV.

18, 19. a) Hogyan lehet összehasonlítani Isten munkáit az emberekével? b) Milyen legyen az állásfoglalásunk az Isten iránti és az ember iránti bizalom dolgában?

¹⁸ Ha tehát összehasonlítjuk Jehova munkáját és az ember munkáját, megkérdezhetjük: Ki szolgál rá vajon teljes bizalmunkra? Biztosan nem az ember, minden tudományos előrehaladásával együtt sem. Az a tömérdek kár és zűrzavar, amit az ember eddig okozott a földön, azt mutatja, hogy nem képes választ adni az élet problémáira és remény sincs arra, hogy valaha is kezében lesz ez a válasz. Amint a Világenciklopédia (The World Book Encyclopedia) megjegyzi:

„A tudományban elért nagy sikerek ellenére a tudósok még számos megoldatlan probléma előtt állnak . . .

A botanikusok még mindig nem tudják pontosan, hogyan működik a fotoszintézis. A biológusok és biokémikusok még nem kaptak választ arra a kérdésre: hogyan jött létre az élet. A csillagászok még nem dolgoztak ki egy kielégítő magyarázatot a világegyetem keletkezésére. A kutató orvosok és fiziológusok nem ismerik a rák kórokozóját és gyógymódját, de azt sem tudják, hogyan gyógyítsák a különféle vírus okozta járványokat. . . . A pszichológusok nem ismerik az elmebajok, összes okait.”

¹⁹ Jehova feltétlenül ismeri a választ mindezekre a dolgokra. Neki megvan a kellő bölcsessége és képessége ahhoz, hogy megoldásról gondoskodjon az emberiséget csapásként sújtó problémákra. Ezért nagyon is helyénvaló a Biblia figyelmeztetése: „Ne bízzatok nemesekben vagy földből való ember fiában, akinél nincs megmentés.” (Zsolt 146:3, UV) Ehelyett mindazok, akik szeretik azt, ami helyes, akik szeretik az életet, és akik szeretnének a jövőben jobb állapotokat látni, azok közé tartoznak, akiket így ír le a zsoltáros: „Akik ismerik a te nevedet, benned bíznak, mert te bizonyosan nem hagyod el azokat, akik téged keresnek, ó Jehova.” — Zsolt 9:10, UV [Károli: 9:11].

[Kép a 23. oldalon]

Ami az emberek szerint tudományos „fejlődés”, annak az eredménye gyakran forgalmi torlódás, akadály, szennyeződés és sok idő előtti halál