Amikor a gyötrő gondok megszűnnek
AZ AGGODALMAT úgy határozták, meg, mint „az elme fájdalmas vagy nyugtalan és kellemetlen érzése, általában valamilyen küszöbön álló vagy előre megérzett rossz dolog miatt”. Ezért a rendkívül aggódó személy valóságos gyötrelmet érez. És vajon ki örülne a gyötrelemnek?
ERŐFESZÍTÉSEK A GONDOK LEKŰZDÉSÉRE
Abban a reményben, hogy megszüntethetik az élet gondjai okozta aggodalmakat, sokan nyugtatószerekhez folyamodnak. Például egyetlen év alatt csupán az Egyesült Államokban mintegy 57 millió receptet írtak egyetlen gyógyszerfélére — egy bizonyos nyugtatóra. Figyelembe kell venni azonban az ezzel járó veszélyeket. A New York Post című lap 1978. április 26-i számában Harriet Van Horne megállapította: „Mintegy 30 millió nő szed rendszeresen nyugtatót, a[z Országos Kábítószer Intézet] jelentése szerint 16 millió pedig barbiturátokkal él. Az elmúlt évben 200 000 amerikai lépett be a kábítószerélvezők közé, s ezek mind receptre felírt szereket szedtek.” A gondok tulajdonképpen csak nőnek az erőfeszítések következtében, amelyeket a megszüntetésükre tesznek.
Némelyek a pénz felhalmozásában keresik a gondoktól való szabadulást. Nemrég egy torontói elektronikus műszerész egy hirdetésre hallgatva eladta a házát és annak teljes árát (50 000 kanadai dollárt) lottószelvények vásárlására fordította. Ezzel szemben csak 1500 dollárt nyert, azonkívül két utazási utalványt, ami a kézhezvétel napján már le is járt. Világos tehát, hogy a pénzgyűjtés reménye csak tetézi a gondokat ahelyett, hogy megszüntetné azokat.
A jövőért való aggódás súlyos teherként nehezedik sok ember elméjére. Egyrészt mindig fennáll az a veszély, hogy az állig felfegyverzett nemzetek esetleg bevetik halálos fegyvereiket és katasztrófába sodorják az emberiséget. A To the Point International című újság vezércikkében ezt mondta a szerkesztő: „A legtöbb nyugati katonai megfigyelő magától értetődőnek tartja, hogy a Kelet és a Nyugat közötti összecsapás elkerülhetetlen . . . A legapróbb részletekig kiszámították, milyen hatással lenne a Szovjetunió nukleáris támadása az Egyesült Államok nagyobb városai ellen . . . Az elméleti szakértők szédületes számokat emlegetnek s mintegy 70 millió halottat jósolnak egyetlen pusztító támadás következményeként.” Az ilyen szavak aligha oszlatják el a jövő miatti aggodalmakat.
És ez így megy tovább. A gondok csak szaporodnak és folytatódnak és minden egyes embernek valószínűleg megvannak a maga személyes okai az aggodalomra. Vajon ilyennek szánták az életet?
VAJON A GONDOK IS RÉSZÉT KÉPEZTÉK ISTEN FELTETT SZÁNDÉKÁNAK
Nem. Jehova Isten eredeti szándékában nem szerepelt az, hogy az emberre súlyos gondok nehezedjenek. Első szüleinknek, Ádámnak és Évának nem volt nehéz megszerezni az élethez szükséges dolgokat. Igen, az emberiség eredeti otthona egy paradicsom volt, ahol bőven megtermett az ennivaló! Jehova „növesztett a földből mindenfajta fát, tekintetre kívánatosat és eledelre jót”. A paradicsomot ki lehetett volna terjeszteni az egész földgolyóra s az ember bűn nélküli tökéletességet adhatott volna örökségül az utódainak egy örökké tartó élet kilátásával, biztonság és bőség közepette. Az Isten iránti engedetlenség következtében azonban első szüleink elvesztették az örök életet és mindazt, amit az kilátásba helyezett számukra (1Móz 2:9, 16, 17; 3:1–7, 17–24).
