Miért keresnek fel a Tanúk állandóan?

„MÁR megint itt vannak! De hiszen csak néhány hete jártak itt!” Ez fut át a gondolataidban, amikor Jehovának egy Tanúja felkeres? Ma több millió embert látogatnak meg Jehova Tanúi rendszeresen. Azt kérdezheted magadban, miért ilyen kitartóak, ha tudják, hogy a legtöbb embernek megvan a saját vallása és nem érdeklődik. Ez a kérdés választ érdemel.

Felelősség Isten előtt

Jehova Tanúi felismerték az Írásokból, hogy az 1914-es év óta, amikor is az I. világháború kezdődött, a világban bekövetkező események a jelenlegi világrendszer végével és Isten Királyságának a föld felett gyakorolt eljövendő uralmával kapcsolatos bibliai próféciákat teljesítenek be. Úgy tűnik, a majd egy évszázada tartó erőszak, vérontás és gyűlölet miatt az emberiség messzebb áll attól, hogy politikai megoldást találjon a problémáira, mint valaha. A háborúk és a terrorizmus, amelyek még mindig sújtják az emberi családot, bizonyítékát adják annak, hogy az emberi uralkodásnak nem sikerült megváltoztatnia az emberek szívét, elméjét és magatartását. A történelemben végbement eseményekből hátramaradó, mélyen gyökerező harag még mindig mérgezi az etnikai, faji és vallási csoportok közötti kapcsolatot. Ugyanez igaz egymástól távol eső területeken is, Afganisztánban, Dél-Afrikában, Észak-Írországban, Indiában, a volt Jugoszláviában és Közel-Keleten. Mi tehát az egyetlen megoldás, amely tartós?

Mi készteti a Tanúkat?

Jehova Tanúi felismerték, hogy Isten megoldása — Isten megígért Királysága Jézus Krisztus uralma alatt — az egyedüli járható út. Jézus még a híres mintaimájába is belefoglalt egy kérelmet ezért a Királyság-uralomért: „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” A Tanúk hiszik, hogy ez az ima igazából Istennek az emberiség ügyeibe való beavatkozását kéri (Máté 6:9, 10).

Miért érzik tehát Jehova Tanúi annak szükségességét, hogy állandóan házról házra járjanak és megpróbálják elmondani ezt az üzenetet? Amiatt a két parancsolat miatt, amelyet Jézus kiemelt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22:37–39).

A Tanúk szeretnék elnyerni Isten áldását, s mivel szeretik felebarátaikat, szeretnék, ha ugyanezt az áldást ők is elnyernék. Követve tehát Jézus példáját arra éreznek késztetést, hogy önzetlen szeretetből fakadóan meglátogassák felebarátaikat. Szeretnék legalább annak a lehetőségét felajánlani, hogy megismerjék mások, mit ígért „a boldog Isten” az engedelmes embereknek a megtisztított földre vonatkozóan (1Timótheus 1:11; 2Péter 3:13).

A keresztény misszionárius, Pál hitt Isten ígéreteiben és ezért mondhatta: „Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hite és a kegyesség szerint való igazságnak megismerése szerint, az örök élet reménységére, melyet megígért az igazmondó Isten örök időknek előtte.” Igen, az „igazmondó” Isten örök életet ígért mindazoknak, akik alázatosan szeretnék megismerni Jehovát és szolgálni őt (Titus 1:1, 2; Sofóniás 2:3).

Fizetik a Tanúkat?

Van amikor néhányan azt állítják, hogy a Tanúkat fizetik a szolgálatukért. Kevés dolog áll távolabb az igazságtól! Komolyan veszik Pál apostol szavait, amelyeket a korinthusi gyülekezetnek mondott: „Mi nem tartozunk azok közé, akik Isten tanításával nyerészkednek, hanem őszintén, mintegy az Istenből beszélünk, az Isten színe előtt Krisztusban” (2Korinthus 2:17, Katolikus fordítás).

Néhány vallásvezető bizony pénzért prédikál, akár a vallási szolgálataiért kap fizetséget, akár azért, mert gazdasági vállalkozásokat segít elő a tévéprédikációiban. A legtöbb vallásnak van fizetett papsága.

