A hit és a jövőd

„A hit a remélt dolgok biztos várása” (ZSIDÓK 11:1, NW).

1. Milyen jövőre vágyik a legtöbb ember?

ÉRDEKEL a jövő? A legtöbb embert érdekli. Reménykednek, hogy a jövőben béke lesz, nem kell félniük, megfelelőek lesznek az életkörülmények, hatékony és élvezetes lesz a munkájuk, jó lesz az egészségük, és hosszú lesz az életük. A történelemben kétségtelenül mindegyik nemzedék vágyott ezekre. S napjainknak ebben az olyannyira bajokkal telt világában sokkal jobban vágyakoznak ilyen körülményekre, mint valaha.

2. Hogyan fejezte ki egy államférfi a jövővel kapcsolatos véleményét?

² Miközben az emberiség a XXI. század felé halad, van valamilyen módja annak, hogy megállapítsuk, milyen lesz a jövő? Patrick Henry amerikai államférfi több mint 200 évvel ezelőtt elmondott egy lehetőséget. Ezt mondta: „Nem tudok más módszert, amivel a jövőt megítélhetnénk, csak azt, ha a múlt segítségével tesszük.” E nézet szerint az emberi család jövőjét főleg abból tudhatjuk meg, hogy mit tett az ember a múltban. Sokan egyetértenek ezzel a gondolattal.

Milyen volt a múlt?

3. A történelem feljegyzései mit mutatnak a jövő kilátásait illetően?

³ De vajon biztató, ha a jövő a múlt visszatükröződése lesz? Vajon a jövő, korszakokon át, jobb lett az előttünk élt nemzedékek számára? Nem igazán. Bármilyen reményeik voltak is az embereknek évezredeken keresztül, bármilyen anyagi előrehaladást értek is el egyes helyeken, a történelem elnyomással, bűnözéssel, erőszakkal, háborúval és szegénységgel volt tele. A világban egyik szerencsétlenség a másik után történt, amelyet többnyire az emberek nem kielégítő kormányzatai okoztak. Jól mondja a Biblia: „uralkodik az ember az emberen maga kárára” (Prédikátor 8:9).

4., 5. a) Miért reménykedtek az emberek a XX. század elején? b) Mi történt a jövővel kapcsolatos reményeikkel?

⁴ Az az igazság, hogy az emberiség elmúlt rossz történelme ismétli önmagát, csak egyre nagyobb mértékben, és egyre nagyobb károkat okozva. Bizonyíték erre XX. századunk. Tanult az emberiség a múltban elkövetett hibáiból, és elkerülte azokat? Nos, századunk elején sokan reménykedtek egy jobb jövőben, mivel már viszonylag hosszú ideje béke volt, és előrehaladást értek el az iparban, a tudományban és az oktatásban. Egy egyetemi professzor elmondása szerint az 1900-as évek elején még azt hitték, nem törhet ki több háború, mivel „az emberek ehhez túl kulturáltak”. Egy volt brit miniszterelnök a következőket mondta arról, mit gondoltak az emberek akkoriban: „Minden egyre jobb és jobb lett. Ilyen volt a világ, amikor születtem.” De azután hozzátette: „Hirtelen, váratlanul 1914 egyik reggelén ez az egész véget ért.”

⁵ Bármennyire is hitték abban az időben, hogy jobb jövő következik, az újabb század éppen hogy csak megkezdődött, és a világ az ember által okozott addigi legnagyobb katasztrófába sodródott — az I. világháborúba. Hogy milyen is volt ez a háború, példaként vegyük, mi történt 1916-ban az egyik összeütközéskor, amikor a brit csapatok megtámadták a németeket Franciaországban a Somme folyóhoz közeli fronton. Órák leforgása alatt a briteknél 20 000 ember halt meg, és sokakat megöltek a németeknél is. Az öldöklés négy éve közel tízmillió katona és sok civil életét követelte. Franciaország népessége csökkent egy darabig, mivel sokan vesztették életüket. A gazdaság tönkrement, ami az 1930-as évek gazdasági világválságához vezetett. Nem csoda, hogy néhány ember szerint azon a napon, amelyen az I. világháború kitört, a világ megőrült!

