Nemsokára nem lesz többé sem betegség, sem halál!

SENKINEK nem telik öröme abban, ha beteg, hasonlóképpen senki nem akar jószántából meghalni. Egy orvos-szociológiai professzor szerint: „A hosszabb élet elérése érdekében végzett kutatás — úgy tűnik — csaknem egyetemes cél volt az egész történelem folyamán a legtöbb társadalomban. Benne az önfenntartás alapvető ösztöne nyilvánul meg . . . Ponce de Leon csak egyike a leghíresebb emberek hosszú sorának, akik arra fordították egész életüket, hogy a hosszabb élet lehetőségeit kutassák. Az orvostudomány legnagyobbrészt az élet meghosszabbításával foglalkozik azáltal, hogy küzd a betegségek és a halál ellen.”

A halál annyira megrendít bennünket és oly nagy fájdalmat okoz benső énünkben, hogy amikor barátokra vagy családtagokra sújt le, szinte természetesnek találjuk, hogy megpróbáljuk tompítani ránk gyakorolt hatását. A Funeral Customs the World Over című könyv megjegyzi: „Nincs olyan embercsoport, lehet bár szélsőségesen primitív vagy rendkívül civilizált, amely szabadon magára hagyatkozva és anyagi helyzetéhez mérten, nem búcsúztatja el ünnepélyesen hozzátartozói holttestét . . . Mindez természetesen mélyről jövő egyetemes ösztönöket elégít ki. Eleget tenni ezeknek az ösztönöknek ’helyes’-nek tűnik az emberek előtt, ha azonban nem tesznek eleget ezeknek — különösen, ha az elhalálozott közeli viszonyban állt a családdal, megosztották érzéseiket és lakásukat, közös tapasztalataik voltak vagy egyéb kötelékek fűzték őket egymáshoz — az ’helytelen’-nek tűnik, természetellenes mulasztásnak, olyasminek, ami miatt mentegetőzni vagy szégyenkezni kell . . . [Az ember] olyan élőlény, aki a halottait ünnepélyes keretek között temeti el.”

A betegség és a halál eredete

Az a gondolat, hogy a betegség és a halál egy napon ki lesz küszöbölve, hathatós vonzerővel bír, de vajon van-e alapja annak, hogy higgyünk benne? Állíthatjuk, hogy van, mégpedig ésszerű, megbízható és csalhatatlan. Teremtőnk ihletett Szava ez — a Szent Biblia.

Ez a könyv teljesen világossá teszi az emberi nyomorúság eredetét. Elmondja nekünk, hogy az első embert, Ádámot Isten teremtette és paradicsomi kerti otthonba helyezte, amely valahol Közel-Keleten terült el. Ádámot tökéletesnek teremtette Isten; a betegség és a halál ismeretlenek voltak előtte. Hamarosan kapott egy hozzá hasonlóan tökéletes feleséget, és együtt örvendezhettek egy örökké tartó élet kilátásának a földön (1Mózes 2:15–17, 21–24).

Az idillikus állapot nem tartott sokáig. S hogy miért nem? Mert Ádám önző módon Istentől független életutat választott. Kemény munka, fájdalom, betegség végül pedig halál lett a következménye (1Mózes 3:17–19). Leszármazottai azt a boldogtalan életformát örökölték tőle, amelyet Ádám választott. A Róma 5:12 így magyarázza: „Egy ember által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek.” A Róma 8:22 hozzáteszi: „Mert tudjuk, hogy az egész teremtés továbbra is együtt sóhajtozik és együtt szenved mostanáig.”

A földön vagy az égben?

A Biblia mégis arról biztosít bennünket, hogy Isten nemsokára visszahelyezi az engedelmes emberiséget abba a boldog állapotba, amelyet Ádám és Éva elveszített. Így szól a Jelenések 21:3, 4: „Maga Isten lesz velük. És letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak.” Egy ókori próféta hasonlóképpen előre látta az időt, amikor „egyetlen lakos sem mondja: ’Beteg vagyok’ ” (Ésaiás 33:24).

