Végre igazságosság mindenkinek

„Küzdeni fogunk, hogy másképp figyeljünk oda . . . a sérelmet szenvedettek hangjára, az aggódók hangjára, olyanok hangjára, akik kétségbeesetten szeretnék, ha meghallgatnák őket . . . Nem marad más hátra, mint hogy keltsük életre mindazt, ami benne van a törvényben: biztosítsuk végre azt, hogy mivel mindannyian úgy születtünk, hogy egyforma méltóságunk van Isten előtt, ezért mindannyiunknak egyforma méltósága legyen az emberek előtt is” (az USA elnökének, Richard Milhous Nixonnak a beiktatási beszéde, 1969. január 20.).

AMIKOR a királyok, elnökök, miniszterelnökök hivatalba lépnek, az igazságosságról szoktak beszélni. Richard Nixon, az Egyesült Államok korábbi elnöke sem volt ezalól kivétel. Kifejezésteljes szavai azonban fényüket veszítik a történelem rideg fényében. Nixon ugyan ígéretet tett arra, hogy életre kelti a törvényt, később mégis törvényszegésen kapták, és lemondásra kényszerült. A sérelmet szenvedettek, aggódók és kétségbeesettek három évtizeddel később is kiáltanak, hogy hallgassák meg őket.

Nem olyan könnyű feladat meghallani ezeket a hangokat, és odafigyelni a panaszokra, mint ahogy már számtalan jó szándékú vezető is rájött erre. Csalóka célnak bizonyult, hogy igazságosság legyen mindenkinek. Sok évszázaddal ezelőtt azonban olyan ígéretet tettek, amelyre érdemes odafigyelnünk — az igazságossággal kapcsolatban tettek egy páratlan ígéretet.

Isten a prófétáján, Ésaiáson keresztül arról biztosította népét, hogy olyan ’szolgát’ küld majd nekik, akit ő maga választ. „Lelkemet adtam ő belé, törvényt [igazságosságot, NW] beszél a népeknek” — mondta nekik Jehova (Ésaiás 42:1–3). Egyetlen emberi uralom sem mer ilyen átfogó nyilatkozatot tenni, amely azt mondaná ki, hogy maradandó igazságosság lesz majd minden nemzetnek. Vajon bízhatunk ebben az ígéretben? Vajon el lehet érni valamikor is ilyen rendkívüli teljesítményt?

Ígéret, melyben bízhatunk

Az ígéret annyira megbízható, mint az, aki mondta. Ebben az esetben nem más tette az ígéretet, mint maga a Mindenható Isten, aki kijelenti, hogy ’szolgája’ elhozza az igazságosságot világszerte. A politikusoktól eltérően Jehova nem ígérget könnyelműen. „Lehetetlen, hogy az Isten hazudjon” — biztosít minket a Biblia (Zsidók 6:18). „Úgy lészen, mint elgondolám” — jelenti ki Isten nyomatékosan (Ésaiás 14:24).

Az Isten választott ’szolgájáról’, Jézus Krisztusról készült feljegyzés is megerősíti az ebbe az ígéretbe vetett bizalmunkat. Aki elhozza az igazságosságot, annak szeretnie kell az igazságosságot, és igazságosan kell élnie. Jézus makulátlan ember hírét hagyta maga után, aki ’szerette az igazságosságot, és gyűlölte a törvénytelenséget’ (Zsidók 1:9, Vida fordítás). Amit mondott, ahogy élt, sőt még az is, ahogyan meghalt, mind azt bizonyította, hogy valóban igazságos ember volt. Jézus halálakor egy római katonatiszt, aki nyilván ott volt Jézus tárgyalásán és a kivégzésénél is, a következők elmondására érzett indíttatást: „Bizony ez ember igaz [igazságos, Csia fordítás] vala” (Lukács 23:47).

Jézus azonkívül, hogy ő maga igazságosan élt, ellenállt a napjaiban olyannyira elterjedt igazságtalanságnak. Ezt nem úgy tette, hogy felfordulást okozott vagy forradalmat szított, hanem azáltal, hogy valódi igazságosságra tanított mindenkit, aki hallgatta őt. Hegyi beszéde mesterien elmagyarázza, hogyan kell gyakorolni a valódi jogot és az igazságosságot (Máté 5—7. fejezet).

Jézus úgy élt, ahogy prédikált. Nem vetette meg a szerencsétlen leprásokat, a zsidó társadalom „érinthetetlenjeit”. Sőt, inkább beszélt velük, megérintette és még meg is gyógyította őket (Márk 1:40–42). Akikkel találkozott, azok mind fontosak voltak neki, a szegény is, az elnyomott is (Máté 9:36). Ezt mondta nekik: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Máté 11:28).

Jézus ráadásul nem volt hajlandó engedni, hogy a körülötte lévő igazságtalanság megrontsa vagy elkeserítse. Sosem fizetett gonosszal gonoszért (1Péter 2:22, 23). Még akkor is, amikor fájdalom gyötörte, azokért a katonákért imádkozott égi Atyjához, akik megfeszítették. Így könyörgött: „Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek” (Lukács 23:34). Jézus bizony ’világossá tette a nemzeteknek, mi az igazságosság’ (Máté 12:18, NW). Van-e nagyobb bizonyíték arra, hogy Isten igazságos világot szeretne elhozni, mint tulajdon Fiának az élő példája?

