Tudomány, vallás és az igazság keresése

„Némileg hatással volt rám . . . a sokféle hamis vallás elterjedése” (Charles Darwin).

A XIX. század első felében a tudomány és a vallás között harmonikus volt a kapcsolat. „Még a tudományos művek írói sem vonakodtak Istenről egyértelműen természetes és őszinte módon beszélni” — írja a Darwin: Before and After című könyv.

Darwinnak A fajok eredete című könyve hozzájárult a változáshoz. A tudomány és az evolúció olyan szorosan egybefonódott, hogy nem maradt helye a vallásnak — és Istennek sem. „Az evolucionista gondolkodásmódban — mondja Sir Julian Huxley — nincs többé szükség a természetfölöttire, és helye sincs többé annak.”

Ma azt állítják, hogy az evolúciós elmélet a tudomány nélkülözhetetlen alapja. E kapcsolat fő okát Fred Hoyle fizikus határozta meg: „Az ortodox tudósok inkább arra törekszenek, hogy megakadályozzák a múlt vallási túlzásaihoz való visszatérést, minthogy az igazságot keresnék.” Milyen túlzásokba esett a vallás, amiért oly visszataszítóvá lett a tudomány előtt?

A vallás rossz hírnevet szerez a teremtésnek

A „kreacionisták” — többnyire a fundamentalista protestánsokkal társulva — feltételezhetően a Biblia védelmére törekedve ragaszkodtak ahhoz, hogy a föld és a világegyetem nincs 10 000 éves. Ez a túlzás a geológusok, csillagászok és fizikusok gúnyolódását vonta magára, mivel ez ellentétben áll felfedezéseikkel.

De mit is mond valójában a Biblia? „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). Nincs meghatározva, ez mennyi időt foglalt magában. A teremtés „első napját” a Biblia meg sem említi az 1Mózes 1:3–5-ig. „Az ég és a föld” már létezett, mielőtt az első „nap” megkezdődött volna. Lehetséges akkor, hogy az ég és a föld több milliárd éves, mint ahogy azt a tudósok állítják? Nagyon is meglehet. A Biblia egyáltalán nem határozza meg, mennyi idő alatt történt ez meg.

A vallási túlzásnak egy másik módja, ahogyan egyesek a teremtés hat „napját” értelmezik. Néhány fundamentalista kitart amellett, hogy ezek szó szerinti napok, ezáltal 144 órára korlátozzák a föld teremtésének időszakát. Ez a tudósok szkepticizmusát vonja magára, hisz érzik, hogy ez az állítás ellentétben áll a nyilvánvaló tudományos megfigyelésekkel.

Ám a fundamentalisták értelmezése áll ellentétben a tudománnyal, nem pedig a Biblia. A Biblia nem mondja, hogy minden egyes teremtési „nap” 24 órából állt; valójában az, hogy mindezeket a „napokat” egy sokkal hosszabb „nap” foglalja magában, „melyen alkotta az Úr Isten az eget és földet” azt mutatja, hogy a Bibliában nem volt mindegyik „nap” csak 24 órás (1Mózes 2:4, Káldi fordítás). Néhány nap akár évezredekig is eltarthatott.a

Tehát rossz hírnevet szerzett a teremtés gondolatának a kreacionizmus és a fundamentalizmus. A világegyetem korára és a teremtési „napok” hosszára vonatkozó tanításaik nincsenek összhangban sem az elfogadható tudománnyal, sem a Bibliával. De vannak más túlzások is, amelyek visszataszítónak tüntették fel a vallást a tudósok előtt.

Visszaélés a hatalommal

Sok igazságtalanságért a vallás volt a felelős a történelem folyamán. A középkorban például a teremtés tantételét hamisan arra használták fel, hogy igazolják, miért támogatja az egyház az Európában lévő egyeduralmakat. Azt érzékeltették az emberekkel, hogy gazdag vagy szegény állapotuk Isten akaratából van. A The Intelligent Universe című könyv ezt így magyarázza: „A jómódú szülők fiatalabb fiaiknak azt mondták, hogy »Isten elhatározása« felőlük, hogy kevesebbet vagy éppen semmit se kapjanak a családi birtokból, a munkást pedig állandóan arra buzdították, hogy maradjon elégedett »azzal a helyzetével, amelyre Isten őt saját kedve szerint elhívta«.”