Isten az emberi bűn és tökéletlenség ellenére is gondoskodott az emberről. Jehova megígérte az ókori Izrael népének, hogy ha az hű marad hozzá, oly bőségesen megáldja őket, hogy a vetés szinte fedi az aratást a nagy terméshozam következtében (3Móz 26:3–5; hasonlítsd össze az Ámos 9:13-mal!). Ezért is mondhatta Pál joggal Lystria lakosainak: „Isten . . . nem hagyta magát tanúskodás nélkül, mivel jót tett veletek, esőt adott az égből és gyümölcsöző évszakokat, teljesen betöltve szíveteket eledellel és vidámsággal” (Csel 14:15–17). Ezért Isten létrehozta a földön az évszakok váltakozását, hogy biztosítsa a jó eledel soha véget nem érő termését (Préd 1:6, 7). Ilyen körülmények között egyáltalán nem kellett aggodalmaskodni az élet szükségletei miatt.
Azonkívül, hogy Jehova bőven gondoskodik szolgáinak szükségleteiről, Ő az, „aki igazságot szolgáltat a megcsaltnak” (Zsolt 146:7). Istennek sohasem állt szándékában az, hogy ,az egyik ember a másik rovására hatalmaskodjon’ (Préd 8:9). Ha tehát Isten akarata lenne meg a földön, amiként a mennyben, vajon azoknak, akik szeretik Istent, lenne-e okuk arra, hogy aggódjanak életszükségletük, biztonságuk és jólétük miatt? (Máté 6:9, 10). Bizonyára nem! Jehovának nem állt szándékában az embereket súlyos gondokkal nyomasztani.
A VILÁG BAJAINAK OKA ÉS AZOK ELLENSZERE
Nem Jehova Isten az embereket csapásként sújtó gondok forrása. Ezek inkább első szüleink, Ádám és Éva engedetlenségének a következményei. Mivel nem engedelmeskedtek Istennek, elvesztették a vele való kezdeti bensőséges kapcsolatukat és nyugalmukat. A bűnös Ádám csak bűnt és tökéletlenséget hagyhatott örökségül az utódaira az emberi élet minden gondjával együtt (Róma 5:12). De mindezek mögött egy szellemi teremtmény, sátán az ördög állt. Ez az „eredeti kígyó” vitte legelőször bűnbe az embert (1Móz 3:14, 15; Jel 12:9).
János, a keresztény apostol egy olyan időszakról írt, amikor Mihály, vagyis Jézus Krisztus és az ő angyalai kitaszítják az ördögöt és démonangyalait a mennyből (Jel 12:7–9). Ezután az apostol hangos szót hallott a mennyből, amely részben ezt mondta: „Örüljetek egek, és akik abban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert az ördög lejött hozzátok nagy haraggal, tudva, hogy rövid ideje van” (Jel 12:12).
Igen, okkal aggódik a világ és okkal érik azt bajok. De vajon van-e rá valamilyen ellenszer? Valóban van! A Szentírás arról biztosít: „Mert a békét adó Isten a maga részéről rövidesen szétzúzza sátánt a lábaitok alatt. A mi Urunk Jézus ki nem érdemelt kedvessége legyen veletek!” (Róma 16:20).
AMIKOR A GYÖTRŐ GONDOK MÁR A MÚLTÉ LESZNEK
Jehova Isten tehát képes tökéletesen véget vetni a gyötrő gondoknak és egész biztos, hogy ezt meg is teszi. Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt Péter apostol arra buzdította keresztény társait, hogy mindig gondoljanak „Jehova napjá”-ra. Nekünk is bíznunk kell az apostol alábbi szavainak a teljesedésében: „De új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint s ezekben igazságosság fog lakozni.” Igen, nekünk úgy kell viselkednünk, mint akik tisztában vannak azzal, hogy „Jehova napja” közel van „az ajtó előtt’, s nekünk fel kell készülnünk rá, mert ez a dolgok jelen gonosz rendszerének a megszüntetését jelenti majd. Helyébe a csodálatos új rend lép, amelyet Isten megígért (2Pét 3:10–13; Máté 24:33, 34; Luk 21:34–36).
