Szülők — Hogyan ’építhetitek fel’ otthonotokat?

„Bölcsesség által épül fel a háznép, és a jó ítélőképesség szilárdítja meg” (Példabeszédek 24:3)

1. Mi az egyik lényeges dolog, amire szükség van az erős családhoz?

EGY nem régi közvéleménykutatás során több mint 500 olyan hivatásos egyént kérdeztek meg, akik a családok megsegítésére szakosították magukat. Az volt a kérdés, hogy általában milyen jellemvonásokat tapasztaltak az erős családoknál. A lista élén két dolog szerepelt: a közlékenység és a meghallgatás. A felmérés szerzője, Dolores Curran így magyarázza ennek az okát: „Ez adja azt az energiát, amely a törődést, a másokkal való megosztást, és a megszilárdítást táplálja. Mások őszinte meghallgatása, valamint önmagunk őszinte feltárása nélkül nem ismerhetjük meg egymást. Szobatársak családjává lettünk, akik inkább reagálnak, nem pedig válaszolnak egymás szükségleteire.” Igen, a nyílt kölcsönös gondolatáramlás az erőteljes család életfolyama.

2., 3. a) Milyen nehézség figyelhető meg még némelyik keresztény családban is? b) Mit tár fel a Példabeszédek 24:3, 4, ami segít az erős család felépítésében? c) Milyen kérdések várnak megválaszolásra?

² Az egymáshoz fűződő szoros kapcsolat hiánya azonban tragikus következményekkel járhat. Például Afrikában, az Őr Torony Társulat egyik fiókhivatalának a területén megkérdezték, hogy néhány keresztény fiatal miért szakított a bibliai erkölcsökkel. A válasz szerint, „az egész dologban a legfőbb hiba az volt, hogy a szülők nem hallgatták meg a gyermekeiket és képtelenek voltak helyesen érvelni. Oly sok szülőnek nincs bensőséges kapcsolata a gyermekeivel”. Természetesen ez csak az érem egyik oldala — igaz, fontos oldala. Első helyre kívánkozik, mint mindenki másnál is, az egyéni engedelmesség és az Isten iránti önátadás a fiatalok részéről (Róma 14:12; 1Timótheus 6:6). Figyelembe kell venni a Példabeszédek 24:3, 4 versét is, ahol ezt olvassuk: „Bölcsesség által épül fel a háznép, és a jó ítélőképesség szilárdítja meg. És az ismeret által telnek meg a belső szobák minden drága és kellemes értékkel.”

³ De hogyan alkalmazhatod a bölcsességet, ítélőképességet, és ismeretet úgy, hogy megteremtsd a szükséges bensőséges érzelmi kapcsolatot, főleg a serdülőkorúakkal? Hogyan tudod elkerülni, hogy valami észrevétlenül elzárja a kommunikáció útját? (Vö. Példabeszédek 14:1, 12.) S mindenekfelett, hogyan tudod felépíteni úgy a családodat, hogy az szilárdan álljon az igaz imádat terén? Mivel oly sokféle dolog igényli az időnket és a figyelmünket, talán azt kérdezed, hogy hol is kellene kezdened? Az első tulajdonság, a bölcsesség segíthet a fontossági sorrend meghatározásában.

Állapítsd meg az elsőbbségi sorrendet!

4. Minek adjon elsőbbséget a keresztény családfő?

⁴ „A bölcsesség kezdete: Jehova félelme” — írja a zsoltáros (Zsoltárok 111:10). Lényeges, hogy meglegyen benned az egészséges félelem attól, hogy Isten nemtetszését váltsa ki a viselkedésed, ugyanakkor pedig az ő imádatát tedd az első helyre. Egy anya így magyarázta meg, hogyan sikerült neki és a férjének mind a két fiukat Jehova szolgálatára nevelni: „Életünket az igazsággal töltöttük meg: elmentünk minden egyes kongresszusra, felkészülten ott voltunk minden összejövetelen, és rendszeressé tettük a szántóföldi szolgálatban való részvételünket.” Nálatok is hasonlóképpen Jehova imádata áll a legelső helyen?

