Jézus élete és szolgálata

Lecsendesíti a félelmetes vihart

JÉZUS napja tevékenységben telt el: tömegeket tanít a tengerparton és utána tanítványainak, meghitt közösségben, elmagyarázza a példázatait. Beesteledvén, ezt mondja tanítványainak: „Menjünk át a túlsó partra”.

A Galileai-tenger keleti partján túl terül el a Dekapolisz nevű terület. Ez az összetett szó a görög deʹka „tíz” és a poʹlisz „város” szóból eredően Tízvárost jelent. Dekapolisz városai annak idején a görög műveltség központjai voltak, bár kétségtelenül sok zsidónak, is otthont adtak. Jézus ezen a vidéken csak korlátozott tevékenységet folytat. Amint majd látni fogjuk, még ez alkalommal is csak rövid ideig tartózkodik itt.

Jézus azt kéri tanítványaitól, hogy keljenek át a túlsó partra. Tanítványai felveszik vitorlás hajójukba. Távozásukat azonban észreveszik, és mások is hamarosan követik őket csónakjukkal. A távolság a túlsó partig nem túl nagy. Maga a Galileai-tenger kb. 21 km. hosszú és legfeljebb 12 km. széles tó.

Jézus érthetően fáradt. Alighogy eleveznek a parttól, lefekszik a hajó fenekébe, fejét a párnára hajtja, és mindjárt elalszik. Apostolai közül egyesek tapasztalt tengerészek, hiszen gyakran halásztak a Galileai-tengeren. Értenek a vitorláshajó irányításához.

Ez az út azonban nem ígérkezik könnyűnek. A tó felszínén kialakuló melegebb légtömeg (maga a tó 210 méterrel fekszik mélyebben a tenger szintjénél) és a közeli hegyekből érkező hidegebb légtömeg miatt időnként hirtelen heves szélvihar alakul ki a tó felett, amely felkorbácsolja a vizet. Most is ez történik. A hullámok nemsokára nekiverődnek a hajónak és beleloccsannak úgy, hogy már kezd megtelni vízzel. De Jézus még mindig alszik!

A tapasztalt tengerészeknek óriási erőfeszítésükbe kerül a hajó irányítása. Bizonyára már máskor is átéltek ilyen viharokat és sikeresen kikerültek belőlük. Most azonban a kimerülés végső határán vannak. Életüket féltvén, felköltik Jézust és ezt mondják: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elsüllyedünk?” ’Ments meg, nehogy belefulladjunk a vízbe!’

Felébredvén Jézus, ráparancsolt a szélre és a tengerre: ’Hallgass el és némulj meg’. És elállt a vihar és a tenger lecsendesedett. Majd tanítványai felé fordulva ezt kérdezi: „Miért féltek ennyire? Hát már egy csepp hitetek sincs?”

Erre tanítványait szokatlan félelem fogja el. Ezt kérdezik egymástól: ’Ki ez, hogy még a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki.’

Jézus itt kinyilvánított hatalma nem mindennapi! Mennyire megnyugtató az a tudat, hogy Királyunk még a természeti erők felett is tud uralkodni, és ha majd teljes figyelmét földünkre irányítja Királyság-uralma alatt, akkor senkinek sem kell félnie attól, hogy bántódása esik majd ilyen félelmet keltő természeti katasztrófák miatt.

Nem sokkal a vihar lecsendesítése után Jézus és tanítványai biztonságosan kikötnek a keleti parton. Lehet, hogy a többi kishajó is baj nélkül vészelte át a heves vihart és épségben visszatért a partra. Márk 4:35–5:2; Máté 8:18, 23–28; Lukács 8:22–27.

◆ Mit jelent a Dekapolisz szó, és hol fekszik ez a terület?

◆ Milyen fizikai tényezők hatására alakulnak ki heves viharok a Galileai-tengeren?

◆ Mit tesznek a tanítványok, amikor a hajó irányítására irányuló szaktudásuk is cserbenhagyja őket?