A Biblia — Gyakorlatias számodra
ISTEN embere 2700 évvel ezelőtt ezt írta: „Megmondta, ó földből való ember, mi legyen neked a jó” (Mikeás 6:8). De csakugyan „jó” és gyakorlatias a Biblia számunkra a mi modern időnkben?
Dr. Chesen így nyilatkozik: „A Biblia már jóval korábban megíródott, mielőtt még hallani lehetett volna a modern pszichológiáról és pszichoszexuális fejlődési folyamatról. Még ha a Biblia íróit a legjobb szándék vezette volna is, aligha vették volna figyelembe ezeket a fontos tényezőket. De ha erkölcsi kérdésekre, illetve parancsolatokra kerül sor, a Bibliának és tolmácsolóinak sok a mondanivalójuk ezzel kapcsolatban.”
Ez a lényeges pont akkor is igaz lett volna, ha a Biblia csak az emberi gondolkodás terméke lenne. De ahogy az 1986. április 1-jei számunkban már kimutattuk, a Biblia nem ember szava, hanem Istené. Ezt a fontos tényt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Miért? Mert Isten tudását sem az idő, sem a körülmények nem korlátozzák, miként az emberekét, és Isten ráadásul nincs kitéve a változásnak. Ő mint az emberiség Teremtője, jól ismeri felépítésünket, és tudja, mi szolgálja legjobban a javunkat. Találóan mondja az apostol: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre tökéletesen felkészített legyen” (2Timótheus 3:16, 17).
Mik azok a lényegbe vágó változások, amelyek napjainkban végbemennek? Tagadhatatlan, hogy egy szabadabb és felvilágosultabb korban élünk? Az is látható, hogy általában a társadalom hogyan vetkőzi le magáról a hagyományok sok-sok béklyóját? Noha ezt tapasztaljuk, és a tudományos ismeretek is megnövekedtek és az újonnan vélt „szabadság” birtokába jutott az emberiség, ennek ellenére az emberek alapszükségletei és az ember felépítése változatlan maradt. Bensőnkben ugyanazok maradtunk. Még mindig ugyanazok az erős belső ösztönzések késztetnek az evésre, ivásra, alvásra, utódnemzésre, és istenimádatra, mint ősatyáinkat. Még mindig igényeljük a szeretetet és a gyengéd vonzalmat, és él bennünk egy benső vágy a boldogságra. Szeretnénk értelmes életet élni.
A Biblia alapelvei tekintettel vannak ezekre a szükségleteinkre. Sőt, a Biblia tanításai javunkat szolgálják e modern időben is. Ráadásul, a Biblia tanításainak megszívleléséből származó eredmények felülmúlnak minden más eszközzel elérhető eredményt. Vizsgáljuk meg röviden, hogyan érvényesül ez erkölcsi, gazdasági és egészségügyi téren.
A Biblia és az erkölcs
Modern időnkben az egyik legnagyobb változást az erkölcs terén láttuk végbemenni. A korábban megvetendőnek tartott szokások bevett és elfogadható szokásokká váltak. Azokat a nőket, akik házasságon kívül hoznak gyermekeket a világra, többé nem kíséri társadalmi megvetés. Homoszexuálisok nyílt kampányt folytatnak „jogaikért”. Az a közfelfogás alakult ki, hogy senkinek sincs joga kifogásolni vagy beleavatkozni valakinek az életébe, ha mint felnőtt, közös beleegyezéssel mással összeáll és úgy él együtt. A Biblia zsinórmértékeit mint Viktória-korabelieket nem lehet elfogadni, mert jóval túlhaladták korunkat.
De a Biblia zsinórmértékeit Isten jóval a XIX. század előtt fektette le, akkor, amikor még Viktória angol királynő nem is uralkodott. És ezek még ma is jók az emberek számára. Ez abból az összehasonlításból is kitűnik, ha megvizsgáljuk, hogy az „új erkölccsel” szorosan együtt járt a válások meredeken ívelő száma, a sok-sok terhességmegszakítás, a tizenéves kismamák járványos méretű elszaporodása, a nemi úton terjedő betegségek széles skálája. Mekkora kiadásokkal, meg mindenféle más betegségek előidézésével és olykor halálesetekkel jár mindez együtt. Nemde ésszerűbb és gyakorlatiasabb a Biblia tanácsának követése a nemi élet, a szüzesség, és a házastársi hűség tekintetében? (Példabeszédek 5:3–11, 15–20; Malakiás 2:13–16; Zsidók 13:4; 1Korinthus 6:9, 10.)