5. Miért van szükség helyes egyensúlyra a keresztény szülők esetében?

⁵ Ha családostul vesztek részt a szántóföldi szolgálatban, az közelebb hoz egymáshoz titeket, a gyermekeitek sajátos szükségletei azonban magánidőtök és érzelmi energiátok feláldozását is megkövetelik. Ezért helyes egyensúlyban kell tartanotok, hogy mennyi időt áldoztok a prédikáló munkára és a gyülekezeti feladataitokra, mialatt gondoskodtok a ’saját családotok’ szellemi, érzelmi, és anyagi szükségleteiről is. Meg kell tanulnotok, hogy ’főként tulajdon háznépetekről gondoskodjatok’ (1Timótheus 5:4, 8). Az Őrtorony 1959. szeptember 15-i száma (angolban) segíteni kívánt főleg az apáknak abban, hogy megteremtsék a szükséges egyensúlyt a családi kötelezettségeik és a szolgálati feladataik között, és erre buzdította őket: „Helyezzetek kellő súlyt a saját családotok érdekeire. Jehova Isten bizonyosan nem várja el egy családapától, hogy minden idejét a gyülekezeti tevékenységre, a testvérei megsegítésére és arra fordítsa, hogy a felebarátai megmentésben részesüljenek, s ugyanakkor ne törődjön a saját családjának megmentésével. A férfinak legelső felelőssége: a felesége és a gyermekei.”

6. Milyen veszélyt kerüljenek a keresztény szülők, és hogyan tehetik azt meg?

⁶ Ez a felelősség nem jelenti szükségszerűen azt, hogy sok órát tölts el a gyermekeiddel, hanem inkább azt, hogy azt az időt teljesen használd ki. Sajnos, egyes szülők annyira belemerülnek a gyülekezeti ügyek intézésébe, a tőlük sokat követelő világi munkába, vagy az anyagi dolgokba, hogy amikor a gyermekeikkel vannak együtt, az elméjük még akkor is egyéb dolgokon jár. Csak a családi tragédiák után döbbennek rá arra, hogy mennyire újra át kell gondolniuk, át kell értékelniük a fontossági sorrendet. „A felülről jövő bölcsesség. . . ésszerű, engedelmességre kész” (Jakab 3:17). Az ilyen mennyei bölcsesség segít neked helyesen beosztani az idődet és az érzelmi igénybevételedet úgy, hogy képes legyél engedelmeskedni Jehova összes parancsának.

A vessző és a feddés bölccsé tesz

7. Hogyan lehet eredményesen alkalmazni a Példabeszédek 29:15 versét?

⁷ Az igazságos alapelvekkel kapcsolatos határozottság, amikor az kedvességgel együtt nyilvánul meg, azt mutatja a gyermekeidnek, hogy igenis törődsz velük. Az engedékenység viszont az ifjúkori bizonytalanság és bűnözés melegágya. „A vessző és a feddés az, ami bölcsességet ad” (Példabeszédek 29:15; 22:15). A „vessző és a feddés” csak akkor lehet eredményes, ha szeretettel alkalmazzák. Az ésszerűtlenül vagy az indulat hevében alkalmazott fegyelmezés tönkreteheti a gyermek szellemét. „Ti atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká váljanak” (Kolossé 3:21). A fegyelmezés „vesszeje” helyes, megfelelő büntetéseket is magában foglal, de ha ésszerűtlen követelményekkel lépsz fel, vagy túlságosan is bíráló vagy és megalázod a gyermeket, az a „vesszővel” való visszaélést jelenti, és összetöri a gyermek önbizalmát és irántad való bizalmát egyaránt. Könnyen bátortalanná lesz.

