Armageddon — mit nem jelent

A célállomás, amit el kell érned, nincs messze Haifátol. A közel-keleti égbolt tűző napsugaraiban a kanyargós Kison folyótól délre száguld előre kocsid, míg a völgy teljesen be nem szűkül. Az elkeskenyedő út Kármel magasba nyúló hegygerince és a galileai dombvidék között vezet, aztán hirtelen szélesre tárul előtted a völgy — Esdrelon síkságára érkeztél. A síkság déli oldalán haladva, megpillantasz egy dombot, amely a tetőn természetellenesen le van gyalulva. Itt van keresett úticélod: Megiddó romhalma vagy tellje. E szóból ered az Armageddon név.

ARMAGEDDONT titokzatos homály burkolja, és sok téves fogalom alakult ki vele kapcsolatban. Jelentése tekintetében is többféle nézet uralkodik. Az Armageddon szó a Har-Magedon vagy Megiddó-hegyea szóból ered. Ez a bibliai kefejezés a Jelenések 16:16. versében található, amely így szól: „És azok összegyűjtötték őket arra a helyre, amelyet héberül Har-Mageddonnak [vagy Armageddonnak] neveznek.

Kik gyülekeznek Armageddonra és miért? A Jelenések 16:14. verse így válaszol erre a kérdésre: „Az egész lakott föld királyai” felsorakoznak „a mindenható Isten nagy napja háborújára.”

Ezek a válaszok további kérdéseket vetnek fel: Kikkel és mi miatt harcolnak a „királyok”? Használnak-e ott nukleáris fegyvereket? Hol zajlik majd le ez a háború? Elkerülhető-e ez a háború? És valóságban, mi lesz hát Armageddon?

Nem földrajzilag meghatározott hely

Armageddon nem földrajzilag meghatározott hely. Nem létezik ilyen nevű hely — ámbár napjainkig fennmaradt egy Megiddó nevű romhalom. Az igazi jelentése akkor válik számunkra nyilvánvalóvá, ha visszatekintünk a múltba, és megnézzük, milyen háborúkat vívtak Megiddó környékén.

Megiddó a Közel-Kelet történelmében, i. e. II. évezredben, az egyiptomi III. Tutmosis uralkodó volt az első, aki fölényes győzelmet aratott itt a palesztin és szír uralkodók felett. Közben a harcok ismétlődve folytatódtak évszázadokon át, egészen 1918-ig, amikor a brit Viscount Allenby tábornagy megsemmisítő vereséget mért a törökökre.

A bibliakutatók számára azonban sokkal fontosabb az a körülmény, hogy Megiddó nagyszerű győzelmeknek lehetett a színtere, amikor az izraelita seregek Bárák bíró vezetése alatt legyőzték Jábin király hatalmas kánaánita seregét, amelynek élén Sisera hadvezér állt. Jehova Isten közbelépése folytán az izraeliták fölényes győzelmet arattak felettük (Bírák 4:7, 12–16, 23; 5:19–21).

Armageddon így fokozatosan a döntő ütközet jelentését vette fel, ahol csak egy győztes maradt.

Nem földi nemzetek egymás közötti háborúja

Az a vitakérdés, amely miatt Armageddon csatája kirobban — a világuralom kérdése —, napjaink elsőrendű kérdésévé lépett elő. Annak ellenére, hogy a jelenlegi két szembenálló világhatalom világuralomra tör, Armageddon mégsem olyan világháború lesz, amelyben ők harcolnak majd egymás ellen. Való igaz, hogy a mai világban megfigyelhető egy eddig nem tapasztalt méretű őrült és igen költséges fegyverkezési verseny, amely az India Today című újság íróját a következő szavakra indította: „Mindez bolygónkat könyörtelenül Armageddon, a nemzetek közötti végső háborúja felé sodorja.” A Jelenések 16:14. verse viszont kimutatja, hogy „az egész lakott föld királyai” mozgósítják majd erőiket, hogy egyöntetűen készen álljanak „a mindenható Isten nagy napja háborújára”.

Armageddon tehát nem az emberek háborúja, hanem Isten háborúja lesz. Armageddonkor a föld összes nemzetei mind együtt szemben állnak és harcolnak ’mennyei seregek ellen’, amelyek Jézus Krisztus, „a királyok Királya és uraknak Ura” parancsnoksága alatt állnak. Ő a világ jog szerinti Uralkodója, mivel Isten ’az ő lába alá vetett mindent’ (Jelenések 19:14, 16; Efezus 1:22).

Nem nukleáris tömegpusztulás lesz

Sok emberre a nukleáris háború lehetősége annyira dermesztően hat, hogy egyszerűen nem szeretnek rágondolni. 1983-ban egy 40 fős tudóscsoport közös tanulmányt készített, amelyből kitűnik, hogy egy nukleáris világháborúban az összemberiségnek csaknem a fele azonnal elpusztulna. Ez a Science című folyóiratban megjelent beszámoló sötét jövőt jósol az életben maradottaknak. Így figyelmeztet: „A szuperhatalmak részéről kölcsönösen bevetésre kerülő nukleáris fegyverek oly nagyarányú környezetszennyezést idéznek elő, hogy ez minden valószínűség szerint a földünkön lévő növényi és állati fajták kipusztulását eredményezné. Ez esetben nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy maga a Homo sapiens is kipusztulna.”

Vajon megengedi-e a mindenható Jehova Isten ezt a borzalmat? Nem! Ő „nem hiába” teremtette a földet, hanem azért alkotta, hogy „azon lakozzanak” (Ésaiás 45:18). Akkor Isten azokat „pusztítja el, akik a földet pusztítják”, de a földet nem égeti el alaktalan hamuvá egy nukleáris tűzhalálban (Jelenések 11:18).