Ezzel ellentétben a Tanúknak nincs fizetett papsága, és gyakran bibliai irodalmukat is díjmentesen ajánlják fel az igazság őszinte keresőinek, akik közül azonban sokan arra éreznek indíttatást, hogy önként járuljanak hozzá adományokkal. Ezt arra használják fel, hogy ennek a világméretű prédikálómunkának a költségeit fedezzék. Jézus tanácsával összhangban — „ingyen kaptátok, ingyen is adjátok” — a Tanúk erőforrásaikat önként arra fordítják, beleértve az idejüket és az energiájukat is, hogy évente több millió órát Isten szolgálatának szenteljenek. Így tehát házról házra és házi bibliatanulmányozás révén tanítják az érdeklődőket (Máté 10:8, K. f.; 28:19, 20; Cselekedetek 20:19, 20).

A tények azt igazolják, hogy nem a pénz hajtja Jehova Tanúit, akár az egyéneket, a helyi gyülekezeteket vagy a Watch Tower Societyt nézzük. Senki sem kap fizetséget azért, mert házról házra jár. Akkor hát hogyan finanszírozzák a munkát? Önkéntes hozzájárulásokból, amelyeket a munkájukat nagyra értékelő emberek adnak világszerte. Sosem rendeznek gyűjtést.

Tanúskodásuk hatása

Vajon hatással van a Tanúk házról házra és alkalmilag végzett prédikálása a közvéleményre? A hírközlő eszközöknél megmutatkozó bizonyíték visszhangzó igennel felel e kérdésre. Jehova Tanúiról említést tesznek a tévéműsorok, mozifilmek közben, amikor bemutatják, hogy valaki kopog az ajtónál. Képregények is említést tesznek a Tanúkról. Buzgón végzett tevékenységük annyira jól ismert, hogy a képregények írói a világon mindenütt utalnak Jehova Tanúira. Ez talán gunyorosnak tűnik, de általában alapvetően azon a pozitív tényen alapul, hogy a Tanúkat ismerik állhatatos házról házra végzett prédikálómunkájukról (Cselekedetek 20:20).

Egy nemrégiben készült képregény azt jelenítette meg, hogy egy férfi felmászott egy hegyre, hogy egy „guruval” beszéljen. Ezt mondta: „Mondjon nekem néhány csodálatos dolgot, amelynek meg kell történnie!” Mit felelt erre a „guru”? „Lássuk csak . . . Lesznek éhínségek, járványos betegségek és földrengések. A nap sötétséggé változik, és a hold vérré.” Az érdeklődő férfi megkérdezte: „És mi a jó hír?” Amire a „guru” így válaszolt: „Isten eltöröl minden könnyet, halál nem lesz többé, sem gyász, sem fájdalom!” Az odalátogató ember megkérdezte: „Honnan tudja ezeket?” Mi volt a válasz? „Senki sem menekülhet Jehova Tanúi elől!” Ennek pedig a képregényíróra is igaznak kell lennie!

Az ilyen és az ehhez hasonló képregények lényege az, hogy a Tanúknak nem csak az állandó látogatásáról számol be, hanem üzenetük következetességéről is. Mindössze néhány szóban az író kulcsfontosságú részt említett meg a házról házra végzett tanúskodásukból és az idézett írásszövegekből. (Vö. Máté 24:7, 29; Jelenések 21:3, 4.)

Az igazság az, hogy azért, mert sok ember visszautasítja üzenetüket, a Tanúk nem kedvetlenednek el, és nem is csökken buzgalmuk. Péter apostol így figyelmeztetett: „az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak, és ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva.” Ennek ellenére a Tanúk szeretettől indíttatva továbbra is meglátogatják felebarátaikat, és egészen addig így fognak tenni, míg Isten véget nem vet a jelenlegi korrupt rendszernek (2Péter 3:3, 4).

Jézus azt mondta, hogy az utolsó napokban előbb prédikálni kell a jó hírt. További magyarázat végett, miért és hogyan prédikálják, lásd a következő két cikket (Márk 13:10).

[Képek a 9. oldalon]

Jehova Tanúinak nincs fizetett papi osztálya — mindannyian önkéntes szolgák