6. Jobb lett az élet az I. világháború után?

⁶ Vajon ilyen jövőre vágyott az a nemzedék? Nem, egyáltalán nem. Reményeik szertefoszlottak, és jobbat sem hozott a háborúskodás. Mindössze 21 évvel az I. világháború után, 1939-ben, sokkal nagyobb, ember okozta katasztrófa történt — kitört a II. világháború. Mintegy 50 millió férfi, nő és gyermek életét követelte. A bombasorozatok a földdel tettek egyenlővé városokat. Az I. világháborúban egyetlen összecsapásnál több ezer katonát öltek meg pár óra leforgása alatt, ám a II. világháborúban mindössze két atombomba már több mint 100 000 ember életét oltotta ki pár másodperc alatt. Sokak szerint ennél sokkal szörnyűbb volt, hogy a náci koncentrációs táborokban milliókat gyilkoltak meg módszeresen.

7. Mit mutat a valóság, ha ezt az egész századot nézzük?

⁷ Több forrásmű is kijelenti, hogy ha ehhez még hozzávesszük a nemzetek közötti háborúkat, a polgári zavargásokat, és azt, amikor a kormányok saját állampolgáraik életét oltották ki, a századunkban megöltek száma összesen körülbelül 200 millió. Az egyik forrás szerint ez megvan 360 millió is. Gondold csak át azt a borzalmat, amit mindez jelent: a fájdalmat, könnyeket, gyötrelmet, elpusztított életeket! Ráadásul átlag mintegy 40 000 ember, többnyire gyermek, hal meg naponta szegénységre visszavezethető okok miatt. Háromszor ennyi életet oltanak ki naponta abortusszal. Ezenkívül körülbelül egymilliárd ember túl szegény ahhoz, hogy meg tudja szerezni a mindennapi munkához szükséges élelmet. Ezek a körülmények mind bizonyítékai annak, amit a bibliai prófécia megjövendölt, hogy a dolgok e gonosz rendszerének ’az utolsó napjaiban’ élünk (2Timótheus 3:1–5, 13; Máté 24:3–12; Lukács 21:10, 11; Jelenések 6:3–8).

Nincs emberi megoldás

8. Miért nem tudják az emberi vezetők megoldani a világ gondjait?

⁸ Miközben XX. századunk a végéhez közeledik, mindezt hozzátehetjük az ezt megelőző századok élményeihez. Nos, mit mutat ez a történelem? Azt mutatja, hogy az emberi vezetők sohasem oldották meg a világ legnagyobb gondjait, most sem oldják meg, és nem is fogják megoldani a jövőben sem. Ez egyszerűen felülmúlja képességeiket, nem tudnak olyan jövőt biztosítani, amilyet szeretnénk, akármilyen jóindulatúak legyenek is. Néhány hatalmon lévő ember pedig nem éppen jóindulatú; a saját önző és anyagias céljai elérése miatt törekszik pozícióra és hatalomra, nem azért, hogy jót tegyen másokkal.

9. Miért van okunk kételkedni abban, hogy a tudománynál találjuk meg a választ az emberiség gondjaira?

⁹ Vajon a tudománynál találjuk meg a választ? Ha a múltat vizsgáljuk, nem. A kormányok tudósai rengeteg pénzt költöttek, időt fordítottak arra, és erőfeszítést tettek azért, hogy iszonyatosan pusztító kémiai, biológiai és másfajta fegyvereket hozzanak létre. A nemzetek — köztük olyanok is, amelyek egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak — több mint 700 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre évente! Részben a „tudományban tett előrehaladás” is felelős azokért a kémiai anyagokért, amelyek hozzájárultak a levegő, a föld, a víz és az élelem szennyeződéséhez.

10. Miért nem biztosít jobb jövőt még az oktatás sem?

¹⁰ Vajon reménykedhetünk abban, hogy a világ oktatási intézményei jobb jövő építésében segítenek, magas erkölcsi irányadó mértékeket tanítva meg, és azt, hogy az emberek legyenek figyelmesek mások iránt, és szeressék az embertársaikat? Nem. Inkább a karrierre és a pénzkeresésre irányítják a figyelmet. Igencsak versengő és nem együttműködő szellemet idéznek elő az emberben, és az iskolák még erkölcsösségre sem tanítanak. Ehelyett sok iskola elnézi a szexuális szabadságot, ami miatt rettenetesen megnőtt a tizenéveskori terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek száma.