Az igazságtalanságot le lehet győzni

Napjaink világában is van élő bizonyítéka annak, hogy le lehet győzni az igazságtalanságot. Jehova Tanúi egyénileg és szervezetként is arra törekszenek, hogy legyőzzék a faji és egyéb előítéletet, a részrehajlást és az erőszakot. Figyeljük meg a következő példát.

Pedroa hitte, hogy a felforgató tevékenység az egyetlen módja annak, hogy igazságosságot hozzon el Baszkföldön, Spanyolországnak azon a területén, amelyen élt. Ezért egy terroristaszervezet tagja lett, amely szervezettől katonai jellegű képzést kapott Franciaországban. Képzése végeztével azt a parancsot kapta, hogy hozzon létre egy terroristaegységet, és robbantson fel egy rendőrségi laktanyát. Csoportja már épp készítette a robbantószereket, amikor a rendőrség letartóztatta. Tizennyolc hónapot töltött börtönben, de a rácsok mögött is folytatta politikai tevékenységét, éhségsztrájkokban vett részt, egyszer még az ereit is felvágta.

Pedro azt hitte, az igazságosságért harcol. Ezután megismerte Jehovát és szándékait. Míg Pedro börtönben volt, a felesége elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival, és amikor Pedrót szabadon bocsátották, felesége meghívta, hogy vegyen részt az egyik összejövetelükön. Annyira jól érezte magát ezen az alkalmon, hogy bibliatanulmányozást kért, ami nagy változásokat eredményezett a megjelenésében és az életmódjában. Végül Pedro a feleségével együtt 1989-ben megkeresztelkedett.

„Hálás vagyok Jehovának, hogy valójában egyetlenegy embert sem öltem meg azokban az években, míg terrorista voltam — mondja Pedro. — Most Isten szellemének a kardját, a Bibliát használom, hogy elmondjam az embereknek az igazi béke és igazságosság üzenetét, vagyis Isten Királyságának a jó hírét.” Pedro, aki most Jehova Tanúi között vénként szolgál, nemrégiben meglátogatta azt a laktanyát, amelyet meg akart semmisíteni. Ez alkalommal azért ment oda, hogy a béke üzenetéről prédikáljon az ott élő családoknak.

Jehova Tanúi azért teszik meg ezeket a változtatásokat, mert egy igazságos világra vágynak (2Péter 3:13). Bár fenntartás nélkül hisznek Isten ígéretében, hogy ezt el fogja hozni, felismerik, hogy nekik is kötelességük az igazságossággal összhangban élni. A Biblia semmi kétséget nem hagy afelől, hogy Isten ezt elvárja tőlünk.

Vessük az igazságosság magvait

Igaz, amikor igazságtalansággal kerülünk szembe, hajlamosak vagyunk így kiáltani: „Hol van az ítéletnek [igazságosságnak, NW] Istene?” Így kiáltottak fel a Malakiás napjaiban élt zsidók is (Malakiás 2:17). Vajon komolyan vette Isten a panaszukat? Épp ellenkezőleg, ’fárasztották’ Jehovát, többek között azért is, mert ők maguk hűtlenül bántak időssé vált feleségükkel, elváltak tőlük apró-cseprő ürügyeket találva. Jehova kifejezte, hogy aggódik ’ifjúságuk felesége miatt, akit megcsaltak, holott társuk és szövetségesük volt’ (Malakiás 2:14).

Vajon panaszkodhatunk jogosan az igazságtalanság miatt, ha mi magunk is igazságtalanul cselekszünk? Viszont ha megpróbáljuk Jézust utánozni, kiirtva a faji és egyéb előítélet gyökereit a szívünkből, és pártatlanok vagyunk mindenki iránt, szeretünk mindenkit, és nem fizetünk gonosszal a gonoszért, akkor kimutatjuk, hogy igazán szeretjük az igazságosságot.

Ha igazságosságot szeretnénk aratni, a Biblia arra buzdít minket, hogy ’vessünk magot igazságosságban’ (Hóseás 10:12, NW). Bármilyen csekélynek is tűnhet, minden személyes győzelem fontos, melyet az igazságtalanság felett aratunk. Az ifjabb Martin Luther King egy levelében ezt írta: „akárhol is van igazságtalanság, veszély fenyegeti az igazságosságot mindenütt” (Letter From Birmingham Jail). Isten azokat az embereket választja ki, hogy örököljék a hamarosan eljövendő igazságos új világát, akik ’keresik az igazságosságot’ (Sofóniás 2:3, NW).

Nem építhetjük az igazságosság iránti reményünket az emberi ígéretek ingatag alapjára, szerető Teremtőnk szavában azonban bízhatunk. Ezért mondta Jézus a követőinek, hogy folyton imádkozzanak azért, hogy jöjjön el Isten Királysága (Máté 6:9, 10). Jézus, ennek a Királyságnak a kinevezett Királya „megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja” (Zsoltárok 72:12, 13).

Nyilvánvaló tehát, hogy az igazságtalanság nem maradandó. Krisztusnak az egész földre kiterjedő uralma le fogja győzni az igazságtalanságot mindörökre, hiszen Isten a következőkről biztosít minket prófétáján, Jeremiáson keresztül: „Eljön az idő, amikor valóra váltom, amit megígértem . . . Akkor majd Dávid egy igazságos utódját fogom választani királynak. Ez a király azt fogja tenni, ami igazságos és jogos az egész földön” (Jeremiás 33:14, 15, Today’s English Version).

[Lábjegyzet]