Jézus, a szorosan követendő példakép
„Mert erre az életpályára hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy szorosan az ő nyomdokait kövessétek” (1Péter 2:21).
1., 2. Milyen tanítvány volt Péter a Jézussal együtt végzett szolgálata alatt?
SIMON, aki később Kéfás vagy Péter néven lett közismertté, abban a kiváltságban részesült, hogy három és fél éven át bensőséges kapcsolatban lehetett Krisztus Jézussal. (János 1:35–42.) Miután körülbelül egy évig Jézus tanítványaként működött, a 12 apostol közé nevezték ki. (Márk 3:13–19.) Péter, az evangéliumi beszámolók szerint, bátor, hirtelen cselekvő, és érzésteli ember volt. Ő volt az, aki azt mondta, hogy bármi történjék is, sohasem tagadja meg Krisztust. A ránehezedő nyomás hatása alatt mégis háromszor tagadta meg, ahogyan Jézus prófétai módon bejelentette. (Máté 26:31–35; Márk 14:66–72.)
2 Péter volt az az apostol, aki ezt mondta Jézusnak: „Te bizony az én lábamat nem mosod meg soha!” Amikor pedig Jézus megintette őt, a másik végletbe esett, és ezt mondta: „Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!” (János 13:1–17). Ugyanez a Simon Péter volt az, aki Jézus elfogatásakor bátran cselekedett, és kihúzva kardját, levágta Málkusnak, a főpap szolgájának jobb fülét. Péter megint csak a Jézustól jövő dorgálást vonta magára: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat. Nem kell-e mindenképpen kiinnom a poharat, amelyet az Atya adott nekem?” (János 18:10, 11).
3. Mit tanulhatunk meg Péter példájából?
3 Mit árulnak el Péterről ezek és egyéb események? Azt, hogy igen gyakran nem úgy gondolkozott és nem úgy okoskodott, ahogy Jézus. Továbbá azt, hogy nem mindig volt meg őbenne a Krisztus értelme. Ez a saját esetünkben is gyakran így van. Nem úgy irányítjuk, összpontosítjuk a figyelmünket a dolgokra, ahogyan Jézus gondolkodásmódja megkívánja. Reagálásunkat tökéletlen emberi természetünk teszi hibássá. (Lukács 9:46–50; Róma 7:21–23.)
4. Milyen események voltak később hatással Péter gondolkodásmódjára? (Lásd: Galata 2:11–14.)
4 Pünkösdtől kezdve azonban minden kezdett megváltozni Péternél. A szent szellemtől indíttatva, előretört a prédikáló munkában a jeruzsálemi zsidók között. (Cselekedetek 2–5. fejezet.) A szent szellem megvilágosító ereje által ő is helyreigazította a gondolkozását, hogy összhangban legyen a Krisztus értelmével a pogányok tekintetében. (Cselekedetek 10. fejezet.) Péter alázatosságot tanúsított, ami mindannyiunk számára lényeges tulajdonság, ha összhangban kívánunk lenni Krisztussal. (Máté 18:3; 23:12.)
Nem látjuk, mégis ismerjük
5., 6. Az a tény, hogy soha nem láttuk Krisztust, vajon megakadályozhat-e abban, hogy kövessük a példáját?
5 Mire Péter i. sz. 62-64 körül megírta első levelét, addig bőven volt ideje elgondolkozni a Jézussal végzett szolgálatán és megérteni Jézus gondolkodásmódját az efféle dolgokban. Levelének az elején az apostol elismer egy egyszerű tényt: azt, hogy a Kis-Ázsiában élő legtöbb testvér sohasem ismerte személyesen Jézust, úgy, mint ő. De hát megakadályozhatta ez őket abban, hogy meglegyen bennük a Krisztus értelme, és hogy az ő példáját kövessék? Péter kijelenti: „Noha sohasem láttátok őt, szeretitek. Bár jelenleg nem látjátok, mégis hitet gyakoroltok benne, és nagyon örültök, kimondhatatlan és dicsőséges örömmel, amint megkapjátok hitetek eredményét, a lelketek megmentését” (1Péter 1:8, 9).
