A remény legyőzi a kétségbeesést!

A WEBSTER’S Ninth New Collegiate Dictionary szótár úgy határozza meg a kétségbeesést, mint a „teljes reményvesztés” állapotát. Nyilvánvaló, hogy a kétségbeesés leküzdéséhez reményre van szükségünk.

Egy szerencsétlen egyén, aki a járdára kényszerülve kénytelen megélni, nem esik a végsőkig kétségbe, ha van reménysége. A reménység még a klinikailag meghatározott depresszióban szenvedőknek is képes bátorítást és erőt adni a kitartáshoz. De ennek a reménységnek biztosnak kell lennie! Mit jelent ez?

Alap a reménységre

Vizsgáld meg, mi történt Sárával, Ábrahám patriarcha feleségével. A 90. évéhez közeledve még mindig meddő volt, és már régen lemondott arról, hogy valaha is gyermeke legyen. Mégis, amikor a férje 99 éves volt, Jehova megismételte azt az ígéretet, melyet évekkel ezelőtt tett — mely szerint Ábrahámnak egészen biztosan lesz egy ’magva’, vagy örököse. Ábrahám tudta, hogy ez biztos ígéret volt. Képzeld el, mennyire boldog lehetett Sára, amikor csodálatos módon megtörtént ez a boldog esemény és megszülte Izsákot! (1Mózes 12:2, 3; 17:1–4, 19; 21:2). Ábrahám nem érdemtelen személybe helyezte a bizodalmát; éppen ezt a tényt fejtegette Pál apostol is: „De Isten ígérete miatt [Ábrahám] nem habozott hit hiányában, hanem hite által erőssé lett, Istennek adva dicsőséget” (Róma 4:20).

Amikor Pál korának kereszténnyé vált zsidóinak írt, úgy érvelt, hogy két alapos okuk is van arra, hogy bízzanak Isten azon ígéretében, mely szerint Jézuson keresztül gondoskodik megmentésről. Isten Ábrahámnak tett ígéretét, valamint az azt kísérő isteni esküt idézve, az apostol így érvelt: „Mert az emberek valami nagyobbra esküsznek, és az esküjük véget vet minden vitának, mert az törvényes garancia számukra. Ily módon, amikor Isten az ígéret örököseinek még erőteljesebben be akarta bizonyítani, hogy tanácsa meg nem változhat, esküvel lépett közbe, hogy két változhatatlan dolog által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, nekünk, akik az oltalom helyére menekültünk, erős bátorításunk legyen, hogy megragadjuk az elénk tárt reménységet” (Zsidók 6:16–18). Igen, Isten ígéretei igazak és biztosak. Jehova mindenható, és egyedülálló módon képes kezeskedni saját szavának a teljesítéséért.

A reménység — „biztos és szilárd”

Ezért Pál azt írta, hogy a keresztény reménység „biztos és szilárd” (Zsidók 6:19). Pál tudta, hogy az ő reménysége miben gyökerezik. Így fejtegeti: „[A reménység] behatol a függöny mögé.” Mit jelent ez? Pál egyértelmű célzást tett a régi jeruzsálemi templomra. Ebben a templomban volt a Legszentebbnek nevezett templomi rész, melyet függöny választott el az épület többi részétől (2Mózes 26:31, 33; Máté 27:51). A betű szerinti jeruzsálemi templom természetesen már hosszú ideje lerombolt állapotban van. Így hát ma, vajon minek a megfelelője lehet ez a Legszentebbnek nevezett templomi rész?

Magának az égnek a megfelelője, ahol Isten ül a trónján! Pál ezt akkor magyarázta meg, amikor azt mondta, hogy Jézus, miután felment az égbe, „nem emberkéz alkotta szenthelyre [a jeruzsálemi templomba], az igazinak a képmásába ment be, hanem magába az égbe, hogy most megjelenjen értünk Isten színe előtt” (Zsidók 9:24). Ezért a keresztény reménység, amely segít nekünk küzdeni a kétségbeesés ellen, nem emberi politikusokon múlik, hanem egy égi elrendezésen. Azon a Személyen múlik, akit Isten kijelölt, Jézus Krisztuson, aki életét váltságdíjként adta oda a bűneinkért, és aki most megjelenik Isten előtt az érdekünkben (1János 2:1, 2). Továbbá, amint arra gyakorta rámutatunk ennek a folyóiratnak a hasábjain, ugyanez a Jézus az, akit Isten kijelölt, hogy Isten égi Királyságának Királyaként uralkodjon, és aki 1914 óta éppen ezt teszi. Ez az égi Királyság hamarosan eltávolítja azokat a dolgokat, amelyek oly sok embert vezetnek kétségbeeséshez.

