Méltányoljuk az élet értékes ajándékát!

ÉLET — micsoda értékes tulajdon! Nélküle semmit sem tehetnénk. Ha egyszer elvész, semmilyen emberi eszközzel vissza nem szerezhető. Ha az életünk veszélyben van, amit csak lehetséges, mindent megteszünk, hogy megőrizzük azt. Néhányan még emberfölötti segítségért is kiáltanak, amikor veszélyben vannak!

Egy hajóról szóló bibliai beszámoló jut eszünkbe, amelyik erős viharba került a tengeren. Amikor már majdnem összetört, „a tengerészek félni kezdtek és segítségért kiáltani, mindegyik az ő istenéhez”. Végül mind, egytől egyig az igaz Istenhez kiáltott: „Kérünk, ó Jehova, ne engedd, hogy elpusztuljunk.” A bibliai beszámoló azt is mondja: „A hajóban levő áruikat kidobálták a tengerbe, hogy azoktól megkönnyítsék” (Jónás 1:4–6, 14; vö. Cselekedetek 27:18, 19).

Azok a tengerészek készek voltak még kedvelt anyagi javaikat is feláldozni abbeli erőfeszítéseikben, hogy megőrizzék életüket. Az anyagi javakat visszaszerezhetjük — de az életet nem. S mivel ösztönösen óvjuk életünket, visszarettenünk a veszélyektől. Táplálkozunk, öltözködünk és ápoljuk a testünket. Orvosi kezelést kérünk, amikor betegek vagyunk.

Az élet Adományozója azonban többet kér tőlünk annál, hogy egyszerűen csak az életünk megóvására irányuló ösztöneinket kövessük. Végül is az élet egy felbecsülhetetlen ajándék és az egész világegyetem legfőbb Személyétől származik. Mind az Adományozó, mind az ajándék iránti őszinte értékelésből nemde óvnunk kell az életet? S vajon nem foglalja ez magában azt, hogy tekintettel legyünk mások életére is?

Ne lepjen meg hát minket, hogy a Törvény, amit Jehova Isten adott Izrael nemzetének, olyan parancsolatokat tartalmazott, amelyek célja mások életének és egészségének a védelme volt (2Mózes 21:29; 5Mózes 22:8). A keresztényeknek ma hasonlóképpen törődniük kell a testi épséggel. Például, ha kisgyermek van otthon, gondatlanul magára hagyod, hogy elérjen olyan dolgokat, mint üveggyöngyök, tűk vagy éles tárgyak, melyek súlyos kárt okozhatnak az azokkal elővigyázatlanul játszó gyermeknek, vagy amelyeket esetleg lenyelhet? Vannak olyan veszélyes vegyszerek vagy gyógyszerek, amelyeket a gyermekek elérhetnek? Ha víz ömlött a padlóra, gyorsan feltörlöd azt, hogy megelőzz egy balesetet? Ügyelsz arra, hogy azonnal megjavítsd a hibás [elektromos] készülékeket? Állandóan karban tartod a járművedet? Biztonságosan vezetsz? Ha valóban méltányolod az élet értékét, az arra indít, hogy ésszerű óvintézkedéseket tégy ezen és más hasonló területeken.

Sajnos, azt kell mondani, hogy néhányan magától értetődőnek veszik még a saját életüket is. Például, ki ne tudná ma, hogy a dohányzás egészségtelen? Mégis milliók vannak e szokás rabságában, amikor egészségüket rongálva szívják a mérgező füstöt. Mások kábítószert fogyasztanak, megint mások alkoholizálnak, valamennyien a saját kárukra. Az AIDS olyan gyilkos betegség, melyre nem ismernek gyógymódot. Sokan azonban elkerülhették volna, hogy megkapják ezt a betegséget, ha tartózkodnak a szexuális erkölcstelenségtől, a kábítószer-fogyasztás bizonyos módjától és a vérátömlesztéstől. Micsoda tragikus hiánya az élet értékelésének! (Róma 1:26, 27; 2Korinthus 7:1).