6 Péter szavai ma egyformán alkalmazhatók Jehova népének minden tagjára. Nem ismertük Krisztust személyesen, de ha ’szorgalmasan érdeklődünk és figyelmesen nyomozunk utána’, mint ahogy a próféták, akkor még magasabb fokon meglehet bennünk a Krisztus értelme. (1Péter 1:10, 11.)
Jézus, a tökéletes példakép
7., 8. a) Milyen általános tanácsot kínál fel nekünk Péter az első levelében? b) Mi a görög hy·po·gram·mosʹ szó alapvető jelentése? Hogyan alkalmazza azt Péter?
7 Jézus gondolkodásmódjának világosabb megértésével és a szent szellem vezetésével, Péter képes volt tanácsot adni hívőtársainak arra vonatkozóan, hogy miként lehet visszatükrözni a Krisztus értelmét különböző körülmények között. (2Timótheus 3:16.) Arra buzdít minden keresztényt, hogy ’mint idegenek és ideiglenes lakosok’, tartózkodjanak a testi vágyaktól. Arra buzdítja őket, hogy bár szenvednek az igazságosságért, őrizzék meg helyes életmódjukat a mindennapi életükben. (1Péter 2:11, 12.)
8 Néhány sorral később Péter finom példát vezet be, e szavakkal: „Ha jót tesztek és szenvedtek, és azt eltűritek, az kedves dolog Istennél. Mert erre az életpályára hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy szorosan az ő nyomdokait kövessétek” (1Péter 2:20, 21). A „minta” vagy sok más fordításban „példa” kifejezéssel fordított görög szó: hy·po·gram·mosʹ. Ez betű szerint azt jelenti: „alul-írás” vagy „írás-másolás, beleértve az ábécé összes betűjét mint segítséget ahhoz, hogy megtanulják lerajzolni azokat”. (J. H. Thayer: A Greek-English Lexicon of the New Testament.) Az iskolás fiúk néha viaszbevonatú táblácskákat kaptak, amelyre a tanító előre felírt minta-betűket egy íróvesszővel. A tanulónak a példát vagy mintát kellett azután követnie és meg kellett próbálnia pontosan lemásolni azt az alatta levő sorba. Péter erőteljes kifejezést és magyarázatot alkalmaz, mert ő az egyetlen író, aki a Görög Iratokban a hy·po·gram·mosʹ szót használja. Ezzel azt a tényt emeli ki, hogy Jézus tökéletes példát hagyott a követői számára.
9. Mit foglal magába a „szellemi hajlandóság” kifejezéssel fordított görög szó? (Vö. Máté 20:28.)
9 Péter később tanulságot von le számunkra Krisztus szenvedések alatti kitartásából. „Mivel Krisztus szenvedett testben, ezért ti is fegyverezzétek fel magatokat ugyanolyan szellemi hajlandósággal [görögül: enʹnoi·an]” (1Péter 4:1). Itt megint egy szokatlan szót használ: enʹnoi·a, amit csak két helyen találunk meg a Görög Iratokban. (Lásd: Zsidók 4:12, The Kingdom Interlinear Translation.) J. H. Thayer szerint, az enʹnoi·a szó azt jelenti: „elme, értelem, akarat; gondolkodásmód, és érzésmód”. Nekünk tehát Krisztus gondolkodásmódjához és érzésmódjához kell alkalmazkodnunk. De hogyan végezhetjük el ezt a kiigazítást? És milyen fokon kell azt elvégeznünk?