A reménység — „lelkünk horgonya”

Annak érdekében, hogy meggyőzze olvasóit, miszerint a megmentésre vonatkozó reménységük Jézus által egy jól megalapozott reménység, Pál egy összehasonlítást használt fel. ’Ez a reménység — magyarázta —, olyan mint a lelkünk horgonya’ (Zsidók 6:19).

A horgony közismert eszköz volt az olyan utazók körében, mint amilyen Pál is volt. A régi horgonyok majdnem ugyanolyanok voltak, mint a mai horgonyok, többnyire vasból készültek, két fog alakú végződésük volt, amelyek megkapaszkodtak a tengerfenéken. Időszámításunk szerint körülbelül 58 táján Pál hajója a Rómába vezető útja során veszélybe került, mert zátonyra futott. De mivel a hajó az egyre sekélyebb víz felé tartott, a hajósok ’négy horgonyt eresztettek le a hajó faráról’. Ezeknek a horgonyoknak köszönhetően a hajó biztonságban átvészelte a vihart (Cselekedetek 27:29, 39, 40, 44).

Mit kell tenned hát, hogy a reménységedet olyan biztossá tedd, mint egy horgony, hogy így átvészelhesd a gazdasági nehézségeket, a fizikai vagy érzelmi betegségeket, vagy bármilyen más „vihar”-t, amellyel életed során találkozhatsz? Először is, bizonyosodj meg róla, hogy a Biblia ígéretei megbízhatóak. „Bizonyosodjatok meg mindenről” (1Thessalonika 5:21). Például, amikor Jehova Tanúi legközelebb beszélnek veled, hallgasd meg, amit mondanak. Ha csak ritkán látogatják azt a területet, ahol laksz, akkor keresd fel őket a legközelebbi Királyság-teremben. Nem kényszerítenek arra, hogy csatlakozz hozzájuk, de felkínálnak neked egy ingyenes bibliatanulmányozást, amelyet akkor és ott tartotok majd, ahol és amikor neked megfelel.

Az ilyen bibliatanulmányozás bizonyossá teszi számodra, hogy Isten ’megjutalmazója azoknak, akik őt komolyan keresik’ (Zsidók 11:6). Megtudod majd, hogy Isten Királysága a Király, Jézus Krisztus uralma alatt hamarosan eltávolítja a romlottságot és a hátrányos megkülönböztetéseket, melyek oly sok embernek okoznak ma kétségbeesést. E Királyság alatt a földünk Paradicsommá lesz helyreállítva, és Isten örök életet ad azoknak, akik szeretik őt (Zsoltárok 37:29; Jelenések 21:4). Micsoda dicsőséges reménység!

Olvasd figyelmesen a Bibliát, hogy megértsd, ez a reménység igaz. Ezután fejlessz ki szoros, személyes kapcsolatot Istennel, válj olyan barátjává, mint Ábrahám volt (Jakab 2:23). Mivel Jehova az „ima Meghallgatója”, beszélj neki a gondjaidról. Ha őszintén közeledsz hozzá, akkor az imáid segítenek majd levetni a terheidet és leküzdeni a kétségbeesésedet. Isten szelleme esetleg olyan utat nyit meg előtted, amely megváltoztatja az elkeseredést kiváltó helyzetedet (Zsoltárok 55:22 [55:23, Károli]; 65:2 [65:3, Károli]; 1János 5:14, 15).

„Ragaszkodjatok ahhoz, ami jó!”

