Elhatároztuk, hogy követjük az Isten szerinti életutat
Igazán sokat nyújtott az „Isten szerinti életút” kongresszus azoknak, akik Istent akarják szolgálni! Az egyik küldött azt mondta a kongresszusról, hogy az „az oktatás, buzdítás és felvilágosítás csodálatos időszaka” volt.
EGY másik küldött pedig ezt mondta: „Igazán sok okunk volt az örömre, az elmélkedésre, a befogadásra.” Vizsgáljuk meg most magát a programot.
Jézus Krisztus — Az út, az igazság és az élet
Ez volt a kongresszus első napjának témája (János 14:6). Az első előadás kifejtette, miért gyűltünk egybe a kongresszuson: hogy továbbra is tanuljunk a lehető legjobb életútról, az Isten szerinti életútról. Jehova megtanítja népét, hogyan járjon ezen az úton. Ezt a Biblia, a „hű és értelmes rabszolga” és a szent szellem által teszi (Máté 24:45–47, Vida fordítás; Lukács 4:1; 2Timótheus 3:16). Micsoda kiváltság, hogy a világegyetem Szuverénje oktat minket!
A nap témájával összhangban a kulcselőadás címe ez volt: „Krisztus váltsága — A megmentéshez vezető Isten szerinti út”. Miközben életünket összhangba hozzuk az Isten szerinti életúttal, létfontosságú, hogy felismerjük, Jézus Krisztus milyen szerepet tölt be Jehova szándékában. Az előadó ezt mondta: „Jézus Krisztus váltságáldozata nélkül egy ember sem kaphatna örökké tartó életet Istentől, tekintet nélkül hitnézeteire vagy cselekedeteire.” Majd idézte a János 3:16-ot, amely kijelenti: „úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Hitet gyakorolni Krisztus váltságáldozatában megkívánja, hogy pontos ismeretet szerezzünk az igazságról. Ezenkívül azt is magában foglalja, hogy átadjuk életünket Jehovának, ezt vízben való megkeresztelkedéssel szimbolizáljuk, és összhangban élünk azzal a mintával, amelyet Jézus Krisztus meghagyott (1Péter 2:21).
A délutáni ülésszak a következő előadással kezdődött: „A szeretet útja soha nem vall kudarcot”. Ez az előadás versről versre megvizsgálta Pálnak az 1Korinthus 13:4–8-ban feljegyzett megindító leírását a szeretetről. Az előadó emlékeztette a hallgatókat arra, hogy az önfeláldozó szeretet a keresztényiség azonosító jele, és az Isten és embertársaink iránt érzett szeretet létfontosságú jellemzője a Jehova által helyeselt imádatnak.
Ezután egy háromrészes szimpózium következett, „Szülők, véssétek gyermekeitek szívébe Isten útját” címmel. Ha a szülők jó példát mutatnak Isten Szavának olvasásában és tanulmányozásában, azzal segíthetnek gyermekeiknek, hogy Istent szolgálják. Bevéshetik gyermekeik szívébe az igazságot a rendszeres családi tanulmányozás által, ha azt a család szükségleteihez szabják. Fontos segíteni a gyerekeknek, hogy bekapcsolódjanak a gyülekezeti tevékenységekbe és a szántóföldi szolgálatba is. Bár nem könnyű feladat istenfélő gyermekeket felnevelni ebben a gonosz világban, de ha így teszünk, az nagyszerű jutalommal jár.
A szimpózium után a következő előadás hangzott el: „Engedjétek, hogy Jehova tiszteletre méltó használatra formáljon benneteket”. Ahogy a fazekas formálja az agyagedényt, úgy formálja Isten is azokat, akik szolgálni szeretnék őt (Róma 9:20, 21). Ezt azáltal teszi, hogy tanácsot ad Szava és szervezete által. Jehova segít nekünk, hogy teljes mértékben felhasználjuk a képességeinket, ha felajánljuk magunkat, ha megragadjuk az alkalmakat, és ha hagyjuk, hogy ő irányítsa a lépteinket.
A program egyik izgalmas része következett ezután: „Szolgálat a misszionáriusi területen”. Jelenleg a föld 148 országában 2390 keresztény végez misszionáriusi munkát. Ők a lojalitás és buzgalom ragyogó példái, és mély hálát éreznek azért a kiváltságért, hogy külföldi területen szolgálhatnak. A nemzetközi kongresszusokon a programnak ebben a részében misszionáriusok beszéltek a misszionáriusi élet kihívásairól és örömeiről.