8. Magyarázd meg, miért jelent többet a „feddés”, mint puszta fenyítést?

⁸ De mind a „vesszőre”, mind a feddésre szükség van. A feddés nem csupán büntetést jelent, hanem többet annál: hozzátartozik a tények feltárása is abból a célból, hogy meggyőzzük a másik személyt.a A „feddés” szó héber megfelelőjét ’ellenérv’-nek is fordítják (Zsoltárok 38:14, [38:15, Károli]). Tehát megfeddni valójában azt jelenti: késznek és képesnek lenni úgy feltárni a tényeket, hogy abból a gyermek láthassa a cselekedeted okát. Az Őrtorony Társulat kiadványai olyan anyagot is tartalmaznak, amelyeknek egy része kifejezetten a fiataloknak szól, és amely segít neked nyomós érveket felsorakoztatni a gyermeked előtt abból a szempontból, hogy bizonyos eljárásmód miért helytelen. Vajon teljes mértékben felhasználod-e az ilyen anyagot?

A jó ítélőképesség beleélést teremt

9. Miből áll a jó ítélőképesség, és miért fontos?

⁹ Lényeges kommunikációs készség a jó ítélőképesség is. Az eredeti héber szó olyan szógyökből származik, amelynek a jelentése: „különbséget tenni valami között”, „megkülönböztetni”. Ez a felfogási képesség mélyére hatol a dolgoknak, kifürkészi, mi rejlik az alatt, ami nyilvánvaló, tehát rokon jellegű a megértéssel, a beleéléssel és az együttérzéssel (1Péter 3:8).

10. Hogyan akadályozta meg a bibliai időkben az ellenségeskedés kitörését az, hogy a felszínes látszatnál mélyebben is megvizsgálták a dolgokat?

¹⁰ A Biblia a Józsué 22:9–34 versében egy példával mutatja meg a jó ítélőképesség értékét. Rúben és Gád törzse, valamint Manassé fél törzse, akik a Jordán folyó keleti partján kaptak földet örökségül, óriási oltárt építettek fel a területükön. A többi törzs, mivel hitehagyásnak tekintette ezt az eljárást, felkészült arra, hogy megbüntesse azt, ami Isten törvénye szándékos megszegésének tűnt a szemében (3Mózes 17:8, 9). Mielőtt cselekedtek volna, küldöttséget indítottak a két és fél törzshöz, hogy beszéljenek velük (Példabeszédek 13:10). A beszélgetés feltárta, hogy az oltár nem áldozatok bemutatására készült, hanem inkább „aggodalmas elővigyázatosságból”. Mivel a Jordán folyó elválasztotta a két és fél törzset a többi törzstől, az előbbieket nagyon aggasztotta az a lehetőség, hogy a későbbi nemzedékek el lesznek vágva Jehova imádatától. Az oltár állandó figyelmeztetésül szolgált, vagyis „tanúbizonyság” volt arra, hogy ők is Isten népéhez tartoznak. Micsoda fordulatot hozott egy csapásra ez a magyarázat! Egészen más megvilágításba hozta azt, ami vakmerő bűnnek látszott. Mivel ’lassúak voltak a haragra’, a többi törzs képes volt megítélni a valóságos helyzetet és ez meghozta közöttük a megértést (Példabeszédek 14:29).

11. Hogyan tanúsított egy szülő jó ítélőképességet?

¹¹ Amikor nehézséged támad a gyermekeddel, megpróbálsz-e jó ítélőképességet alkalmazni? Egy keresztény házaspár egyik fiúgyermeke például, idővel úgy kezdett hazajönni az iskolából, hogy ’rettenetesen gyűlölte a világot’. „Nem volt hajlandó elárulni, hogy miért olyan dühös — magyarázta az apa. — Először azt hittem, hogy csupán valamiért lázadozik, de azután megfigyeltem, hogy amikor az iskola felől érdeklődöm, nyomban megnyugszik. Nos, hosszan elbeszélgettünk és kiderült, hogy mivel korához képest kis növésű volt, az iskolában a gyerekek állandóan csúfolták. Miután megnyugtattam, hogy teljesen megértem, milyen nehéz elviselni az ilyen bánásmódot, adtam neki néhány gyakorlati tanácsot, hogy hogyan viselkedjen.” A fiú magatartása hamar megváltozott.