Miután azt tanácsolta tanítványtársainak, hogy ’bizonyosodjanak meg mindenről’, Pál ezt fűzte még hozzá: „Ragaszkodjatok ahhoz, ami jó” (1Thessalonika 5:21). Ennek egyik módja az, ha olyan emberekhez társulunk, akik szintén ragaszkodnak a keresztény reménységhez. A bölcs Salamon király erre figyelmeztetett: „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz; de aki az ostobákkal foglalkozik, rosszul jár” (Példabeszédek 13:20). Ne engedd, hogy az előítélet, vagy a feszélyezettség érzése megakadályozzon abban, hogy keresd a jó társaságot. Jehova Tanúi között például vannak olyanok, akik a múltban reménység nélküli emberek voltak. De a bibliatanulmányozásuk, valamint a hívőtársaikkal ápolt boldog kapcsolatuk megszilárdította a Jehovához fűződő kapcsolatukat, és biztos, horgonyszerű reménységet ad nekik. Vajon valóban legyőzi-e mindez a kétségbeesést? Igen, kétségtelenül legyőzi.

Figyeld meg Annmarie esetét, akit kétségbeeséshez vezetett a férje kegyetlen bánásmódja. „Elhatároztam, hogy véget vetek az életemnek — mondja —, de valami oknál fogva elhatároztam, hogy előbb imádkozom Istenhez. Emlékszem, azt mondtam, hogy ’Miért nem segítesz rajtam? Hiszen már olyan régóta reménykedtem benned, de teljesen hiába.’ Azzal a gondolattal fejeztem be az imát, hogy nincs célja az életemnek, így hát akár meg is halhatok. Ebben a pillanatban kopogtak az ajtómon. Úgy döntöttem, hogy nem veszek róla tudomást, abban reménykedtem, hogy bárki is az, végül majd csak elmegy.

A kopogtatás csak nem szűnt meg, és már zavart. Letöröltem a könnyeimet, és kimentem megnézni, hogy ki van az ajtóban, abban reménykedtem, hogy gyorsan megszabadulok tőle, és elvégzem, amit terveztem. De hála Jehovának — mondja Annmarie —, nem így történt, mert amikor kinyitottam az ajtót, két hölgy állt ott. Igaz, nagyon zavart voltam, és nem egészen értettem, mit mondanak. Egy olyan könyvet ajánlottak fel nekem, amely megmagyarázza, hogy van célja az életnek. Pontosan ez volt az, amire szükségem volt ahhoz, hogy újraélesszem az élet iránti érdeklődésemet.” A látogatók rendszeres bibliatanulmányozásban állapodtak meg vele. Annmarie megtudta, hogyan válhat Isten barátjává. Ez az ismeret viszonzásképpen életcéllal jutalmazta meg őt. Ma már ő segít másoknak abban, hogy bizalmat fejlesszenek ki Isten iránt.

Talán már te is reménykedtél abban, hogy véget vess a kétségbeesésnek, de nem ismerted fel, hogy mi mindent foglal az magában. De ha valaha is imádkoztál már így: „Jöjjön el a te Királyságod. Legyen meg a te akaratod, miként az égben, úgy a földön is”, akkor Isten Királyságának az eljöveteléért imádkoztál, amelyet Jézus Krisztus kormányoz és megszüntet minden olyan tényezőt, ami az őszinte szívű embereket kétségbeeséshez vezeti (Máté 6:10). Ha személyesen is tanulmányozod a Bibliát, és rendszeresen találkozol azokkal, akiknek ugyanilyen reménységük van, az megerősíti Jehova Királyságába vetett azon bizodalmadat, mely szerint ez a Királyság eljön és elhozza a Paradicsomot a földünkre (1Timótheus 6:12, 19). Ez az a dicsőséges reménység, melyet ez a folyóirat minden egyes száma hirdet. Tedd szívből magadévá ezt a reménységet, hogy leküzdhesd a kétségbeesést. A reménység valóban „nem vezet csalódáshoz” (Róma 5:5).

[Kép a 7. oldalon]

A Biblia tanulmányozása olyan reménységet ad nekünk, amely „a lelkünk horgonya”-ként éltet