Az első nap befejező előadásának címe ez volt: „Van élet a halál után?” Ez a kérdés évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az emberek minden társadalomban eltűnődtek ezen a kérdésen. És nincs hiány az állítólagos válaszokban sem. Azok éppolyan sokfélék, mint a választ adó emberek szokásai és vallásai. Az embereknek azonban meg kell tudniuk az igazságot.
Ezért az előadó bejelentette egy új, színes, 32 oldalas füzet megjelenését, melynek címe: Mi történik velünk, amikor meghalunk? A füzet elmagyarázza, honnan ered a lélek halhatatlanságáról szóló tanítás, és megmutatja, hogyan vált ez a felfogás a világ szinte minden mai vallásának központi részévé. Világos és vonzó módon vizsgálja meg, mit mond a Biblia a lélekről, miért halunk meg és mi történik velünk a halál beálltával. A füzet azt is elmagyarázza, milyen remény van a halottak és az élők számára. Milyen áldás lesz ez a kiadvány mindenütt az igazságkeresők számára!
„Őrködjetek szigorúan afelett, hogy mi módon jártok”
Milyen találó téma volt ez a kongresszus második napjához! (Efézus 5:15, NW). A délelőtti program a prédikáló- és tanítványképző munkát helyezte megvilágításba. A napiszöveg megvizsgálása után a program a „Segítsünk az embereknek, hogy az életre vezető útra lépjenek” című előadással folytatódott. Miközben ezt a sürgős munkát végezzük, fontos, hogy pozitív legyen a szemléletmódunk, és felismerjük, hogy az igazság másokkal való megosztása kiváltság, de kötelesség is egyben. Az i. sz. első században a legtöbb ember elutasította Isten Szavát. A szembenállás ellenére azonban voltak olyanok, ’akik helyesen viszonyultak az örökké tartó élethez és hívők lettek’ (Cselekedetek 13:48, 50, NW; 14:1–5). Ma is hasonló a helyzet. Bár sokan elvetik a Biblia igazságát, mi folytatjuk azok felkutatását, akik kedvezően reagálnak (Máté 10:11–13).
A következő előadás arról beszélt, milyen kihívást jelent elérni az embereket az élet üzenetével. Mivel ma nehezebb otthon találni az embereket, ezért alaposnak és leleményesnek kell lennünk, ha szeretnénk annyi embert elérni a Királyság-üzenettel, amennyit csak lehetséges. Sok országban a jó hír hírnökei szép eredményeket érnek el a telefonos tanúskodással és az üzleti területen való prédikálással, így elérve azokat, akikkel egyébként nehéz kapcsolatba kerülni.
A „Tanítsuk meg a tanítványokat mindarra, amit Krisztus parancsolt” című előadás arra összpontosított, hogy milyen fontos gyakorlottá válnunk a szolgálatban. Ha tanulunk másoktól és felhasználjuk azt a kiváló képzést, melyben a gyülekezeti összejöveteleken részesülünk, azzal csiszoljuk tanítói képességeinket. Amint gyakorlottabbá válunk a tanításban, még nagyobb örömet és megelégedést tapasztalunk majd munkánkban, mellyel segítünk az embereknek megtanulni a Biblia igazságát.
A délelőtti programot záró előadás az önátadás és a megkeresztelkedés jelentéséről beszélt. Az egyik téma, amelyet az előadó kifejtett, az volt, hogy ha teljesen bízunk Istenben és buzgón igyekszünk, hogy az akaratát cselekedjük, akkor ő megáld és életben tart minket. A bölcs férfi ezt írta: „Minden te útaidban megismered őt [Istent]; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Példabeszédek 3:6). A kongresszus egyik fénypontja volt az örömteli megkeresztelkedés, amely megmutatta, milyen sokan kezdték összhangba hozni az életüket az Isten szerinti életúttal.
Az ebédszünet után a délutáni program a következő előadással kezdődött: „Szolgáljunk egy vég nélküli élet kilátásával”. Isten szándéka, hogy engedelmes emberek szolgáljanak neki a földön mindörökké, be fog teljesedni. Mennyire helyénvaló hát, hogy gondolatainkat, terveinket és reményeinket Jehova szolgálatára összpontosítsuk az örökkévalóság kilátásával! Miközben élénken elménkben akarjuk tartani „Isten napját”, életbe vágóan fontos emlékeznünk arra, hogy célunk egy örökkévalóságon át szolgálni őt (2Péter 3:12). Az, hogy nem tudjuk a pontos idejét annak, mikor fogja Jézus érvényre juttatni Isten bosszúját, éberré tesz minket és naponta alkalmat biztosít arra, hogy igazoljuk, Jehovát nem önző indítékból szolgáljuk.
