Codex Bezae — egy páratlan kézirat

THÉODORE DE BÈZE, a Keresztény Görög Iratok neves francia kutatója, a protestáns reformer Kálvin János közeli munkatársa és utóda volt. Béza, ahogy szélesebb körben és nálunk is nevezték, egy szokatlan régi kéziratra derített fényt. Azt állította, hogy a franciaországi Lyonban, a „Szent” Irenaeus kolostorban jutott hozzá, miután a várost a hugenották kifosztották. A kézirat eredetének helyét homály fedi, de a legvalószínűbb forráshely Észak-Afrika vagy Egyiptom.

A kódex 25x20 cm méretű és általánosan elismert keletkezési ideje az i. sz. ötödik századi; tehát valamivel későbbi, mint a Sínai-, a Vatikáni- és az Alexandriai-kézirat. 406 oldalból áll, és csak a négy evangéliumot, valamint az Apostolok Cselekedeteit tartalmazza, néhány rész hiányával. De a Béza-kódex eredetileg más leveleket is tartalmazhatott, mert van benne egy töredék János harmadik leveléből. Máté és János evangéliuma megelőzi Lukácsét és a Márkét.

Ez a kézirat korai példája a kétnyelvű szövegnek, ahol a bal oldalon van a görög szöveg, a latin szöveg pedig a jobb oldalon. Valószínűleg egy papirusz-kézirat másolatáról van szó korai szöveggel, ami hasonló némely más — a harmadik vagy a negyedik századból származó — papiruszokhoz, mint például a P28, a P38 és a P48 számú.

A Béza-kódex nagyméretű betűkkel elegáns unciális (nagybetűs) írással készült, az egyes oldalakon a szöveg nem folyamatos. Egyenlőtlen hosszúságú sorokban van szerkesztve, úgyhogy minden sor vége olvasási szüntetet is jelez. A latin érdekesen a görög szöveg stílusában készült, és számtalan esetben a görög szövegváltozathoz igazodik. A görög szövegbe számtalan kéz belejavított, köztük az eredeti szövegmásoló is.

A Béza-kódex hivatalos jelzése „D”. Ez minden más nagyobb kézirattól eltérő és független. Ahogyan a New World Translation of the Holy Scriptures (Szent Iratok Új Világ fordítása) lábjegyzetei is mutatják, a kódex néhol megegyezik, néhol pedig nem egyezik meg a Sínai- (א), a Vatikáni- (B), és az Alexandriai- (A) kódexekkel. Ennek a kódexnek nagy értéke abban rejlik, hogy megerősít más fontos kódexeket, nem pedig abban a sajátosságában, hogy elhagy vagy hozzátesz bizonyos részeket. (Lásd: New World Translation of the Holy Scriptures—With References, [Új Világ fordítás, Referencia Biblia] a Máté 23:14; 24:36; 27:49; Márk 7:16; 9:44, 46; 11:26; Lukács 15:21; János 5:4.)

Néhány szokatlan olvasat és variáns ellenére, a Béza-kódex újabb nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a Biblia hogyan maradt fenn egészen napjainkig.

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Fent: By permission of the Syndics of Cambridge University Library

Balra: Courtesy of the Trustees of the British Museum