10. Mit ért Péter a „fegyverezzétek fel magatokat” kifejezésen?
10 Péter egyetlenegyszer használja a görög ho·pliʹsa·sthe igét, amely azt jelenti: ’felfegyverezni magát, mint a katona’. Minden olyan katona, aki csak fél szívvel fegyverezi fel magát, nem valószínű, hogy hosszú ideig marad életben a csatában. Péter szavai tehát nem hagynak helyet Jézus gondolkodásmódja lanyha utánzásának. Nekünk teljes szívvel kell vágynunk arra, hogy meglegyen bennünk Krisztus „szellemi hajlandósága” vagy „gondolkodásmódja”. (1Péter 4:1, Today’s English Version.) Ez arra emlékeztet minket, ahogyan Pál hangsúlyozza: egy kereszténynek magára kell öltenie ’Isten teljes fegyverzetét’, hogy szilárdan megállhasson Sátán és világa ellen. (Efézus 6:11–18.)
Krisztus szellemi hajlandósága a feleségek esetében
11. Milyen tanácsot ad Péter a keresztény feleségeknek?
11 Levelének közepe táján, Péter figyelme a feleségek és a férjek felé fordul. Az ősi pogány világban, ahol a nőknek igen kevés joguk volt, rendkívül nehéz volt a keresztény nőknek megőrizni feddhetetlenségüket, ha a férjük hitetlen volt. A keresztény nő ki volt téve szidalmazásnak, szenvedésnek, sőt esetleg válásnak is, amiért elhagyta ősi isteneit. A mi időnkben sem sokat változott a helyzet. De Péter megint csak azt hangsúlyozza, hogy mennyire nagy szükség van Krisztus szellemi hajlandóságára, arra ugyanis, hogy készek legyünk szenvedni az igazságért. Ezt mondja: „Hasonlóképpen [úgy, mint ahogy Krisztus, akiről az előbbi versekben tett említést] ti, feleségek rendeljétek alá magatokat férjeteknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednek a Szónak, a feleség viselkedése által szó nélkül megnyerhetők legyenek, mert ők szemtanúi lehettek mély tisztelettel párosult erkölcsös életmódotoknak” (1Péter 3:1, 2).
12. a) Hogyan tükrözi vissza a feleség engedelmes, szelíd szelleme Jézus példáját? (1Korinthus 11:3.) b) Hogyan tekinti Isten, és valószínűleg a férj is a feleség szelíd szellemét?
12 Igen, a hitetlen házastárs megnyeréséhez nem kell szükségszerűen a szüntelen prédikálás taktikáját alkalmazni, sokkal inkább a „mély tiszteletet” és az engedelmes feleség „hű és lelkiismeretes” jó példáját. (1Péter 3:2, The Jerusalem Bible.) A feleség részéről tanúsított „csendes és szelíd szellem. . ., amely igen értékes Isten szemében”, szintén segíthet abban, hogy a férj észrevegye: a felesége mindennapi életében a Krisztus értelme nyilvánul meg. (1Péter 3:4.) De miért tükrözi vissza Jézus szellemi hajlandóságát ez a szelíd szellem? Azért, mert maga Jézus mondta: „Vegyétek fel az én igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek!” (Máté 11:29).
Krisztus szellemi hajlandósága a férjek esetében
13. Hogyan bánjanak a férjek a feleségükkel? (Efézus 5:28, 29, 33.)
13 A férjeknek is hasonló módon a Krisztus szellemi hajlandóságát kell felmutatniuk, amikor igazi szeretetet tanúsítanak a feleségük iránt. Péter eképpen buzdítja őket: „Ti, férjek, továbbra is lakjatok velük hasonló módon az ismeretnek megfelelően, megadva nekik a tiszteletet, mint gyengébb edényeknek, a női nemnek” (1Péter 3:7). Ez meglepő tanácsnak tűnhetett abban az ókori pogány világban — tiszteletet tanúsítani egy nő iránt! A keresztény gyülekezetnek azonban különböznie kellett a világtól. A keresztény házasságban méltóságnak és kölcsönös tiszteletnek kellett uralkodnia. (1Péter 4:3, 4.)