Figyeljük meg ennek valós voltát konkrétan egyetlen betegség: az AIDS példáján. A The New York Times alábbi cikkében ez olvasható: „’Az AIDS továbbra is riasztó mértékben terjed a veszélyeztetett csoportok tagjai között‚ azokon kívül viszont nem’ — mondta Dr. David J. Sencer, New York város tiszti főorvosa. . . A veszélyeztetett csoportbeliek köztudottan homoszexuálisok és biszexuálisok; olyan kábítószerfogyasztók, akik intravénásan adják be maguknak a kábítószert;. . . valamint olyan betegek, akik AIDS kórokozóval fertőzött donorok vérét kapták, vagy ilyen AIDS kórokozókkal fertőzött személyek nemi partnerei, illetve ezek gyermekei.”
Felmerül a kérdés: Mi az ésszerűbb néhány percig tartó tiltott élvezet, amelyet félelem és szorongás kísér, vagy a tiszta lelkiismeret ajándéka és az önbecsülés? Mi hoz tartósabb boldogságot és megelégedést — egy rövid ideig tartó szerelmi ügy, amelynek tragikus következményei lehetnek, vagy egy szilárd alapra épülő tiszta házasság házassági kötelezettségvállalással, amelyet a Biblia is helyesel?
A Biblia és gazdasági kérdések
Néhányan a Bibliát a gazdasági nehézségek megoldására is jó eszköznek találták. Zsinórmértékeinek követése révén úgy találják, hogy több kenyér jut az asztalukra. Hát ez meg hogyan lehetséges?
Gyakran megfigyelhető, hogy az, aki sokat keres, pazarlóan költekezik. A Biblia tanácsainak követése e tekintetben is hasznos. Arra buzdít, hogy hasznos dolgokra költsük pénzünket. Például, a túlzott ivás gyakran szegény sorsba dönti az embereket. Emberek milliói alighogy megkapják keresetüket, máris sietnek a kocsmákba vagy üzletekbe, hogy szeszes italt vásároljanak. Sok esetben úgy térnek haza, hogy nem marad elegendő pénzük a számlák kiegyenlítésére vagy a családjuk megfelelő élelemmel való ellátására. Így pénzt kénytelenek kölcsönkérni, hogy meglegyenek a létszükségleti cikkeik. A Biblia nagy bölcsességgel elítéli a mértéktelen ivást, s helyette a mértékletességet javasolja. (Példabeszédek 23:20, 21, 29, 30; 1Timótheus 3:2, 3, 8.)
Ugyanez vonatkozik a dohányosokra és a szenvedélyes kábítószerfogyasztókra. Milyen sok pénzbe kerülnek ezek a szenvedélyek! És milyen nehéz leszokni róluk! Jellemző példa erre az a levél, amelyet a New York Post közlése szerint, Joyce Brothers kapott. „Én kokainnal kezdtem élni, mert remek szórakozásnak találtam, és legtöbb barátom hétvégeken ezt szipákolta. Csak hát minden jó dolognak az útjába ez került az életemben, és rettenetes erőfeszítésembe kerül, hogy leszokjak róla. Kétgyermekes családanya vagyok, és előre rettegek attól, mi lesz velem, ha nem tudok sürgősen leszokni róla, hiszen máris szenvedek. Naponta kétszer is elővesz a rossz hangulat. Teljesen eladósodtam, nyomorultnak érzem magam.”
Egy másik kábítószerfogyasztó ezt írta: „Férjemmel együtt mindketten sikeres karriert futottunk be, de három éve rászoktunk a kokainra. Kezdetben nagyszerűen éreztük magunkat, de most már nem tudunk meglenni kokain nélkül, teljesen a rabjai lettünk. Közben eladósodtunk, mert ez a szenvedély egész vagyonba kerül. Mindketten nagyon rászoktunk, s vannak napok, amikor a hallucinálások nem akarnak szűnni.”
A dohányosok is tapasztalták, hogy sokba kerül a szenvedélyük, ha nem is olyan sokba, mint a kokainistáké. A Modern Office Technology című folyóiratban egy nemrégen megjelent tudósítás ezt írta: „A nemdohányzó munkakeresők sokkal nagyobb valószínűséggel jutnak álláshoz, mint a hasonló képesítésű állást kereső dohányzók” — közli egy nemrégen kiadott országos statisztikai felmérés. „Amerika legnagyobb iparvállalatainak személyzeti főnökeivel és az elnökhelyettesekkel folytatott interjúk alapján készült tanulmányokból kiderül, hogy a mai munkaadók szívesebben alkalmaznak olyan munkavállalókat, akik nem dohányoznak.” Miért? Mert a dohányzás — ahogy ez kitűnik a kongresszusi jelentésből — egyre több pénzébe kerül az államnak, ha az orvosi kiadásokat vesszük alapul, beleértve az orvosi honoráriumokat vagy a betegségből eredő termelési kieséseket is. Éves átlagban ez 65 milliárd dollár, ami minden megvett doboz cigaretta esetén 2.17 dollárt tesz ki!