11. Miért támad kétely bennünk a jövőt illetően a kereskedelmi vállalatok múltját tekintve?

¹¹ Vajon a világ nagy kereskedelmi vállalatai hirtelen arra fognak késztetést érezni, hogy jót tegyenek bolygónkkal, és szeretetet mutassanak mások iránt olyan termékeket gyártva, amelyek valóban a javunkat szolgálják, és nem csak olyanokat, amelyek hasznot hoznak? Nem valószínű. Vajon abbahagyják az erőszakkal és erkölcstelenséggel teli tévéműsorok készítését, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek, sőt leginkább a fiatalok elméje megfertőződjön? Ebben egyáltalán nem biztató a közelmúlt, hiszen a tévé többnyire az erkölcstelenség és erőszak fertője lett.

12. Milyen helyzetben van az emberiség a betegséget és a halált illetően?

¹² Ezenkívül bármennyire őszintén próbálkoznak is az orvosok, nem tudják legyőzni a betegséget és a halált. Az I. világháború végén például nem tudták feltartóztatni a spanyolnáthát; világszerte mintegy 20 millió ember életét oltotta ki. Napjainkban általánossá vált a szívbetegség, a rák és az egyéb, halált okozó betegségek. Az orvosvilág modern korunk pestisét, az AIDS-et sem tudta legyőzni. Épp ellenkezőleg, az ENSZ 1997 novemberében kiadott jelentése azt a következtetést vonta le, hogy a korábbi becslésekhez képest kétszer olyan mértékben terjed az AIDS-vírus. Milliók haltak már meg miatta. Tavalyelőtt újabb hárommillió ember fertőződött meg.

Ahogyan Jehova Tanúi a jövőt tekintik

13., 14. a) Hogyan tekintik Jehova Tanúi a jövőt? b) Miért nem tudnak az emberek jobb jövőt teremteni?

¹³ Jehova Tanúi azonban hiszik, hogy az emberiségre ragyogó jövő vár, a lehető legjobb! De nem azt várják, hogy a jobb jövő emberi erőfeszítések által jöjjön el. Ők inkább a Teremtőre, Jehova Istenre tekintenek. Ő tudja, milyen lesz a jövő — s az csodálatos lesz! Azt is tudja, hogy az emberek nem tudnak ilyen jövőt teremteni. Mivel Isten alkotta őket, mindenki másnál jobban ismeri a korlátaikat. Szavában világosan elmondja nekünk, nem úgy teremtette meg az embereket, hogy képesek legyenek sikeresen kormányozni isteni segítség nélkül. Mivel Isten hosszú ideig engedte, hogy az emberek tőle függetlenül uralkodjanak, ezáltal bebizonyosodott, hogy semmiképpen sem képesek rá. Egy író elismerte: „Az emberi elme a szuverenitás mindenféle lehetséges fajtájával próbálkozott, mindhiába.”

¹⁴ A Jeremiás 10:23-ban az ihletett próféta következő szavait olvashatjuk: „Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését.” A Zsoltárok 146:3 is azt mondja: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!” Végtére is, mivel tökéletlennek születtünk, amint a Róma 5:12 rámutat, Isten Szava arra figyelmeztet minket, hogy magunkban se bízzunk. A Jeremiás 17:9 ezt mondja: „Csalárdabb a szív mindennél.” Ezért jelenti ki a Példabeszédek 28:26: „A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.”

15. Hol találhatjuk meg a bölcsességet, melynek vezetnie kell minket?

¹⁵ Hol találhatjuk meg ezt a bölcsességet? „A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség” (Példabeszédek 9:10). Csakis Jehova van birtokában annak a bölcsességnek, amely keresztül tud vezetni minket ezeken a félelmetes időkön. Ő pedig hozzáférhetővé tette bölcsességét a Szentíráson keresztül, amelyet a mi vezetésünkre ihletett (Példabeszédek 2:1–9; 3:1–6; 2Timótheus 3:16, 17).

Az emberi uralom jövője

16. Ki határozza meg a jövőt?

¹⁶ Mit mond tehát Isten Szava, milyen lesz a jövő? Elmondja, hogy a jövő egészen biztosan nem annak a visszatükröződése lesz, amit az emberek a múltban tettek. Patrick Henry szemléletmódja tehát téves volt. Földünk és a rajta élő emberek jövőjét nem az emberek határozzák meg, hanem Jehova Isten. Az ő akarata fog megvalósulni a földön, nem pedig e világ bármelyik emberéé vagy nemzetéé. „Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg” (Példabeszédek 19:21).

17., 18. Mi Isten akarata a mi időnkre vonatkozóan?