El tudod-e képzelni a világot kórházak, sírok és temetők nélkül? El tudod-e képzelni, hogy egyre tovább élsz még szenvedést sem tapasztalva, sem a haláltól való félelmet? Igen, Isten ígérete mélységesen megindítja egész bensőnket. De mégis, hogy lehetünk biztosak abban, hogy ez a ragyogó kilátás Föld bolygónkra vonatkozik — s nem az égre? Figyeld meg a szövegösszefüggést a korábban említett bibliai szövegrészekkel. A Jelenések 21. fejezetének első versei „egy új égről és egy új földről” beszélnek. Azt a világos megállapítást fejezik ki, hogy Isten az emberiséggel lesz és hogy ők az ő népe lesznek. Ésaiás könyvének ígérete, hogy senki se lesz beteg, egy hivatkozással folytatódik „a népre, amely az országban él”, amelynek „megbocsátották vétkét”.

Ezek a lelkesítő ígéretek tehát földi életre utalnak! És tökéletes összhangban vannak Jézus Atyjához intézett imájával: „Legyen meg a te akaratod, miként az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

Miért nemsokára?

Jehova Tanúi millióknak segítenek felismerni, hogy ezek az ígéretek a közeljövőben fognak beteljesedni. De hát milyen alapon olyan biztosak ebben? A lenyűgöző bizonyítékok alapján, hogy a dolgok jelen rendszerének vagy elrendezésének az „utolsó napjai”-ban élünk a földön (2Timótheus 3:1–5). Jézus tanítványai jelet kértek tőle azt illetően, hogy mikor lesz a dolgok rendszerének vége. Válaszul Jézus részletesen megjövendölte az egyre jobban kiterjedő világeseményeket, amelyek az 1914-es első világháború kitörése óta történtek.a Majd hozzátette: „Amikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy ő közel van, az ajtónál. Bizony mondom nektek, semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek” (Máté 24:33, 34).

Tehát annak a nemzedéknek az életidejében, amely nemzedékhez tartozó emberek 1914-ben már éltek, érkezik el a jelenlegi világrendszer vége. Jehova Isten megbízza Fiát, Krisztus Jézust, hogy előretörjön és elpusztítsa a szenvedés és nyomorúság összes okait ennek a gyönyörű Föld bolygónak a felszínéről. A Biblia úgy beszél a gonoszság felszámolásáról, mint „a Mindenható Isten nagy napjának a háborújá”-ról Armageddonnál (Jelenések 16:14, 16).

Rengeteg istenfélő ember fogja túlélni ezt a félelmetkeltő fejleményt, hogy életben meglássa Krisztus Jézus békés uralmának a kezdetét (Jelenések 7:9, 14; 20:4). Bár uralmát az égből gyakorolja, annak áldásos hatásait mindazok élvezni fogják, akik a földön élnek akkor — mind az armageddoni háború túlélői, mind az a sok-sok millió, akiket a háborút követően feltámasztanak a halálalvásból. Az ígéret akkor valósággá válik: „Addig kell neki királyként uralkodnia, amíg Isten nem vetette lábai alá összes ellenségeit. Utolsó ellenségként a halált semmisítik meg” (1Korinthus 15:25, 26).

Teljes bizalommal tudjuk ezért kijelenteni: „Nemsokára nem lesz többé betegség sem halál!” És ez nem csalóka remény, nem is vágyálom. Megbízható ígérete ez Jehova Istennek, „aki nem tud hazudni”. Ebbe a reménybe veted-e bizodalmadat? Akkor örökké tartó áldás lesz az osztályrészed! (Titus 1:2)

[Lábjegyzet]

[Kép a 7. oldalon]

A betegséget és a halált nemsokára élettől duzzadó egészség és örökké tartó élet váltja fel