Az igaz vallás eloszlatja a félelmet – Hogyan?

EDWIN és Mona Radford brit szerzők kínosan érezték magukat zavarukban. Összegyűjtöttek több mint 2000 babonát, és azt figyelték meg, hogy ugyanolyan babonás félelem él a skótok, az indiaiak, az ugandaiak, sőt a közép-amerikai lakosok között is. Arra voltak kíváncsiak: mi lehet az oka ennek? Robertson Davies író helyesen jegyzi meg: „A babonaság, úgy látszik, összekapcsolódik olyan hittételekkel, amelyek jóval megelőzik az általunk ismert vallásokat.” Milyen, kereszténység előtti „hittételekben” gyökerezik a babonaság?

Miben gyökerezik és honnan hajtott ki?

A Biblia Sineár földjét (az Eufrátesz és Tigris folyók között elterülő területet, a későbbi Babilóniát) jelöli meg a hamis vallási téveszmék, így a babonaságok születési helyeként. Nimród, „a hatalmas vadász” kezdte el a hírhedt Bábel-torony építését, amelyet hamis imádatra használtak. Jehova Isten azonban meghiúsította az építők tervét: összezavarta nyelvüket. Az építési munka fokozatosan leállt, és ők szétszéledtek (1Mózes 10:8–10; 11:2–9). Az innen elkerülő letelepülők magukkal vitték ezeket a hiedelmeket, elképzeléseket és mítoszokat. Bábel megmaradt a hamis vallás központjának, és idővel mint anya és dajka szerepét kiterjesztette a mágiára, a varázslatra, és a babonás hiedelmekre, mint például a csillagjóslásra. (Vö. Ésaiás 47:12, 13; Dániel 2:27; 4:7.) A Great Cities of the Ancient World című könyv ezért megjegyzi: „A csillagjóslás alapja két babiloni eszme: az állatöv és az égitestek istensége. . . A babiloniak szerint, a bolygók ugyanolyan hatást gyakorolnak az emberekre, mint ez égitestek istenei.”

Hogyan befolyásolják életünket ezek az ősi dolgok? A bibliai Jelenések könyve kimutatja, hogy a hamis vallásrendszer az ősi Babilon eszméiből fejlődött ki világszerte, és ez fennmaradt mindmáig és „Nagy-Babilon” néven ismeretes (Jelenések 17:5). Természetesen az eltelt idők és a helyi körülmények módosító hatással voltak ezekre az eredeti babiloni eszmékre. Ennek következménye tulajdonképpen a mai sokféle vallás. Mint ahogyan a különböző fák gyakran ugyanazon a talajon képesek díszleni, ugyanígy a világon a különböző vallásoknak és babonaságoknak is egy közös eredetük van — Babilon. Szemléltetésül figyeljük meg, hogyan tudott a világ mai csaknem összes vallásába beszivárogni a babiloni babonás hiedelem.

A halottaktól való félelem — min alapszik?

A babiloniak azt hitték, hogy az ember szellemi része túléli a hústest halálát és mint szellem képes visszajárni, hogy az élőket jóra vagy rosszra befolyásolja. Ennek megfelelően olyan vallásos rítusokat találtak ki, amelyekkel vagy kibékíteni akarták a holtakat, vagy bosszújukat akarták elkerülni. Ez a hiedelem még ma is él sok országban. Afrikában például „majdnem minden. . . társadalom mindennapi életét jelentősen befolyásolja” (African Religions — Symbol, Ritual, and Community.)

Még a magukat keresztényeknek valló emberek is e befolyás alatt élnek Afrikában. Például Henriette, ez az afrikai származású 63 éves asszony elismeri: „Bár a helyi protestáns egyház aktív tagja voltam, mégis féltem a holtak ʼszellemétőlʼ. Temető közelében laktunk, és amikor a temetési menet elhaladt a házunk előtt, felkeltettem gyermekemet, és ott tartottam magam mellett, amíg el nem haladt a temetési menet. Ha ezt nem teszem, a halott ʼszellemʼ bejött volna a házamba, és az alvó gyermekemet megszállta volna.”

Ilyen babonaság azért maradt fenn, mert a látszatkereszténységben mindenhol tanítják a lélekhalhatatlanság tanát. A történelem azt mutatja, hogy a görög filozófusok — főleg Platón — dolgozták ki részletesen a lélekhalhatatlanság babiloni eszméjét. John Dunnett, brit teológiai főtanár azt írja, hogy „jórészt az ő befolyásukra itatta át a keresztény egyházat a lélekhalhatatlanság fogalma”. Ez a babiloni tanítás milliókat tart a babonás félelem rabszolgaságában.

Az igaz vallás azonban eloszlatja az ilyen félelmet. Vajon miért? Azért, mert az igaz vallás nem a Babilonban gyökerező hiedelmeken alapszik, hanem a Bibliában található tanításokon.

Lélek a Biblia szerint

A Biblia első könyve elmondja, hogy az ember lélek, azaz élő személy lett (1Mózes 2:7). Ha valaki meghal, maga a lélek hal meg. Ezékiel próféta megerősíti ezt: „Amely lélek vétkezik, az hal meg” (Ezékiel 18:4; Róma 3:23). A lélek halandó, nem él tovább a halál után. Ahogyan a Zsoltárok 146:4. verse mondja: „Szelleme eltávozik, ő visszatér földjébe; azon a napon elvesznek gondolatai.” John Dunnett professzor azt a következtetést vonja le, hogy a lélekhalhatatlanság tana eszerint „nem bibliai tan”.

