Olvasók kérdései

◼ Összeegyeztethető-e a bibliai alapelvekkel, ha egy keresztény házaspár antibébi tablettákat szed?

A Szentírásból egyértelműen nem tűnik ki, hogy a keresztény házaspároknak kötelességük lenne gyermekek világrahozatala és ha világra hoznak, mennyi legyen az. Minden házaspárnak – felelőssége tudatában – önmagának kell eldöntenie, hogy hány gyermeket akar. Ha születésszabályozásban állapodnak meg, rájuk tartozik, hogy milyen fogamzásgátlót használnak. Mindenesetre, e kérdésben a házaspároknak a Bibliából nyert ismeretükkel és lelkiismeretükkel összhangban kell eljárniuk, azaz úgy, hogy a választott módszer alkalmazásával ne sértsék meg az élet szentségére vonatkozó törvényt.

Ahogy a Biblia kimutatja, egy ember élete már a fogamzás pillanatában elkezdődik. Az Életadó látja a már megfogant életet, „magát a magzatot”, amely ezután kezd az anyaméhben fejlődésnek indulni (Zsoltárok 139:16; 2Mózes 21:22, 23a; Jeremiás 1:5). Ezért tilos minden olyan beavatkozás, amely a megfogant élet elpusztítására irányul. Ez azonos lenne az abortusszal.

Az antibébi tabletták szedése ma az egész világon elterjedt. Milyen módon akadályozzák meg ezek a tabletták a terhesség létrejöttét? Voltaképpen kétféle tabletta ismeretes: kombinációs tabletta és a csak gesztagént (progeszteront) tartalmazó tabletta (minitabletta). Az eddigi kutatás tisztázta, mi a születés meggátolásában az elsődleges szerepük.

A kombinációs tabletta ösztron- és progeszteron-hormont tartalmaz. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hatósága szerint a kombinációs tabletta „elsődleges hatása” az „ovuláció (tüszőrepedés) létrejöttének a megakadályozásában” mutatkozik meg. Úgy tűnik, hogy a tabletta állandó szedése esetén ez a tabletta majdnem mindig megakadályozza azt, hogy a pete szabadon leváljon a petefészekről. Ha a petesejt vagy az ovum nem tud leválni, akkor a méhkürtben nem jöhet létre a fogamzás. Mivel ez a tabletta változást idézhet elő az endometriumban (a méh nyálkahártyájában) (amely csökkenti a pete befogadásának a valószínűségét), itt mutatkozik meg a tabletta másodlagos hatásmechanizmusa.

A mellékhatások csökkentése érdekében a kombinációs tablettákat hozták forgalomba, amelyekben kis mennyiségben van ösztron is. Nyilvánvalóan ezek a kis dózisú kombinációs tabletták a petefészek működését egy kicsit fokozzák. Dr. Gabriel Bialy, az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének fogamzásgátló szerek fejlesztésével foglalkozó osztályának vezetője, ezt mondta: „A tudományos bizonyítékok túlnyomórészt azt igazolják, hogy még az alacsony ösztronszintű tabletták is gátolják az ovulációt, igaz, nem teljes mértékben, de igen nagy valószínűséggel 95 százalékban. Pusztán az a tény, hogy tüszőrepedés áll elő, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a megtermékenyítés megtörtént.”

Ha egy nő nem az előírás szerint szedi a kombinációs tablettát, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a másodlagos hatásmechanizmus fogja a születést megakadályozni. Egy tanulmány szerint, a nők 36 százalékánál „kimaradt” az ovuláció, akik kétszer elfelejtették bevenni a kis dózisú tablettát. A Contraception (Fogamzásgátlás) című folyóirat beszámol arról, hogy ilyen esetekben „a tabletták hatása az endometriumra és a méh nyálkahártyájára továbbra is gátolja a terhesség létrejöttét”.

Mi a helyzet a másik fajta készítménnyel, azzal a tablettával, amely csak gesztagént (progeszteront) tartalmaz? A Drug Evaluations (1986) így számol be erről: „A gesztagén-készítmények fogamzásgátló hatása a minitabletták formájában nem elsősorban a tüszőrepedés megakadályozásában áll. Ezek a hatóanyagok a méhben olyan vastag nyálkahártyát hoznak létre, hogy ezen képtelen a spermium áthaladni; ezzel megnövekszik a méhkürtben az áthaladt ideje és a méh nyálkahártyája eközben lelökődik [amely szintén akadálya a megtermékenyített petesejt kifejlődésének].”

Egyes kutatók azt állítják, hogy a gesztagén-készítmények szedésénél „a nők több mint 40 százalékánál létrejön a tüszőrepedés”. E tabletta szedésénél gyakran előfordul a tüszőrepedés. Lehet, hogy a méhnyaknál a megduzzadt méh nyálkahártya útját állja a spermium továbbhaladásának, és így akadályozza meg a fogamzás létrejöttét. De ha ez nem így történne, akkor is az ellenséges környezet, amelyet a tabletta hatása vált ki a méhben, megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását és gyermekként való további kifejlődését.

Felismerhetjük ebből azt is, hogy mindkét tabletta rendszeres szedésénél legtöbb esetben, úgy tűnik, nem jön létre a fogamzás és nem áll elő abortusz. De mivel a csak progeszteront tartalmazó tabletta (minitabletta) szedésénél gyakrabban fordul elő tüszőrepedés, nagyobb a valószínűsége annak, hogy olykor azért nem jön létre a születés, mivel az elkezdődött megtermékenyített élet a méhben nem tud beágyazódni. Tudományos kutatások arra utalnak, hogy normális körülmények között (ha a méh működését az antibébi tabletták nem befolyásolják) „a megtermékenyített petesejtek 60 százalékukban . . . az első kimaradt periódus előtt elpusztulnak”. Ha ez történik, ez egészen más, mint ha olyan születésszabályozási módszert választanánk, amelynél minden valószínűség szerint a megtermékenyített petesejt beágyazódása lenne megakadályozva.

Amikor tehát egy házaspár megbeszéli az orvossal az antibébi tabletták alkalmazását, feltétlenül vegye figyelembe az erkölcsi szempontokat is. A keresztényeknek személyes kérdésekkel úgy kell tisztázniuk ezt a dolgot, hogy „teljesen tisztán megőrizhessék lelkiismeretüket” a mi Istenünk és Életadónk iránt (Cselekedetek 23:1; Galata 6:5).

[Lábjegyzet]