Legnagyobb Barátjuk támogatta őket
VAN egyfajta barátság, amely különösen támogatja Jehova Tanúit. Ez a legnagyobb Barátjukkal, Jehova Istennel való értékes kapcsolatuk. (Vö. Jakab 2:23.) Jehova támogatja őket a nagy hitpróbák során.
Sok megfigyelő dicsérte a Tanúk eredményeit, amelyeket a totalitárius rendszerek alatt mutattak fel. Az egyik közülük Jiří Krupička, a filozófia és a természettudományok doktora, aki Csehszlovákiából vándorolt ki 1968-ban, miután sok évet töltött kommunista koncentrációs táborokban. Könyvében, a Renesance rozumu-ban (Az értelem reneszánsza), magyarázza a semlegességük miatt bebörtönzött Tanúk szenvedését és állhatatosságát.
A kommunista kormányzat alatt sok Tanút ítéltek börtönre a hite miatt. Noha bebörtönzöttek voltak, megtagadták az uránium kibányászását háborús célokra (Ésaiás 2:4). Krupička leír egy jelenetet, melynek tanúja volt az egyik bányában 1952-ben. Két alakot látott, akik úgy álltak, mint a jégszobrok a zord téli időjárásban. Fémhordókkal fedték be a fejüket és a felsőtestüket.
Krupička így írja le: „Rongyos fegyencruhákban álltak ott kint, kora reggel óta. Hogyan bírták ki a hosszú ideig tartó állást fagyott lábakkal? A hit ereje által. A hordók öregek voltak és rozsdásak. Egy kegyetlen alak erőteljesen rácsapott a fejükre és a vállukra úgy, hogy a hordó kicsorbult karimája keresztülhasadt a kabáton az egyikőjük bőrébe hatolva, és vér csöpögött a kabátujjáról.
Az őr megállította az oszlopunkat velük szemben, és a parancsnok tartott nekünk egy rövid beszédet. A munka megtagadása — ahogyan mondta — lázadás, ennek megfelelő büntetés jár érte. Az érzelgős, üres fecsegés a háborúról és a gyilkolásról nem fog segíteni ezeken a szolgálatmegtagadókon, ezek a szocializmus ellenségei.”
A parancsnok felvett egy fémrudat, és rácsapott az egyik hordóra. Az ember összeesett a hordó alatt, amely befedte a fejét. Ami azután történt, az mélyen belevésődött Krupička emlékezetébe.
Így ismerteti a történteket: „A hordók belsejéből éneklés hallatszott. Lágy hangok, egy halk hangon mondott ima Istenhez, aki meghall bármit, bárhonnan — a férfiak még megpróbáltak énekelni az öreg, rozsdás urániumhordókból. Isten azt jobban hallotta, mint egy kórus éneklését egy nagy székesegyházban.”
1993. szeptember 1-jén Jehova Tanúi munkája a Cseh Köztársaságban hivatalos, törvényes elismerést kapott. A cseh Tanúk most örvendezve folytatják a keresztény oktatási munkát szabadon. Igen, elragadtatással beszélnek másoknak Jehováról, a legnagyobb Barátjukról.
[Kép a 7. oldalon]
Kongresszusi résztvevők a Cseh Köztársaságban