Salamon dicsőségének bizonyítéka

A BIBLIAI időszámítás szerint Salamon király i. e. 1037-től i. e. 998-ig uralkodott Izrael felett. Érdekes módon a The Archaeology of the Land of Israel, amelynek szerzője, Yohanan Aharoni professzor feltárja milyen forradalmi fejlődésen ment keresztül i. e. 1000 körül az izraelita civilizáció.

Aharoni egyik példának megemlíti, hogy az erős városfalakat hatalmas kövekből építették, amelyeket „hosszúkás téglalapalakúra faragtak és pontosan egymáshoz illesztettek”. Ezzel ellentétben, az Izraellel szomszédos országokban levő vásrosfalakat „téglából és fából építették”.

Azonkívül a Salamon ideje körül újjáépített városok gondos tervezésről tanúskodnak, tisztán kivehető házsorokkal és pontosan meghatározott utcákkal. Aharoni „négy olyan város” romjait elemezte „amelyeket ugyanazon alaprajz szerint építettek fel . . . Beer-sheba, Tell Beit Mirsim, Beth-shemesh, és Mispa.” Mennyire eltér ez attól, amit egy másik civilizációs központban, a mezopotámiai Ur városánál láthatunk! Ezzel kapcsolatban Sir Leonard Woolley ezt írta: „Meg sem kísérelték a várostervezést . . . A kikövezetlen utak, amelyek közt sok a zsákutca, . . . olyan útvesztőt alkotnak, ahol könnyen eltéved az ember.”

Aharoni megemlíti, hogy Salamon uralkodásásának idején a háztartási edények terén is nagy fejlődés volt tapasztalható. „Az anyagi kultúra fejlődése . . . nem csupán a luxuscikkekben fedezhető fel, hanem főleg a kerámiáknál . . . A cserépárúk minősége és azoknak az égetése minden elismerésen felül áll . . . Hirtelen jelent meg a különféle edények bő választéka.”

Salamon uralkodásának legdicsőségesebb jellemzői a pompás templom, a palota és a kormányépületek Jeruzsálemben. Az épületek díszítésére nagy mennyiségű aranyat használtak fel (1Királyok 7:47-51; 10:14-22). Öt évvel Salamon halála után Sisák egyiptomi fáraó felvonult és kifosztotta Jeruzsálemet kincseiből (1Királyok 14:25, 26).

A régészeti feliratok mind Egyiptomban, mind Palesztinában megerősítik, hogy Sisák valóban meghódította Izraelt. Valóban, számos történész elismeri, hogy Jeruzsálem kifosztása révén Sisáknak sikerült felélleszteni a pusztuló egyiptomi gazdaságot és pénzügyi alapot teremteni egy egyiptomi templom hatalmas kibővítéséhez, ahol kőbe vésette győzelmét, amint ezen az oldalon láthatjuk. Sisák nem sokkal azután meghalt, és egy másik felirat arról számol be, hogy fia mint egy 200 tonna aranyat és ezüstöt adományozott az egyiptomi templomok javára. A felirat nem említi ennek a kincsnek a forrását, de Alan Millard régész, a Treasures From Bible Times című könyvében azt sejteti, hogy „nagy része abból az aranyból való, amelyet Sisák Salamon jeruzsálemi templomából és palotájából hurcolt el.”

Nem csodálkozhatunk, ha még egy ateista forrásmű is elismeri Salamon dicsőséges uralkodásának hitelességét! A Bolsaja Sovjetszkaja Enciklopedja „Salamon” címszó alatt „az izraelita—júdeai királyság uralkodójá”-nak nevezi őt és hozzáfűzi, hogy a „királyság fénykorának csúcsa” idején uralkodott.