Nem a jók és gonoszok véget nem érő harca

Egyes vallásvezetők úgy vélik, hogy Armageddon a jó és gonosz erők szüntelenül tartó küzdelme, amely vagy az emberek elméjében megy végbe, vagy amelynek általánosságban a földön lehetünk a szemtanúi. „Eszerint Armageddon a világ bármely részén végbemegy nap mint nap” — közli egy bibliai kommentár. De hogyan volna ez lehetséges, ha a Biblia jövendölése szerint Armageddon hirtelen pusztulást hoz az összes gonosz nemzetekre és népekre? Krisztus Jézus, Isten felkent Királya Armageddonkor ’vasjogarral fogja összetörni őket, mint a fazekas edényét, darabokra zúzza őket’ (Zsoltárok 2:9; lásd még Példabeszédek 2:21, 22; Jelenések 1:11–21).

Nem a világgazdaság összeomlása lesz

A világ leghatalmasabb kormányai attól tartanak, hogy a harmadik világ országainak eladósodása, vagy fizetésképtelensége, hogy törlesszék adósságaikat, a világgazdaságot egy olyan katasztrófába kergeti, amely a Business Life című folyóirat szerint „gazdasági Armageddon” lenne. A világ bankintézeteinek összeomlása kétségkívül tragikus lenne, de ez igazában nem Armageddon lenne. A bibliai Armageddon egy olyan világhelyzet, amelyben a kulcstényező nem a gazdasági helyzet, hanem a háború. Jeremiás próféta a következő szemléletes szavakkal írja le Armageddont: „Pere van Jehovának a nemzetekkel. Személyesen ítél meg minden testet. A gonoszokat pedig minden bizonnyal kardélre hányja” (Jeremiás 25:31).

Nem valami közel-keleti háború

„Egyszer majd valamikor, a legutolsó világégésre Közel-Keleten kerül sor” — hirdeti Billy Graham, az egész világon közismert, híres evangélista. Amikor így nyilatkozik tulajdonképpen vallásos kollégáinak a nézetét hangoztatja. Graham is vallja, hogy Armageddon nem odázható el. „Úgy gondolom — mondja —, hogy a világ közvetlen Armageddon felé tart, és még ebben az évtizedben megláthatja Armageddont, hacsak nem lesz valami ébredés és az emberek nem fordulnak Istenhez.”

Megiddó környékén mindenesetre nem lenne elegendő hely „a föld összes királyainak és seregeinek” (Jelenések 19:19). Már csupán amiatt is tarthatatlan az a fundamentalista álláspont, hogy Armageddon olyan világháború lesz, amely erre a piciny területre, a szó szerinti Megiddó síkságára szűkülne le, Jeremiás próféta arra mutat, hogy Armageddon a „föld legtávolabbi részét” is magában foglalja, és az elesettek láthatók lesznek a „föld egyik végétől a föld másik végéig” (Jeremiás 25:32, 33).

És mivel Armageddon „a mindenható Isten nagy napjának háborúja” lesz, ezért senki sem kerülheti el. Az emberek képtelenek bármit is tenni avégett, hogy Armageddont elodázzák. Jehova kijelölt egy időt e háború megkezdésére. És „ez nem késik” (Jelenések 16:14; 11:18; Habakuk 2:3).

A reménység alapja

Az igazságot szerető embereknek nem kell félniük Armageddontól. Ellenkezőleg, bízva reménykedhetnek! A Biblia ezt mondja: „És láttam a megnyílt mennyet; és íme, egy fehér ló. És a rajta ülőt Hűnek és Igaznak hívják, és ő igazságosan ítél és hadakozik” (Jelenések 19:11). Armageddon csatája megtisztítja a földet minden gonoszságtól, és megnyitja az utat, hogy az igazságos állapotok helyreálljanak (Ésaiás 11:4, 5).

Jehova Tanúi több mint száz éve tele torokkal hirdetik Istennek e rendszer romlott és hajthatatlan uralkodói felett elkövetkező győzelmét. Különösen 1925 óta értették meg tisztán Armageddon mibenlétét, de azóta nem hallgatnak efelől. Leghőbb vágyuk az, hogy az emberek túlélhessék Armageddont s ne pusztuljanak el. Mindenkit, aki kész meghallgatni őket, arra kérnek, hogy szívleljék meg a Joel 2:31, 32. versének tanácsát, amely beszél „Jehova nagy és félelmetes napjának eljöveteléről”, és hozzáfűzi: „Mindaz, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül.”

Egyesek persze joggal kérdezhetik: Noha Armageddon világméretű lesz, nem lehetséges, hogy mégis Közel-Keleten fog elkezdődni? Vagy: Hogyan engedhet meg a szerető Isten egy ilyen armageddoni háborút? Igazi béke fogja-e követni? Az Őrtorony néhány száma e kérdésekre ad majd választ a jövőben. Olvasd el őket figyelmesen.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

Mi lesz Armageddon?

Armageddon NEM . . .

◆ egy földrajzilag meghatározott hely

◆ a nemzetek egymás közötti háborúja

◆ nukleáris tömegpusztulás

◆ a világgazdaság összeomlása

◆ a jók és gonoszok folytonos küzdelme

◆ valamiféle közel-keleti háború

ELLENBEN Armageddon . . .

◆ olyan világhelyzet, amelyben minden földi nemzet szemben áll és harcol Isten Fiával, Jézus Krisztussal, valamint angyali seregeivel „a mindenható Isten nagy napja háborújában”

[Kép a 7. oldalon]

Armageddonkor Isten Királya, Jézus Krisztus ’vasjogarral zúzza össze az összes nemzeteket, miként a fazekas edényét, darabokra zúzza őket’ (Zsoltárok 2:9).