Látható tehát, hogy anyagilag mindenki jól jár, aki a Biblia tanácsát követi: „Tisztítsuk meg magunkat mindenféle testi és szellemi tisztátalanságtól” (2Korinthus 7:1). Ugyanez érvényes azokra a szerencsejátékosokra is, akik a bibliai alapelvek alkalmazásával meg tudtak szabadulni mindenféle szerencsejátéktól. (Ésaiás 65:11, 12; Lukács 12:15.) Ezenkívül, a Biblia alapelveihez ragaszkodó keresztények becsületességükért, feddhetetlenségükért, és szorgalmukért jobb anyagi elismerésben részesülnek munkaadóik részéről, és nagyobb a valószínűség, hogy előbb felveszik őket, mint másokat, és elbocsátás esetén is csak végső soron kerül rájuk a sor. (Kolossé 3:22, 23; Efézus 4:28.)
A Biblia és az egészség
Vajon az orvostudomány mai nagy fejlettségére való tekintettel, a Biblia tanácsa mellőzhető és felesleges lett? Nem! A kutató orvosokat meglepte az a tény, hogy a Biblia milyen pontos és korszerű tanácsot ad egészségügyi kérdésekben, annak ellenére, hogy olyan korban írták, amikor szokásos volt a babona, és jóformán semmit sem tudtak a korszerű orvosi kezelésekről vagy a kórokozókról és vírusokról.
A modern orvostudomány ellenére, a betegségek természetesen nem szűntek meg, inkább szaporodtak. A Biblia tanácsa a legjobb gyógymódot jelenti. Amint már említettük, a Biblia alapelveinek követése megvéd az egészségre ártalmas szokásoktól. De hozzájárul elmebeli egészségünk megjavításához is. A Biblia elismeri, hogy milyen nagy hatással vannak a szervezetre a szellemi magatartás és érzelmi állapotok. (Példabeszédek 14:30.) Kifejezetten óv bennünket az ártalmas szellemi magatartástól és érzelmi megnyilvánulásoktól, és megmutatja, melyek azok a kívánatos tulajdonságok, amelyek építenek.
Jegyezzük meg az Efézus 4:31, 32 versében adott tanácsot: „Minden rosszindulatú keserűséget, haragot, dühöt, üvöltözést és gyalázkodó beszédet vessetek ki magatokból, minden rosszasággal együtt. Hanem legyetek egymáshoz kedvesek, gyengéden együttérzők, készségesen megbocsátva egymásnak, amiképpen Isten is készségesen megbocsátott nektek Krisztus által.” Igen, a Biblia szerint az a kívánatosabb, ha új, egészséges keresztényi egyéniséget öltünk fel az egészséget romboló, önpusztító egyéniség helyett. (Efézus 4:20–24; Kolossé 3:5–14.) A Biblia segítségével meg tudjuk teremni Isten szelleme gyümölcseit: a „szeretetet, örömet, békességet, hosszútűrést, kedvességet, jóságot, hitet, szelídséget, és önuralmat” (Galata 5:22, 23). A Biblia olyan egészséges táplálékról gondoskodik, amellyel táplálhatjuk mind az elménket, mind a szívünket, és így békében tudunk élni. (Példabeszédek 3:7, 8; 4:20–22; Filippi 4:6–8.)
Ezenfelül, azok, akik a Biblia szabályai szerint élnek, nem keverednek bűnözésbe, lázongásba, felkelésekbe, vagy olyan dolgokba, amelyek másoknak testi kárt okozhatnak. Jó lelkiismeretnek örvendenek, amely elengedhetetlen feltétele a boldogság és a jó fizikai közérzet megőrzésének. (1Péter 3:16–18.) Sőt a meleg, szívélyes, megelégedéssel együtt járó boldog családi élet és a másokkal való békés viszony is kedvező eredménye lesz a bibliai tanács megfogadásának.
A Biblia tehát nagyon is gyakorlatias számunkra napjainkban. Ezt bizonyítja azoknak a millióknak az élete, akik már alapelvei szerint élnek. De te is megtapasztalhatod mindezt! Próbáld ki életedben a Biblia tanításait! Jehova Tanúi örömmel segítenek megmutatni, hogyan sikerülhet neked is.