14. Hogyan mutathat a férj tiszteletet és figyelmességet a felesége iránt?
14 Krisztus mindenkor figyelmességet tanúsított a tanítványai, valamint az őt követő tömegek iránt. (Márk 6:30–44.) Ez szorosan kapcsolódik ahhoz a tanácshoz, amelyet Péter ad a férjeknek, vagyis, hogy vegyék figyelembe a feleségük női mivoltát, állapotát. Egy spanyol nyelvű fordításban ez a következő módon jut kifejezésre: „A férjekre vonatkozóan: legyetek tapintatosak a közös életetekben, tanúsítsatok figyelmességet a nő iránt, mert ő finomabb felépítésű” (Nueva Biblia Española). Ha a férj a Krisztus mintáját tartja szem előtt, feltétlenül számításba veszi felesége életének finom nőies oldalát. Ez magában foglalja a nehéz napokat is, amikor a nőnek több kedvességre, türelemre, és figyelmességre van szüksége a férje részéről. A szerető férj természetesen önuralmat gyakorol, és nem lesz követelőző ilyen alkalmakkor. Az igazi szeretet önfeláldozó. (Vö. 3Mózes 15:24; 20:18; 1Korinthus 7:3–6.)
15. Milyen példát hagyott nekünk Jézus a főség tekintetében?
15 Igaz, hogy „a férj feje a feleségének”. De vajon ki a példakép az ilyen főség gyakorlásában? Pál tanúsítja ezt, amikor hozzáfűzi: „miként a Krisztus is feje a gyülekezetnek” (Efézus 5:23). Ezek a módosító szavak semmi teret nem hagynak az elnyomás és a kicsinyes zsarnokoskodás számára a keresztény házassági kapcsolatban. Krisztus sohasem élt vissza a hatalmával (a főségével) a tanítványaival való viszonyában, sőt inkább mindig a bibliai alapelvek szerint használta fel a hatalmát. (Vö. Máté 16:13–17, 20; Lukács 9:18–21.)
Krisztus a Mintakép a férfiak számára
16. a) Miért volt Péter nagyon is tudatában annak, hogy alázatosságra van szükség? b) Különösen kiknek kell felmutatniuk ezt az erényt?
16 Jézus a szolgálata folyamán mindig kihangsúlyozta az alázatosság erényét. A menyegzőre meghívottakról szóló példázatában ezt mondta: „Mert aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják” (Lukács 14:11). Ebben a tekintetben Péter nagyon is tisztában volt Jézus szellemi hajlandóságával. Nem jutott-e eszébe Jézus példája, aki megmosta a tanítványok lábát? (János 13:4–17.) Éppen ezért, az első levelében arra figyelmezteti mind az idősebb férfiakat, mind a fiatalokat‚ hogy tanúsítsanak alázatosságot. A vének ’ne uralkodjanak a gyülekezeten, hanem legyenek a nyáj példaképeivé’. A fiatalabb férfiak rendeljék alá magukat a véneknek. De mindannyian, fiatalok és idősek, ’övezzék fel magukat alázatos értelemmel, mert Isten a gőgöseknek ellenáll, de ki nem érdemelt kedvességben részesíti az alázatosakat’. (1Péter 5:1–5.)
17. Hogyan emeli ki az „övezzétek fel magatokat” kifejezést jelentő görög ige az alázatos szolgálatot?
17 Itt Péter megint egyedüli módon használ egy bizonyos szót, hogy megértesse az alázatosság lényegét. Ezt mondja: „Övezzétek fel magatokat [görögül: eg·kom·boʹsa·sthe] alázatos értelemmel.” Ez az ige olyan szógyökből ered, amely azt jelenti: „csomóra kötni vagy felkötni, és utal a rabszolgák fehér kendőjére vagy kötényére, amelyet a ruhájuk övére erősítettek, s ami. . . megkülönböztette őket a szabad emberektől, ezért. . . övezzétek fel magatokat az alázatossággal mint rabszolgai viselettel. . . például: magatokra öltve az alázatosságot, mutassátok meg, hogy alárendelitek magatokat egymásnak” (A Greek-English Lexicon of the New Testament, J. H. Thayer műve).