Lehetséges a változtatás!

Akik méltányolják Nagy Teremtőjüket, Jehovát, alapos okuk van arra, hogy értékesnek tekintsék az életet. Az élet az ő szent ajándéka. Ezért hajlandók megtenni bármilyen szükséges változtatást, hogy isteni ajándékhoz méltón bánjanak vele. Figyeljük meg egy ghánai tanár, Kwaku tapasztalatát. Nemtörődöm alkoholistaként elfecsérelte az életét.

Kwaku így emlékszik vissza: „Megpróbáltam rákényszeríteni a feleségemet, hogy tiszteljen engem, ami gyakran heves vitákhoz és harcokhoz vezetett, különösen amikor részeg voltam. A túlzott alkoholizmus miatt sokszor nem volt pénzem, és gyakran nem gondoskodtam pénzről a család támogatására. Ez érthetően nagyon ingerelte a feleségemet. Amikor elköltöttem a pénzt (és ez nagyon gyakran történt), minden tőlem telhetőt megtettem, hogy kielégítsem italozási szenvedélyemet. Egyszer odáig mentem, hogy személyes célra fordítottam azt a pénzt, amit a tanítványaimtól gyűjtöttem össze, hogy beírassam őket a nyilvános vizsgára. Folytattam a mulatozást és ivócimboráimnak is fizettem. Nemsokára eljött az idő, amikor el kellett számolnom múltbeli tetteimmel. Az iskolaigazgatóm időnkénti közbenjárása nélkül elveszítettem volna az állásomat.

Az életem rendezetlen volt. Zavarban voltam, de hamarosan túljutottam rajta. Majd az öngyilkosság gondolatával kezdtem foglalkozni, mert úgy éreztem, sikertelen vagyok az életben. Még mindig nem tudtam megszabadulni az alkohol szenvedélyétől. De amikor egy nap a bárban ittasan verekedésbe keveredtem és megszurkáltak, fájdalmasan ráébredtem, hogy az alkohol szeretete egyszer még az életembe kerülhet.

Közben Jehova Tanúi rendszeresen látogatták a házat, ahol laktunk, megpróbálva felkelteni érdeklődésünket a Biblia iránt. Feleségem és én mindig kerültük őket, mert azt gondoltuk, hogy kellemetlenkedők. Egy alkalommal azonban elhatároztam, hogy udvariasságból meghallgatom őket. Egy bibliatanulmányozás hamar tudatára ébresztett az Isten új rendjében való örök élet csodálatos kilátására. Minél többet tanulmányoztam a Bibliát Jehova Tanúi segítségével, annál jobban elmélyült bennem Jehova, az Életadónk és az élet ajándéka iránti értékelés, és annál nagyobb hatással volt rám a Biblia tanácsának gyakorlatias jellege. Ez tovább buzdított engem, hogy megtisztítsam az életemet. Ez nem volt könnyű, mivel állandóan ellent kellett állnom egy korty [szeszes italnak] csakúgy, mint a régi cimboráimnak. Jehova, az ima Meghallgatója látta szívem eltökéltségét és meghallgatott engem.a

Feleségem, bár nem Jehova Tanúja, most nagyra becsül engem és a vallásomat azon nagy változás miatt, amit az életemben és a házassági kapcsolatunkban tapasztalt. Szomszédainknak többé nem kell a feleségem és köztem levő harcokba beavatkozniuk. Nagy becsben tartom az elmebeli békét, aminek most örvendek. Kétségtelen, hogy ha méltányoljuk Jehova Istent mint Életadónkat, magunkévá tesszük az Ő nézőpontját az élet értékét illetően és engedelmeskedünk arra vonatkozó utasításainak, hogy hogyan éljünk, nos ez az egyetlen értékes életút.”