12. Miért nehezek a serdülőkor évei a legtöbb fiatal esetében, és mire van ezért szükség a szülők részéről?

¹² Te is ilyen türelmesen bántál volna a gyermekeddel? A fiatalokat, főleg a tizenéveseket, mélységesen befolyásolhatják az ilyen iskolai dolgok, a külső megjelenésük, a szexuális vágyaik, és a népszerűség. „Az emberi fejlődés összes szakasza közül a serdülőkor a legnehezebb — állapítja meg az Adolescence című újság. A serdülőkorúak — mivel önbírálók és tapasztalatlanok — hiányosnak érzik magukat ebben a versengő és érzéketlen világban. Ahelyett, hogy elfogadnák a megaláztatást és a kudarcot, erőteljes neheztelés és aggodalom érzéssel reagálnak rá.” Ezek a nyugtalanító indulatok könnyen befolyásolják a gyermek viselkedését. (Vö. Prédikátor 7:7a.) Csakis akkor leszel képes megérteni a valódi nehézséget és megtalálni a segítségnyújtás legjobb módját, ha kialakítod a szoros kommunikációt közted és a gyermeked között.

13. a) Mi állít gátat néha a kommunikációnak? b) Miért kell a szülőknek a Példabeszédek 20:5 tanácsát alkalmazni kitartóan? Szemléltesd egy példával.

¹³ Sok fiatal nehezen tudja szavakba önteni a nehezteléseit. Ezért, amikor a gyermeked kezd megnyilatkozni, kerüld a meggondolatlan megjegyzéseket, amelyek tőrdöfésként hatnak, mint például az ilyenek: ’Ennyi az egész? Azt hittem valami fontosat akarsz mondani.’ ’Az a baj veled, hogy. . .’ ’Hogy tehettél ilyesmit?’ ’Nos, mit vársz tőlem?’ ’Igazán úgy viselkedsz, mint egy gyermek!’ (Példabeszédek 12:18, [12:17, Károli]). Néha a fiatalnak szüksége van arra, hogy mélyrehatóbban kivizsgálják, különösen, ha érzelmi gondjai vannak. „A jó ítélőképességű férfi [vagy nő]” kitartóan azon igyekszik, hogy ’felszínre hozza’ az ilyen érzéseket (Példabeszédek 20:5). Egy keresztény házaspár azt tapasztalta, hogy a lányuk visszahúzódik a családi tevékenységtől. A szülők hiába firtatták az okát, nem sikerült megtudniuk. De kitartottak. „Végül egy napon — meséli el az anya — leültem az ágya szélére, átkaroltam őt, és újra megkérdeztem, mi az, ami bántja. Könnyek között elmondta nekem: úgy érezte; hogy mi, és mások is, nem szívesen vagyunk a társaságában, ezért annyit van távol tőlünk, amennyit csak lehet. Az első gondolatom az volt, hogy ezt mondom neki: ’Ez abszolút nevetséges!’, de azután meggondoltam magam és csak hallgattam, hogy kiönthesse a szívét.” A szülők megnyugtatták, hogy nagyon is szeretik őt és törődnek vele, azóta pedig azon igyekeznek, hogy otthonosan érezze magát a családi körben. A lányuk azóta leküzdötte a nehézséget, s most boldog teljes idejű evangéliumhirdetőként szolgál.

14. Miért nem elég az, ha egy család érzelmileg szorosan összetart?

¹⁴ Nagyon fontos, hogy szoros családi kapcsolatot építsünk ki, ezt pedig sok világi családban is sikerül megtenni. Más dolog azonban szellemi gondolkodású családot építeni, amely szoros kapcsolatban van Jehovával, és amely az ő Szava köré összpontosul szoros egységben. Ehhez többre van szükség, mint csupán arra, hogy érzelmileg közel álljunk a gyermekeinkhez.