18. a) Mire gondoljanak mindenkor az önátadott férfiak az indítékaik vonatkozásában? b) Milyen különleges módon mutatnak példát az alázatosságból sokan a testvérnőink közül?
18 Hogyan alkalmazhatják ezt a tanácsot az önátadott férfiak napjainkban? Úgy, hogy elismerik: a gyülekezeten belül bármilyen felelős állás, alázatos szolgálati megbízatással egyenlő. Egyesek talán tévesen azt gondolják, hogy ha valaki kisegítő szolga, gyülekezeti vén, körzet-, kerület-, vagy Béthel-otthon felvigyázó, az tekintéllyel és hatalommal együtt járó tisztséget tölt be. Az ilyen egyénekben nincsen meg a Krisztus szellemi hajlandósága ebben a vonatkozásban. Ha Krisztus szellemi hajlandósága megvan bennünk, akkor semmiféle önző ambíciónak nincs helye. Istennek és a testvéreinknek végzett szolgálatunkat tiszta indítékból kell végeznünk. Például, sok keresztény testvérnőnk elöl jár az úttörő és a misszionáriusi szolgálatban. Mások a jó hír buzgó hírnökei az üldözés és a család részéről jövő ellenállás dacára. S mindezt abban a tudatban teszik: nem számíthatnak arra, hogy valaha is kisegítő szolgák vagy felvigyázók lehetnek!
Krisztus példájának sarokköve: a szeretet
19. Mi a Krisztus példájának sarokköve? Honnan tudjuk ezt?
19 Vajon mi az, amit Péter minden másnál jobban kihangsúlyoz a Krisztus szellemi hajlandósága tekintetében? Ezt írja: „Mindenekfölött legyen bennetek bensőséges szeretet egymás iránt, mert a szeretet sok vétket elfedez” (1Péter 4:8). Hogyan tükrözte vissza Jézus ezt a szeretetet? A következőt tanította: „Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Senkiben sincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki a lelkét adja oda a barátaiért” (János 15:12, 13). Röviddel ezután Jézus feláldozta életét az emberiségért. És az ő szeretete bizony vétkek tömegét fedezte el! Ha tehát ugyanaz a szellemi hajlandóság van bennünk is, mint Jézusban, mi is ugyanazt a ’buzgó szeretetet tanúsítjuk egymás iránt’ és készségesen megbocsátunk egymásnak. (Kolossé 3:12–14; Példabeszédek 10:12.)
20. Ha közelről akarjuk követni Krisztus példáját, mit kell tennünk mindannyiunknak?
20 Krisztus példáját egyetlen szóban lehetne összegezni: szeretet. Ha valóban közelről szeretnénk követni Jézus példáját mindabban, amit gondolunk, mondunk és teszünk, a szeretetet kell gyakorolnunk. Ahogyan Péter kijelentette: „Végül pedig legyetek mindannyian hasonló gondolkodásúak, együttérzők, testvéri vonzalommal rendelkezők, gyengéden könyörületesek, alázatos szelleműek, nem viszonozva sérelemmel a sérelmet és gyalázkodással a gyalázkodást, hanem ellenkezőleg, áldást adva, mert arra az életpályára hívattatok el, hogy áldást örökölhessetek” (1Péter 3:8, 9).
Emlékszel-e rá?
◻ Hogyan követhetjük azt a mintát, amelyet Krisztus hagyott nekünk?
◻ Hogyan kövesse a keresztény feleség Krisztus példáját?
◻ Hogyan tartsák tiszteletben a keresztény férjek a feleségüket?
◻ Hogyan hangsúlyozta Péter az alázatosságot?
◻ Mi a sarokköve Jézus példájának?