Ha nincs halhatatlan lélek, akkor nem létezhetnek a holtak „szellemei” sem, és nem rémiszthetnek embereket a földön. Így hát nincs semmi alapja a halottaktól való babonás félelemnek.

A félelem megtévesztésen alapszik

A halottaktól való babonás félelem csak lassan van szűnőben. Miért? Mert közben rejtelmes dolgok történnek — mint például, amikor egy középkorú surinamei asszony éjszaka hangot hallott, amely nevén szólította. Nem akart erről tudomást venni, de láthatatlan „kezek” elkezdték simogatni, és amikor ennek ellenállt, a láthatatlan erő majdnem megfojtotta. Talán azt kérded: ʼHa a holtak „szelIemei” nem élnek, akkor ki műveli ezeket?ʼ A Biblia ismerete megint csak eloszlatja a babonás félelmet.

A Biblia elmagyarázza, hogy léteznek gonosz szellemi erők, más néven démonok. Ezek a démonok azonban nem az elhunytak szellemei. Nem, hanem azok az angyalok, akik Isten ellen lázadtak és Sátán mellé pártoltak, „aki az egész lakott földet félrevezeti”. (Jelenések 12:9; Jakab 2:19; Efézus 6:12; 2Péter 2:4). A Biblia kimutatja, hogy a démonok nagy örömüket lelik abban, ha félrevezethetik, zaklathatják, és ijesztgethetik az embereket. A Lukács 9:37–43 versekben feljegyzett elbeszélés szerint, egy démon egy kisfiút megszállt, aki „görcsbe merevedett és tajtékzott”, és megsérült. Még akkor is, amikor a kisfiút Jézus elé vitték, „a démon leteperte a földre és erősen megrázta. De — mondja azután a beszámoló — Jézus megdorgálta a tisztátalan szellemet, és meggyógyította a kisfiút, és visszaadta atyjának”.

Érdekes módon, a Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature így határozza meg a babonaságot: „hamis istenek imádata”. Vagyis, ha babonásan cselekszünk, talán akaratlanul is „hamis istenek” vagy démonok kedvében járunk. Az ilyen hamis imádat súlyos bűn Jehova Isten ellen. (Vö. 1Korinthus 10:20 és 5Mózes 18:10–12.)a

ʼRendeljétek alá magatokat Istennekʼ — Vajon alárendelitek-e?

Lesz-e elég bátorságod, hogy szakíts ezekkel a démonokkal és elhagyd a babonaságokat? Nem vitás, a démonok hatalmasok. Pál apostol, amikor vázolja, hogy választanunk kell a között, hogy kit szolgáljunk: Jehovát-e vagy a démonokat, ezt kérdezi: „Ugye nem vagyunk erősebbek nála [Jehovánál]?” 1Korinthus 10:21, 22). Biztosan nem vagyunk erősebbek — de ne felejtsük el Sátán és démonai sem erősebbek nála! Sőt! Ezek a démonok „rettegnek” Jehovától való féIelmükben (Jakab 2:19). A Mindenható Isten felkínálja védelmét nekünk, ha kérjük. A bibliaíró Jakab ezután ezt mondja: „Rendeljétek alá azért magatokat Istennek; de álljatok ellen az Ördögnek, és az elmenekül tőletek” (Jakab 4:7). Elmenekül a babonás félelmetekkel együtt.

Több ezren éltek egykor a világon a babonás szokások félelmében és rabszolgaságában. Ezek mind tanúskodnak erről. Az Ördög elmenekült tőlük! Milyen módon? Gondoljunk arra, a babonás félelemnek legnagyobb ellensége az ismeret. Rudolph Brasch professzor, a babonaságok eredetének szakértője ezt mondja: „Műveltségbeli kérdés ez — minél többet tud valaki, annál kevésbé lesz babonás.”

Amikor az előbb említett Henriette elfogadta Jehova Tanúinak az ingyenes bibliatanulmányozásra tett javaslatát, hamarosan átlátott a démonok ravaszságán. A babonaság poliphoz hasonló karjai lefoszlottak róla. Ő is, de hozzá hasonlóan több ezren, tapasztalták a Zsidók 2:15. vers szavainak igaz voltát. Ott Pál azt mondja, hogy Jézus „megszabadítja azokat, akiket egész életükben a haláltól való félelem tartott rabszolgaságban” (New International Version). Ahogyan a trópusi felkelő nap sugara képes az őserdő sűrű harmatját eloszlatni és felszárítani, ugyanígy a bibliai igazság fénye is eloszlat minden babonás félelmet.

Ma már számos korábbi ʼfélelemben tartott rabszolgaʼ eltávolította nyakáról az amuletteket és gyermekeiről a védelmet nyújtó zsinegeket. Az ilyenek most azt érzik, amit Izsák, a 68 éves dél-afrikai volt varázsló doktor. Miután tanulmányozta a Bibliát Jehova Tanúival, ezt mondta: „Nagyon boldognak és szabadnak érzem magamat, mert nem érzem többé a szellemektől való félelem terhét.” Mennyire igazaknak bizonyulnak Jézus szavai: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket!” (János 8:32).

lgen, az igaz vallás valóban eloszlatja a félelmet!

[Lábjegyzet]