Színhelyek az Ígéret földjéről

Silóhoz vezető úton — Jó és rossz gyermekek

AMIKOR az Ígéret földjén lévő városokra, községekre, vagy területekre gondolsz, vajon nem bizonyos nevezetes férfiak és nők jutnak az eszedbe róluk? Valószínűleg így van, a legtöbb bibliai beszámoló felnőttekről szól. De mi a helyzet az akkori gyermekekkel? El tudod őket képzelni ezeken a helyszíneken?

A fenti kép segítségünkre lehet abban, hogy olyan beszámolókra irányítsuk a figyelmünket, amelyek gyermekekről szólnak; olyanokról, akik jó példák a keresztények számára, és olyanokról is, akik figyelmeztető példaként szolgálnak. A középen fekvő kör alakú hegy nyilvánvalóan az ősi Siló egy része. Miért idézzük fel most Silót?a

Valószínűleg emlékszel rá, amikor Izrael az Ígéret földjére lépett: Isten sátorát először Gilgálnál állították fel, közel Jerikóhoz (Józsué 4:19). Ám amikor felosztották a földet, ezt a szent sátrat — Izrael imádatának központját — ideköltöztették Silóba (Józsué 18:1). Ez körülbelül 30 kilométerre lehetett Jeruzsálemtől északra, Efraim hegyes területén. Izrael minden területéről férfiak és asszonyok utaztak Silóba; így nagy tömeg gyűlhetett össze a déli völgyben, a sátor feltételezett helyén (Józsué 22:12). El tudod képzelni, amint gyermekek jönnek ide?

Jöttek néhányan. A legnevezetesebb példa, akiről tudnunk kell, a fiatal Sámuel volt. Az ő szülei, Elkána és Anna, a hegyektől nyugatra lévő községben éltek. Minden évben eljöttek ide, és valószínűleg magukkal hozták Elkána másik feleségétől született gyermekeit. Jehova végül egy fiúval áldotta meg Annát, akit Sámuelnek neveztek el. Egy bizonyos idő elteltével szülei elvitték őt Silóba, hogy a főpappal, Élivel szolgálhasson a sátornál (1Sámuel 1:1—2:11).

A fiú részt vett Isten házánál a mindennapi munkákban, és biztosan rengeteg alkalma volt arra, hogy bejárja a környező dombokat (1Sámuel 3:1, 15). Ezek némelyike teraszosan volt kiképezve, és teli volt olajfákkal, ahogy ezt a 9. oldalon található képen is láthatod. Figyeld meg a kicsi kőtornyot. Az elszigetelten élő földművesek vagy pásztorok ilyen őrtornyokból őrködhettek; de azt is elképzelheted, amint a fiatal Sámuel felmászik, hogy széjjelnézzen. (Vö. 2Krónika 20:24.) Bizonyára jó kilátást nyújtó pont lehetett, ahonnan megleshette a vadállatokat.

Több fa lehetett itt akkoriban, mint napjainkban, sőt még erdők is, ahol vadállatok kóboroltak (Józsué 17:15, 18). Ezt abból az esetből tudhatjuk, amely akkor történt, amikor Elizeus volt Isten fő prófétája. Elizeus éppen Jerikóból Bétel felé tartott, így ezen a környéken járhatott, úgy 16 kilométerre délre Silótól. Milyen fogadtatásban részesülhetett Bétel lakosaitól, amely város az aranyborjú imádatának központjává vált? (1Királyok 12:27–33; 2Királyok 10:29). A felnőttek egyértelműen ellenségesek voltak Jehova prófétájához, és úgy tűnik, ez a hozzáállás átragadt az utódaikra is.

A Királyok második könyve 2:23, 24 elmondja nekünk, amikor egy csapat fiatal így csúfolta Isten prófétáját: „Jőjj fel kopasz, jőjj fel kopasz!”, válaszul Elizeus „megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülük negyvenkét gyermeket”. Ezek a szíriai barnamedvék vérengzők lehetnek, amikor meglepik őket, vagy veszélyeztetve érzik kicsinyeiket (2Sámuel 17:8; Példabeszédek 17:12; 28:15). Isten, felhasználta őket arra, hogy végrehajtsa isteni igazságszolgáltatását azokon, akik gorombán megsértették képviselőjét, és ezáltal megsértették magát Jehovát is.

Az a tény, hogy egy gyermek ilyen vadállatokkal találkozhatott a Siló körüli dombvidéken, segít nekünk még jobban értékelni Sámuel szüleinek hitét, amit azáltal tanúsítottak, hogy elhozták őt, hogy a sátornál szolgáljon.

Korábban egy másik igaz imádó, Jefte bíró, ehhez hasonló hitet és hűséget mutatott. A Jordán keleti partján lakott, Gileád hegyes területén. Jehova iránti buzgalmában, amikor az ammoniták ellen hadba vonult, Jefte megfogadta, hogy aki elsőként jön elé, hogy vele találkozzon, feláldozza Jehovának. Az ő szűz leánya volt az, aki elé jött. Ezért felhozta Silóba Isten szentélyéhez egyetlen gyermekét, aki itt élt, és éveken keresztül hűséggel szolgált (Bírák 11:30–40).

Sámuelnek és Jefte lányának hite és hűsége, amit Siló környezetében mutattak, jó példaként szolgálnak, ellentétben azzal a negyvenkét vétkessel, akik kigúnyolták Jehova prófétáját ugyanezen a területen. (Vö. 1Korinthus 10:6, 11.)

[Lábjegyzet]

[Kép forrásának jelzése a 8. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép forrásának jelzése a 9. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép forrásának jelzése a 9. oldalon]

Safari Zoo, Ramat-Gan, Tel Aviv