Hogyan tekinted a bűnt?
„NINCS benned bűn, nincs benned szenvedés; a mindenható erő tárháza vagy.” Vivekananda híres hindu filozófus tette ezt a kijelentést, amikor megmagyarázott egy részt a hinduk egyik szent könyvéből, a Bhagavad-gítából. A védantáraa hivatkozva ezt szögezi le: „A legnagyobb hiba azt mondani, hogy gyenge és bűnös vagy.”
Igaz tehát, hogy semmi bűn sincs az emberben? És mit örököl az ember a születéskor, ha egyáltalán örököl valamit? Nikhilananda hindu gondolkodó szavai szerint az öröklődés csak fizikai jellegzetességeket határoz meg. Más jellemvonásokat az ember „előző életeiben végrehajtott cselekedetei” határoznak meg. Vivekananda szerint „te vagy a sorsod teremtője”. A hinduizmus semmit sem tanít az öröklött bűnről.
Az öröklött bűn fogalma a zoroasztrizmus követői, a sintoisták, a konfuciánusok és a buddhisták számára szintén ismeretlen. Még a zsidó-keresztény vallásokban is, ahol hagyományosan megvan az öröklött bűn tanítása, változóban van a bűnnel szemben tanúsított magatartás. Napjainkban egyre több ember nem úgy gondol magára, mint bűnös személyre.
„A modern öntudat nem támogatja az erkölcsi feddést; különösen nem az önvádat” — mondja ifj. Cornelius Plantinga teológus. A kereszténység egyházai vétkesek bizonyos mértékben abban, hogy semmitmondó frázissá lett a bűn. „Ne templomba menj, ha hallani akarsz a bűnről” — mondja a Duke Egyetem egyik lelkésze. Plantinga szerint pedig egyes egyházak általában társadalmi kérdések szempontjából beszélnek a bűnről.
Napjainkban kétségtelenül számos társadalmi baj létezik. Erőszak, bűnözés, háborúk, etnikai viszályok, kábítószerezés, becstelenség, elnyomás és gyermekek elleni erőszak tapasztalható széles körben. Sőt, a XX. századot az egyik legvéresebb századnak hívják, amelyet valaha is átélt az emberiség. Ezt tetézi a betegség, az öregség és a halál okozta fájdalom és szenvedés. Ki ne vágyna megszabadulni a napjaink világában levő elképesztő bajoktól?
Hogyan tekinted hát a bűnt? Vajon a bűn öröklődik? Megszabadulunk majd valamikor a fájdalomtól és a szenvedéstől? A következő cikk ezeket a kérdéseket fogja tárgyalni.
[Lábjegyzet]
a A védanta filozófia az upanisadokon alapul, amelyek a hindu írások, a Védák végén jelennek meg.