Erőt adó ismeret

15. Milyenfajta ismeret létfontosságú, és miért?

¹⁵ „Az ismeret által telnek meg a belső szobák minden drága és kellemes értékkel” (Példabeszédek 24:4). Ezek a drága értékek nem anyagi kincsek, hanem magukban foglalják a szellemi biztonságot, az önfeláldozó szeretetet, az istenfélelmet, és az Isten ismeretén alapuló hitet. Ezek teremtik meg a gazdag családi életet. (Példabeszédek 2:5; 15:16, 17; 1Péter 1:7). Ez az ismeret belső erőt ad a gyermekeknek, és képesek lesznek ellenállni Sátán cselszövéseinek, még a legravaszabbaknak is, mert a Példabeszédek 24:5 kijelenti: „Erőben bölcs az életerős férfi; a tudós ember pedig felfokozott erő.” De ezt az erőt be kell plántálnod a szívükbe (5Mózes 6:6, 7; 1János 2:14).

16. a) Mi lényeges ahhoz, hogy Isten ismeretét valóban a gyermek szívébe olthassuk? b) Mi szükséges ahhoz, hogy a gyermekek valóban a javukra fordíthassák azt?

¹⁶ Az egyik legjobb segítség ahhoz, hogy az Isten Szavát beolthasd a gyermekeid szívébe, a rendszeres családi tanulmányozás, amely arra buzdítja őket, hogy tegyék magukévá az igazságot. „A családi tanulmányozás jó hangulatot teremt, amelyben a gyermeked elméje fogékonnyá lesz a tanítás befogadására” — magyarázza egy négygyermekes sikeres szülő. Majd hozzáteszi: „Amikor nekilátsz, hogy helyreigazítsd a gyermekeidet, automatikusan ’ellenséges hallgatósággal’ állsz szemben. De ha olyankor beszélheted meg velük az anyagot, amikor nem ellenséges a hangulat, mint például a családi tanulmányozás alkalmával, több esélyed van arra, hogy amit be akarsz oltani a gyermekedbe, az el is jut oda.” De ahhoz, hogy a gyermekeid valóban a javukra fordíthassák azt, Pál apostolt kell követned, aki ezt írta: „Vágyódom látni titeket, hogy valamilyen szellemi ajándékot közölhessek veletek a ti megszilárdításotokra” (Róma 1:11). Különösen akkor örülnek az ajándéknak, amikor a megajándékozott jól fel tudja használni, amit kap, és igazi értéket jelent a számára. Hámozzatok hát ki az anyagból valamit, ami a gyermek életét érinti.

17. a) Mi segíthet abban, hogy a családi tanulmányozás egyszerre érdekes és tanulságos is legyen? b) Van-e további javaslatod?

¹⁷ A szülőknek arról is meg kell győződniük, hogy a család minden tagja jól ismeri-e a tanulás időpontját, valamint a megvizsgálásra kerülő anyagot. Van, aki vizuális segédeszközt vesz igénybe, például térképet és táblázatokat, hogy azzal támassza alá a tanultakat. Más szülők üdítő italról gondoskodnak a tanulás előtt vagy után. A tanulás után megbeszélhetik a napi vagy a heti gondokat. (További javaslatok végett lásd a bekeretezett részben levő anyagot.) Mindenekfelett azonban rendszeresen vezesd ezt a bibliatanulmányozást! A legtöbb szülő kénytelen sok erőfeszítést tenni azért, hogy biztosítsa az élelmet és a lakást a gyermekeinek; de még fontosabb az, hogy ’a szó hamisítatlan tejét’ biztosítsa számukra, hogy ’azáltal [a gyermekeink] felnövekedhessenek a megmentésre’ (1Péter 2:2; János 17:3).