¹⁷ Mi Isten akarata a mi időnkre vonatkozóan? Elhatározta, hogy véget vet a dolgok ezen erőszakos, erkölcstelen rendszerének. A több évszázados rossz emberi uralmat hamarosan felváltja egy Isten által létrehozott uralom. A Dániel 2:44-ben található prófécia kijelenti: „azoknak a királyoknak idejében [akik napjainkban vannak] támaszt az egek Istene birodalmat [az égben], mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.” Ez a Királyság Sátán, az Ördög rossz befolyását is meg fogja szüntetni, amit az emberek sosem tudnának megtenni. Sátán e világ feletti uralma örökre megszűnik (Róma 16:20; 2Korinthus 4:4; 1János 5:19).

¹⁸ Figyeld meg, ez az égi kormányzat meg fog szüntetni mindenféle emberi uralmat. Nem hagyja emberekre a föld kormányzását. Az égből azok fognak irányítani mindent a földön az emberiség javára, akikből majd Isten Királysága áll (Jelenések 5:10; 20:4–6). A földön a hűséges emberek együtt fognak működni Isten Királyságának az utasításaival. Ezért az uralomért tanított Jézus minket imádkozni, amikor ezt mondta: „Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

19., 20. a) Hogyan írja le a Biblia a Királyság-elrendezést? b) Mit tesz majd uralma az emberiségért?

¹⁹ Jehova Tanúi Isten Királyságába vetik hitüket. Ez az az „új ég”, amelyről Péter apostol ezt írta: „új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik” (2Péter 3:13). Az „új föld” az új emberi társadalom, melyet az új ég, Isten Királysága kormányoz majd. Ez az az elrendezés, melyet Isten látomásban feltárt János apostolnak, aki ezt írta: „láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala . . . És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jelenések 21:1, 4).

²⁰ Figyeld meg, az új föld igazságos lesz. Isten minden igazságtalan elemet el fog távolítani egyetlen lépésével, Armageddon csatájával (Jelenések 16:14, 16). A Példabeszédek 2:21, 22-ben a prófécia ezt így fogalmazza meg: „az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak.” A Zsoltárok 37:9 pedig ezt ígéri: „az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.” Hát nem szeretnél egy ilyen új világban élni?

Higgyünk Jehova ígéreteiben

21. Miért hihetünk Jehova ígéreteiben?

²¹ Hihetünk Jehova ígéreteiben? Figyeld csak, mit mond a prófétáján, Ésaiáson keresztül: „Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat.” A 11. vers második fele ezt írja: „nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!” (Ésaiás 46:9–11). Igen, olyan biztosan hihetünk Jehovában és az ígéreteiben, mintha ezek az ígéretek már valóra váltak volna. A Biblia ezt így fogalmazza meg: „A hit a remélt dolgok biztos várása és a nem látható valóságok nyilvános bizonyítása” (Zsidók 11:1, NW).

22. Miért bízhatunk abban, hogy Jehova teljesíti ígéreteit?

²² Az alázatos emberek ilyenfajta hitet mutatnak ki, mivel tudják, hogy Isten teljesíteni fogja ígéreteit. A Zsoltárok 37:29-ben például ezt olvashatjuk: „Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.” Elhihetjük mi ezt? Igen, mivel a Zsidók 6:18 ezt írja: „lehetetlen, hogy az Isten hazudjon.” Vajon Isten tulajdona a föld, hogy oda tudja adni az alázatosaknak? A Jelenések 4:11 kijelenti: „te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek.” Ezért mondja a Zsoltárok 24:1: „Az Úré a föld s annak teljessége.” Jehova teremtette a földet, az övé a föld, és azoknak adja, akik hisznek benne. Hogy segítsen kiépíteni a bizalmunkat ebben, a következő cikk bemutatja, hogyan tartotta meg Jehova a népének tett ígéreteit a rég múlt időkben, valamint napjainkban, és hogy miért bízhatunk teljes mértékben abban, hogy a jövőben is így tesz.

Kérdések az ismétléshez

◻ Mi lett az emberek reményeivel a történelem folyamán?

◻ Miért ne tekintsünk emberekre jobb jövőért?

◻ Mi Isten akarata a jövőre nézve?

◻ Miért vagyunk biztosak abban, hogy Isten teljesíti ígéreteit?

[Képek a 10. oldalon]

A Biblia jól mondja: „az embernek nincs hatalmában . . ., hogy irányozza a maga lépését” (Jeremiás 10:23)

[Forrásjelzés]

Bomba: U.S. National Archives-fotó; éhező gyermekek: WHO/OXFAM; menekültek: UN PHOTO 186763/J. Isaac; Mussolini és Hitler: U.S. National Archives-fotó