Olvasók kérdései
◼ Miért adja vissza az Új Világ fordítás a 2Péter 1:19. versét másképpen, mint ahogy azt egyéb Bibliákban olvassuk?
Péter apostol, Isten ihletett szavának értékét hangsúlyozva ezt írta: „Következésképpen sokkal biztosabb lett nálunk a prófétai szó, és jól teszitek, ha figyeltek rá mint sötét helyen világító lámpásra, míg felvirrad az a nap, és hajnalcsillag kél, szívetekben” (2Péter 1:19).
Figyeljük meg, hogy a mondatrészt: míg felvirrad az a nap, és hajnalcsillag kél” vesszők választják el a többi résztől. A legtöbb bibliafordításban ez nem így van.
A Dr. James Moffat például a vers utolsó részét így fordítja: „úgy ragyog mint sötét helyen világító lámpás; míg felvirrad a Nap és a nappali csillag felkél szívetekben”. Az effajta fordítás azt a nézetet kelti, mintha a nappali csillag felkelése a hívők szívében történne, mint amikor valamilyen szellemi megvilágosodást tapasztalnak.
Mindazonáltal, már Mózes idejében is volt valamilyen jele annak, hogy ’Jákóbból származó csillag’ fog felkelni (4Mózes 24:17; vö. Zsoltárok 89:34–37 [89:35–38, Károli]). Jézus világosan úgy azonosította magát mint „Dávid . . . sarja és a ragyogó hajnalcsillag” (Jelenések 22:16).
A „nappali csillag” vagy hajnalcsillag azonossága megfelel annak a szövegrésznek, amelyet Péter apostol magyarázott. Ő az átváltozás látomására utalt, amit mintegy 30 évvel korábban látott (Máté 16:28-17:9). Az a fényes látomás arra az időre mutatott előre, amikor Jézus ’eljön az ő királyságában’ vagy megdicsőül a Királyság-hatalomban. Amit Péter látott, Isten szavának értékét hangsúlyozta; hasonlóképpen a mai keresztényeknek is szükséges odafigyelniük arra a prófétai szóra.
Míg az emberiség szíve általában sötétségben volt — és ma is abban van —, az igaz keresztények esetében nem kell annak így lennie. Olyan ez, mintha egy lámpás ragyogna ott, ahol máskülönben sötét volna, a szívükben. Péter tudta, hogy ha odafigyelnek Isten világosságot árasztó prófétai szavára, a keresztények éberek és felvilágosultak lesznek egy új nap hajnala tekintetében. Az az idő lesz ez, amikor a „nappali csillag” vagy „a ragyogó hajnalcsillag” ténylegesen uralkodni fog a Királyság-hatalomban.
Érdekes módon, E. W. Bullinger ezt írta a 2Péter 1:19-cel kapcsolatban: „Itt egészen világos, hogy zárójelnek kellene lenni, mert a prófécia az, ami világosságként ragyog, és Krisztus és az ő megjelenése a nappali csillag és a napkelte. A jelentése bizonyosan nem az, mintha arra buzdítana minket, hogy hallgassunk a prófétai szóra, amíg Krisztus megnyilatkozik a szívünkben vagy feltárul a szívünk számára! Nem, hanem meg kell szívlelnünk a prófétai szót, amíg az beteljesedik Krisztus megjelenése — az Ő felkelése által, akit ’a Hajnalcsillag’-nak neveznek.” (Figures of Speech Used in the Bible, 1898.)
Ennek megfelelően egy sor bibliafordítás zárójelet alkalmaz a 2Péter 1:19. versénél.a A Szent Iratok Új Világ fordítás fenntartja az eredeti görög nyelvben alkalmazott alapvető szórendet. De vesszőt használ, hogy elkülönítse ezt a mondatrészt: „míg felvirrad az a nap és hajnalcsillag kél” attól a felhívástól, hogy figyeljünk a szóra ’mint sötét helyen, a ti szívetekben, világító lámpásra.’
[Lábjegyzet]
a Lásd például The Twentieth Century New Testament (1904. kiadás), The Emphatic Diaglott (1942. kiadás), Concordant Literal New Testament (1976).