18. Mi segít ’felépíteni’ a családodat?

¹⁸ A szellemileg erős család felépítéséhez ügyességre és időre van szükség. Határozd el, hogy kifejleszted a szükséges közlési képességeket, hogy érzelmileg közel kerülhess a gyermekeidhez. Ne engedd, hogy bármi megakadályozzon abban, hogy kellő időt fordíts a családod megerősítésére bölcsesség, ítélőképesség és ismeret által. Imádkozz a gyermekeidért és velük együtt abban a tudatban, hogy csak Jehova képes sikerrel koronázni az ’építési’ erőfeszítéseidet (Zsoltárok 127:1).

[Lábjegyzet]

Emlékszel rá?

◻ Hogyan erősíti a családi otthont a bölcsesség, és mi segíthet abban, hogy a gyermekek is kifejleszthessék ezt a tulajdonságot?

◻ Hogyan segít a jó ítélőképesség a jó családi kommunikáció megteremtésében?

◻ Miért lényeges az Isten ismerete?

◻ Hogyan lehet érdekessé és tanulságossá tenni a családi tanulmányozást?

[Bekeretezett rész a 17. oldalon]

AZ EREDMÉNYES CSALÁDI TANULMÁNYOZÁS

Hogyan kell levezetni a tanulmányozást?

Tarts fenn lazított, mégis tiszteletteljes légkört. Kerüld a gépies, túlságosan formális jellegű eljárásmódot. Tegyél fel kisegítő kérdéseket és használj szemléltetéseket, amelyek serkentik a gondolkodást és mindenkit érdekeltté tesznek a közreműködésben. Szükség esetén egyszerűsítsd le az anyagot. Jobb, ha nem használod fel a tanulási időt arra, hogy akkor fedd meg a gyermekeidet. Talán mindenfajta fenyítést inkább négyszemközt kellene elvégezni.

Mit kellene tanulnotok?

Válassz tananyagot a család szükséglete szerint. Légy rugalmas. Lehet például felkészülni a heti Őrtorony-tanulmányozásra. Vagy esetleg különleges számokra van szükség a beszélgetéshez, mint például a fiatalok iskolai nehézségeivel, az udvarlással, az iskolán kívüli tevékenységgel, sporttal, és az erkölcstelen irányzatokkal kapcsolatos cikkekre. Használj fel olyan cikkeket vagy számokat, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Fel is lehet osztani a tanulási időt, hogy a különféle témákat áttekinthessétek.

Mikor és mennyi ideig tanulmányozzatok?

Ezt a családfő határozza meg, miután megbeszélte a tantervet a család tagjaival és megvizsgálta a korlátozásaikat. Figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, valamint figyelési képességüket. Lehet a hét folyamán több rövidített tanulást is tartani, ha a gyermekek még kicsinyek. Némelyek ezt az ebédlőasztalnál végzik, közvetlenül az étkezés után. Nem a tanulási idő hossza, hanem az együtt töltött idő minősége a fontos tényező.

Honnan tudhatod, hogy elérted a gyermeked szívét?

Buzdítsd a gyermeket arra, hogy a saját szavaival adja meg a választ. Tapintatosan használj szempont szerinti kérdéseket, amelyek alapján megtudhatod, hogy mit érez valójában a gyermek az adott kérdésben. Például, megkérdezheted: „Hogyan vélekednek erről a gyerekek az iskolában? Gondolod, hogy igazuk van?” Vagy: „Hogyan magyaráznád meg egy osztálytársadnak, hogy mi miért nem követünk el paráznaságot? Valóban úgy érzed, hogy ez a javunkat szolgálja? Miért?” Vigyázz arra, hogy ne reagálj túlságosan a kapott szempont-válaszokra, hogy a gyermek szabadnak érezze magát arra, hogy becsületesen fejezze ki magát. Fordíts időt arra, hogy mindenki szóhoz jusson és meggyőződhess arról, hogy valóban helyesen értették-e meg a fő pontokat.