Nem csoda, ha sokan félnek visszatérni a „múlt vallási túlzásaihoz”! A vallás ahelyett, hogy kielégítette volna az emberek szellemi szükségleteit, inkább kihasználta azt (Ezékiel 34:2). Az India Today folyóirat egyik vezércikke a következőket jegyzi meg: „Az évszázadok során készített feljegyzések mivoltát tekintve csoda, hogy egyáltalán még hinni tudnak a vallásnak . . . A Legfőbb Teremtő nevében . . . a leggyalázatosabb kegyetlenséget követték el az emberek teremtménytársaik ellen.”

A hamis vallásnak, a róla készített megdöbbentő feljegyzések szerint, jelentős része volt a darwini gondolkodásmód kialakulásában. „Fokozatosan kezdtem kételkedni abban, hogy a kereszténység isteni kinyilatkoztatás lett volna — írta Darwin. — Némileg hatással volt rám, hogy a sokféle hamis vallás futótűzként terjedt a föld nagy részén.”

Az igaz vallás győzelme

Nem újdonság a vallásos képmutatás ebben a világban. Napjai hatalomra vágyó vallásvezetőinek ezt mondta Jézus: „Jó embereknek tűntök kívülről, ám belülről telve vagytok nagyravágyással és gonoszsággal” (Máté 23:28, Phillips).

Az igaz keresztényiség azonban „nem része a világnak” (János 17:16, NW). Követői nem alkotják részét a korrupt vallásnak és politikának; de nem is vezetik félre őket az olyan filozófiák, amelyek tagadják a Teremtő létezését. „E világ bölcsesége bolondság az Isten előtt” — írta Pál apostol (1Korinthus 3:19).

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az igaz keresztények naivak volnának a tudományt illetően. Épp ellenkezőleg, az igaz vallás követőit érdekli a tudomány. Ésaiás, egy ókori próféta a következő üzenetet kapta: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat?” (Ésaiás 40:26). Ehhez hasonlóan, hogy jobban megértse a Teremtőt, arra ösztönözték Jóbot, hogy kutassa ki a természet és a világegyetem csodálatos dolgait (Jób 38—41. fejezet).

Igen, akik hisznek a Teremtőben, tisztelettel vegyes félelemmel tekintenek teremtésművére (Zsoltárok 139:14). Ezenkívül, bíznak abban, amit a Teremtő, Jehova Isten mond a jövőt érintő csodálatos reménységről (Jelenések 21:1–4). A Biblia tanulmányozása révén milliók tudják meg, hogy az emberiségnek sem az eredete, sem a jövője nem a vak véletlenen múlott illetve múlik. Jehova határozott szándékkal teremtette az embert, és ez a szándéka meg is fog valósulni — amely minden engedelmes ember javára válik. Megkérünk, vizsgáld meg a kérdést te magad.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

NEM ISMERIK A BIZONYÍTÉKOKAT?

„MÉG Jehova Tanúi is elég részletesen tanulmányozzák a biológiát” — jegyezte meg Norman Macbeth jogász az 1971-ben írt Darwin Retried—An Appeal to Reason című könyvében. Miután Macbeth elolvasta az Ébredjetek! evolúcióval foglalkozó egyik cikkét, megjegyezte: „Meglepve tapasztaltam, hogy néhány éleselméjű kritikát tartalmaz a darwinizmusról.” Megfigyelve, milyen kiterjedt kutatómunkát végeztek, és hogy a témakör elismert szaktekintélyeitől vették az idézeteket, az író így fejezte be: „Nem helyénvaló ezentúl, ha Simpson azt mondja: » . . . akik nem hisznek ebben [az evolúcióban], nyilvánvalóan egytől egyig tudatlanok a tudományos bizonyítékokat illetően.«”

[Kép a 7. oldalon]

Az emberiség jövője nem a vak véletlenen múlik