Isten az örök életet kínálja

Kwakuhoz hasonlóan ezreknek segítettek Jehova Tanúi, hogy ’magukra öltsék az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint lett megteremtve valódi igazságosságban és lojalitásban’ (Efézus 4:24). Ők nemcsak a jelenlegi életet kezdték értékelni, hanem a földi Paradicsomban levő örök élet reménységét is. A Biblia azt ígéri, hogy az Isten által készített Paradicsomban a föld egyetlen lakója sem fogja többé tapasztalni az éhség gyötrő fájdalmát, mert „a seregek Jehovája minden népnek lakomát készít . . . olajozott eledelekből” (Ésaiás 25:6).

Az élet ma, bár csodálatos ajándék, csak átmeneti. Mindenki szembenéz a halállal, és milyen megrázó csapás a halál! Végignézni, amint egyik szeretted a sír csendjébe távozik az élők közül, enyhén szólva nagyon lehangoló. De Isten Királyságában, ahol Krisztus uralkodik, beteljesül Jehova ígérete: „Halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:4).

Akkor az élet ajándéka csodálatos módon kiterjed. A földön bekövetkező végső megpróbáltatás túlélőinek lehetőségük lesz arra, hogy egy teljesebb életbe léphessenek. Azután pedig a feltámadás, vagyis az életbe való visszatérés által Jehova Isten azoknak is visszaadja felbecsülhetetlen ajándékát, akik elaludtak a halálban (János 5:24, 28, 29). Ez meghalt szeretteink és a régi idők istenfélő embereinek a visszatérését jelenti!

Mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Nem, mert „Istennél semmilyen kijelentés nem lesz lehetetlenség!” (Lukács 1:37; vö. Jób 42:2).

Továbbá maga Jehova Isten szolgáltat biztosítékot az emberiség számára, hogy mindezek megtörténnek. Hogyan? Azáltal, hogy szívének legkedvesebbjét áldozta fel, drága Fiát, Jézus Krisztust, hogy megváltson minket a bűntől és a haláltól. A Róma 8:32 erről biztosít minket: „Ő [Jehova Isten], aki a saját Fiát sem kímélte, hanem odaadta mindannyiunkért, miért ne adna kedvesen vele együtt mindent nekünk?” A Biblia elmondja nekünk, hogy ez magában foglalja az emberiség megtisztítását az erkölcsi romlástól, valamint az igazságtalanság, a bűnözés és erőszak minden formájának a megszüntetését (Ésaiás 11:9). Az életet soha többé nem tekintik értéktelennek.

Még most, tökéletlen körülmények között is nagyon élvezetes lehet az élet. Ki ne gyönyörködne az étel ínycsiklandó illatában, a gyengéd szellő simogatásában egy meleg napon, a fenséges hegyek látványában, egy pompás naplementében, egy csendesen folydogáló patakban, a lélegzetelállítóan színes virágokban, a kellemes zene hangjában vagy a madarak énekében? Állj meg egy pillanatra! Gondold csak el, milyen lenne ilyen dolgoknak örvendeni egy örökkévalóságon át?

Van értelme akkor elvetni az örök élet értékes kiváltságát bármiféle ideiglenes örömért, amelyet egy értelmetlen, önkényeztető életút kínálhat fel? (Vö. Zsidók 11:25.) A Biblia bölcsen arra figyelmeztet minket, hogy ’a testben még hátralevő időt többé ne emberi vágyaknak, hanem Isten akaratának éljük le’ (1Péter 4:2). Szívből arra buzdítunk téged, igen, arra sürgetünk, hogy így cselekedj azáltal, hogy tanulmányozod Isten Szavát, a Bibliát, és átviszed a gyakorlatba azokat, amiket tanulsz (János 13:17). Így jó kapcsolatba kerülsz Jehovával, a jóságban és irgalomban túláradó Istennel, aki örökké tartó élettel jutalmazhat meg téged!

[Lábjegyzet]

[Kép az 5. oldalon]

Életmódod az élet értékelését tükrözi?

[Kép a 7. oldalon]

Isten új világa lehetővé teszi számunkra, hogy örökké élvezzük az élet örömeit!