Az Isten, az állam és te

„Írországban az egyház és az állam szemben áll egymással a válással foglalkozó népszavazáskor”

A The New York Timesban ez a szalagcím jól szemlélteti, hogyan kerülhetnek az emberek ma szembe azzal, hogy választaniuk kell aközött, amit az állam megkíván, és aközött, amit az egyházuk tanít.

A cikk kijelentette: „Kevesebb mint egy hónappal az arra vonatkozó népszavazás előtt, hogy beszüntessék-e az elválásra vonatkozó alkotmányos tilalmat, a túlnyomórészt római katolikus Írország a kormányának és az egyházának vezetői között végbemenő ritka nagy összecsapásnak a tanúja.” Az állam a válásra vonatkozó tilalom megszüntetését javasolta, a katolikus egyház viszont hevesen ellene áll a válásnak és az újraházasodásnak. Az ír katolikusoknak választaniuk kellett az egyház és az állam között. Végül is pár szavazattal az állam győzött.

Ennél jóval drámaibb módon Észak-Írországban az embereknek évek óta a nemzeti szuverenitás kérdése miatti keserű harccal kell szembenézniük. Mind a mai napig sokakat megölnek. A római katolikusok és a protestánsok nézetei eltérnek abban, hogy melyik államnak vessék alá magukat: a folytatódó brit uralomnak Észak-Írországban, vagy a központosított kormányzatnak egész Írország területén.

Ehhez hasonlóan, Jugoszláviában az uralmon lévő hatalmak megkívánták a különböző egyháztagoktól, köztük a katolikusoktól és az ortodoxoktól is, hogy harcoljanak a területért folytatott csatában. Átlagos állampolgárokként mi volt az elsődleges kötelességük? Vajon azokat kellett követniük, akik kijelentették, hogy az államot képviselik, vagy pedig Istennek kellett engedelmeskedniük, aki ezt mondja: „ne ölj . . . Szeressed felebarátodat mint temagadat”? (Róma 13:9).

Esetleg azt gondolod, hogy ilyenfajta helyzetbe talán sosem kerülsz. Pedig kerülhetsz. Valójában talán már most is érint téged. A teológus Oscar Cullmann a The State in the New Testament című könyvében arról beszél, hogy „kétségbeejtő helyzetekben, amikor totalitárius kormányok fenyegetik őket, a modernkori keresztényeket olyan döntések meghozatalára szólítják, illetve szólíthatják fel, amelyektől az életük függ”. De arról is beszél, hogy „a keresztényeknek — az olyan keresztényeknek is, akik úgynevezett »normális«, »hétköznapi« körülmények között élnek — kivétel nélkül egyformán valóságos és fontos felelősségük van, súlyos nehézségekkel kell szembenézniük, és meg kell oldaniuk azokat, amelyekkel pusztán azért kerülnek szembe, mert keresztények”.

Érdekelje hát a keresztényeket napjainkban a vallás és az állam viszonya? Bizony érdekelnie kell őket. A keresztények már kezdettől fogva megpróbáltak kiegyensúlyozottan gondolkodni a világi hatalmakkal kapcsolatban. Vezetőjüket, Jézus Krisztust elítélte, megbélyegezte és kivégezte a római állam. Tanítványainak egyeztetniük kellett keresztényi kötelezettségeiket a Római Birodalommal szembeni kötelességeikkel. Ha tehát megvizsgáljuk, milyen volt a viszonyuk a hatalmakkal, ez irányelveket ad a keresztényeknek napjainkban.

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Tom Haley/Sipa Press