Olvasók kérdései

◼ Mivel a Biblia bizonyos férfiakat különleges isteni kiváltságuk vagy kijelölésük következtében „felkenteknek” nevez, a mai felvigyázókra hivatkozhatunk-e ily módon, nevezhetjük-e őket „felkenteknek”?

A héber és görög „felkent” szó az olajjal való megkenés vagy bekenés gondolatát rejti magában. A „felkenetés” szót lehetett használni arra az esetre is, amikor a szent szellem kitöltetett valakire, pl. Jézusra és azokra a keresztényekre, akiket Isten társörökösökként kiválasztott (1Mózes 28:18, 19; 31:13; Zsoltárok 133:2; 45:7; Ésaiás 61:1; Lukács 4:18; Zsidók 1:9; Efézus 1:13, 14).

A Biblia a „felkent” szót használja azzal a személlyel kapcsolatban is, akit kiválasztottak vagy kijelöltek egy konkrét szerepre vagy hivatalra. Illésnek például fel kellett „kennie Hazáelt Szíria királyául” és ,Elizeust prófétául önmaga helyett’ (1Királyok 19:15, 16). Arról nincs feljegyzés, hogy ezek a személyek szó szerinti olajjal lettek volna felkenve, miként Jéhu (2Királyok 9:1–6). Minden bizonnyal a perzsa Círusz sem részesült valóságos olajjal vagy a szent szellemmel való kitöltetésben, mégis Jehova felkentjének neveztetett, mivel különleges megbízatást kapott egy konkrét feladatra (Ésaiás 45:1). Hasonlóképpen Mózesre is mint „Krisztusra” („felkentre”) történik hivatkozás, mivel Isten megbízásából egy különleges feladatot látott el (Zsidók 11:26).

Mit mondjunk a helyi gyülekezeti vénekről vagy felvigyázókról? A Cselekedetek 20:28-ban Pál apostol a gyülekezeti vénekről azt mondta, hogy a „szent szellem felvigyázóknak jelölte ki őket”. Ez akkor volt, amikor minden bemerített és Isten helyeslését élvező keresztény szent szellemmel kenetett fel és mennyei életre nyert elhívást (2Korinthus 1:21, 22; 1János 2:20, 27).

Abban a kifejezésben azonban, amely szerint „a szent szellem felvigyázóknak jelölte ki őket”, Pál apostol nem használta a görög felkentekre vonatkozó szót. Ő a tithemi szóalakot használja, amelynek jelentése: helyezni, tenni, állítani, kijelölni valakit valahova (vö. Márk 4:11; 16:6; 1Korintus 3:10; 9:18; 15:25; 2Timótheus 1:11; Zsidók 1:2).

Igaz, hogy Isten szent szellemét használja, amikor véneket kijelöl vagy megbízza vagy kijelölt helyükre állítja. Nem lenne azonban helyes, ha a gyülekezeti felvigyázókat „felkenteknek” neveznénk. Ez zavart okozna, mert helytelenül azt sugallná, hogy minden vén a szent szellem felkenetésében részesült, vagyis mennyei elhívott. Holott valójában a mai gyülekezetekben a hűséges felvigyázók zöme a helyreállított Paradicsomban való földi örök élet reménységét ápolja szívében.