A dolgoknak az az új rendszere eltüntet majd minden szomorúságot, gyötrelmet és nyomasztó gondokat. Mily nagyszerű áldások áradnak majd akkor az engedelmes emberiségre Isten királysága által, amely felett a Messiás király, Jézus Krisztus uralkodik!
Amikor Jézus mint ember a földön volt, két alkalommal is megszaporította a kenyeret és a halat, hogy ezreket tápláljon. És még felesleg is maradt (Márk 6:37–44; 8:1–9). A királyságuralom alatt nem kell tehát aggódni az étel és ital miatt.
De vajon mi lesz a helyzet a ruházattal? Emiatt sem kell aggódni. Jézus elvégre is azt mondta a tanítványainak: „Miért aggódtok a ruházat miatt? Tanuljatok a mező liliomaitól, hogyan növekednek, nem fáradoznak és nem fonnak; de mondom nektek, hogy Salamon még dicsőségnek teljében sem volt úgy felékesítve, mint ezek közül egy. Ha tehát Isten ily módon öltözteti a mező növényzetét, amely ma itt van, holnap pedig a kemencébe vetik, nem öltöztet-e annál inkább titeket, ti kicsinyhitűek!” (Máté 6:28–30). A válasz nyilvánvaló. Isten megteheti — és meg is teszi — az általa megígért új rendben.
De vajon nehézséget okoz majd megfelelő fedélről gondoskodni? Nem Jehova Istennek, aki paradicsomi otthont készített első szüleink számára. Ó egész bizonyosan képes megfelelő lakást biztosítani azoknak, akik bíznak őbenne. S az új rend alatt élő földi lakosok bizonyára nem kevesebbnek örvendhetnek, mint annak, amit egykor megjövendöltek Isten népe számára: „Házakat fognak építeni és laknak azokban . . . Nem úgy építenek, hogy más vegye birtokba” (És 65:21, 22). A lakásra sem lesz gond akkor, amikor Isten akaratát viszik véghez az egész földön.
S mit szóljunk a rossz egészségi állapotról, ami ma oly sok embert aggaszt? Nos, Isten Szava arról biztosít minket, hogy Jehova képes megszűntetni a betegségeket (5Móz 7:15). Egy bibliai beszámoló szerint Jézus Krisztus, az Isten Fia „mindenkit meggyógyított, akinek baja volt; hogy beteljesedjen az, amit Ésaiás próféta által szólott e szavakkal: ,Ő magára vállalta betegségeinket és viselte szenvedéseinket’” (Máté 8:16, 17; hasonlítsd össze az Ésaiás 53:4-gyel!). Nem kell tehát feleslegesen aggódni amiatt, hogy mi lesz a betegségek megszüntetésével a királyság uralom idején.
Jézus azonban nemcsak számos gyógyítást hajtott végre; képes volt még a halállal kapcsolatos gyötrelmet is eloszlatni. Hogyan? Azzal, hogy egyeseket életre támasztott. Gondold csak el, mily nagy megnyugvást jelentett a gyötrelem és a fájdalom alól, amikor feltámasztotta a naini özvegyasszony fiát! (Luk 7:11–17). És milyen boldogságot jelentett, amikor Jézus feltámasztotta barátját, a bethániai Lázárt! (Ján 11:1, 30–44). Amikor a földön volt, Krisztus biztosított minket, hogy ,mindazok, akik az emléksírokban vannak, meghallják az ő szavát és előjönnek’ (Ján 5:28, 29). Az ígéret feltétlenül beteljesedik, mert Jézus képes volt feltámasztani halottakat, amikor a földön volt (Csel 24:25).
„Jehova napja” véget vet a gonoszságnak és a gyötrő gondoknak. Micsoda áldás lesz az! Mily nagyszerű lesz élni, amikor a táplálék, a ruházat és a lakás nem lesz többé gond, amikor a betegséget ragyogó egészség váltja fel és amikor az emberiség halálba való menetelése helyett feltámadásra kerül sor! Bizony öröm lesz az élet, amikor végleg megszűnnek a gyötrő gondok!