Egy „speciális terület”

SOK keresztény fiatal magáévá tette azt a nézetet, hogy az iskola a fiatalok „speciális területe”. E célból éberen kihasználnak minden alkalmat, hogy bizonyságot tegyenek mind az osztálytársaiknak, mind a tanáraiknak. Figyeljük meg, milyen szép eredményt ért el egy kanadai 13 éves kislány, Zsuzsika.

„Decemberben a tanár úr felkérte az osztályt, hogy írjunk egy ’alkotó írást’ a karácsony történetéről: Témám ezt a címet viselte: ’Riport a karácsony eredetéről.’ Forrásanyagként iskolai lexikonokat és Ébredjetek! cikkeket használtam fel. Így sikerült egy tájékoztató jellegű riportot írnom.” Mi volt a tanár úr véleménye róla?

„Nos, riportom végén a tanár úr ezeket a megjegyzéseket tette: ’Zsuzsa, ez bizony nagyszerű kis írás volt! Csodálom szorgalmadat, és le a kalappal meggyőződésed előtt! Gondosságodért és értelmedért mindig respektáltalak. Remélem, ezeket a nagyszerű tulajdonságokat a jövőben is megtartod. Valójában nagyon felfrissítő és kifejezetten öröm olvasni vagy beszélni olyasvalakivel, aki korodbeli, de már meggyőződéssel rendelkezik, és van ahhoz is bátorsága, hogy kiálljon a meggyőződése mellett.’

„Miután személyesen elolvasta a riportot, kollégáinak is átadta elolvasásra a tanári szobában. Így mindannyian bizonyságtevésben részesültek. Ez felbátorított és arra ösztönzött, hogy másoknak is beszéljek a bibliai igazságokról az iskolában.

„Osztálytársaim természetesen tudják rólam, hogy Jehova Tanúja vagyok, s mikor megtudták, miről írtam, szerették volna beszámolómat ők is elolvasni. Nagy érdeklődésük láttán megemlítettem, hogy mindegyiküknek hozok egy-egy Ébredjetek! példányt, amely a karácsonyról szól. Ez az 1979. december 22-i szám volt, amelyben – többek között – volt egy cikk a ’diszkóról’ is.

„Amikor ezeket az Ébredjetek! példányokat behoztam az iskolába, meglátták más osztálytársaim is, és ők is kértek külön példányokat. A ’diszkóról’ szóló cikk iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott bennük, hogy elhatároztam, az 1979. március 22-i Ébredjetek! számból is hozok be egy-egy példányt, amely cikksorozatot közölt e témáról. Végeredményben így 26 folyóiratot sikerült elhelyeznem osztálytársaim között.

„Egy másik alkalommal, amikor az iskolai egészségügyi nővér filmet mutatott be a személyiségbeli fejlődésről, néhány osztálytársamnak egy-egy példányt hoztam be az Ifjúságodat tedd eredményessé című könyvből. Elmondtam, milyen sok segítséget nyújtott nekem ez a könyv a változó korral együtt járó problémák megértésében.

„Egy másik alkalommal, amikor más osztálytársaim észrevették e lányok kezében ezeket a könyveket, amint olvasták és megvitatták tartalmát, arra kértek, hogy nekik is hozzak belőle. Ezt kérte néhány fiú is. Összesen sikerült 17 Ifjúság című könyvet ez alkalommal elhelyeznem.

„Egy újabb alkalommal egy leány az iskolában elmesélte, hogy vasárnapi iskolában volt és olvasta a Bibliát, de nem értette meg. Azt mondtam neki, hogy van egy Bibliám, amelyet könnyű olvasni, és szívesen elhozom neki. Az Új Világ fordítású Biblián kívül még hoztam neki egy példányt az Én könyvem bibliai történetekről című könyvből, és megmutattam neki, hogy ez a könyv milyen nagy segítség a Biblia helyes megértésében. Egészen fellelkesült ennek hallatára.”

És mit mond Zsuzsa az iskolai tanúskodásról? „Nagyon örülök, hogy bizonyságot tehetek barátaimnak az iskolában, és kiváltságnak tekintem, hogy ilyen speciális területem van.”

Te is iskolába jársz? Nos, miért ne használnád ki ennek a „speciális területnek” az előnyeit?