Az ezután következő két előadás Pál efézusbeliekhez írt levelének a 4. fejezetét tekintette át. A megvizsgált pontok között volt az, hogy milyen áldásban részesülünk az „emberajándékok”, vagyis a szent szellem által kinevezett, szellemi képesítésű férfiak által. Ezek a vének tanácsról és irányításról gondoskodnak szellemi jólétünk érdekében. Pál ihletett levele arra is buzdítja a keresztényeket, hogy öltsék magukra „az új egyéniséget” (Efézus 4:8, 24, NW). Az Isten szerinti egyéniség magában foglal olyan tulajdonságokat, mint a könyörületesség, kedvesség, elmebeli alázatosság, szelídség, hosszútűrés és szeretet (Kolossé 3:12–14).
Szigorúan őrködni afelett, hogy mi módon járunk, azt is jelenti, hogy megőrizzük magunkat szeplő nélkül a világtól — ez volt a következő előadás témája. Kiegyensúlyozottságra van szükség, amikor a kikapcsolódásról, a társas tevékenységekről és az anyagi törekvésekről döntünk. Ha alkalmazzuk a Jakab 1:27-ben kapott tanácsot, hogy őrizzük meg magunkat szeplő nélkül a világtól, akkor tiszta állapotnak és jó lelkiismeretnek örvendhetünk Isten előtt. Ezenkívül célja lesz az életünknek, valamint békével, szellemi jóléttel és csodás társakkal leszünk megáldva.
Ezután egy háromrészes szimpózium következett, „Fiatalok, kövessétek Isten útját” címmel. A fiatalok tudják, hogy Isten szereti őket és értékeli az irányú erőfeszítéseiket, hogy kitartsanak a tiszta imádat mellett, de közben fejleszteniük kell felfogóképességüket, hogy hűségesen szolgálják őt. A felfogóképesség fejlesztésének egyik módja Isten Szavának naponkénti olvasása és az azon való elmélkedés. Ha így teszünk, megismerhetjük Jehova útjait (Zsoltárok 119:9–11). A felfogóképességet azáltal is fejleszthetik, ha elfogadják a megfontolt tanácsot a szülőktől, a vénektől és a Társulat kiadványaiból. Ha a fiatalok helyes módon használják felfogóképességüket, elutasítják az anyagi dolgokban való elmélyedést, a tisztátalan beszédet és a túlzott mértékű kikapcsolódást, amelyek ezt az Istentől elidegenült világot jellemzik. Fiatalok és idősek egyaránt igazi sikernek örvendhetnek, ha az Isten szerinti életutat követik.
A napot „A Teremtő — Személyisége és útjai” című előadás zárta. Az előadó rámutatott, hogy több milliárd ember nem ismeri a Teremtőt, majd ezt mondta: „Az élet valódi értelme a Teremtőnek, Istennek mint személynek a megismerésével és az útjaival való együttműködéssel van kapcsolatban . . . A világról és a magunkról megismert tényeket felhasználhatod, amikor segítesz az embereknek, hogy fogadják el a Teremtőt, és találják meg az élet értelmét a Teremtővel összefüggésben.” Az előadó ezután megvizsgálta, milyen nyilvánvaló bizonyítékai vannak egy bölcs és szerető Teremtő létezésének. Az előadás csúcspontja egy új könyv közreadása volt, amelynek címe: Van-e Teremtő, aki törődik veled?
„Ez az út, ezen járjatok”
Ez volt a kongresszus harmadik napjának a témája (Ésaiás 30:21). A program egy érdekes, három előadásból álló szimpóziummal kezdődött, amelynek fő témája Ezékiel templomról szóló látomása volt. Ennek a látomásnak ma nagy jelentősége van Isten népe számára, mivel kapcsolatban van a modern kori igaz imádattal. A látomás megértésének egyik kulcsa ez: Jehova nagy szellemi temploma az ő tiszta imádatra vonatkozó elrendezését szemlélteti. Amint a látomás jellemző vonásai megtárgyalásra kerültek, a hallgatók mérlegelték cselekedeteiket, melyeket a felkent maradék szerető felvigyázói és a leendő fejedelemosztály tagjai által végzett munka támogatásában tesznek.
A délelőtt későbbi szakaszában bemutatásra került egy élénk bibliai dráma, melyet jelmezes szereplők adtak elő. A dráma címe ez volt: „Családok, tegyétek életutatokká a Biblia naponkénti olvasását!” Ez a dráma bemutatta a három héber hitét és bátorságát, akik megtagadták, hogy leboruljanak az arany állókép előtt, melyet Babilon királya, Nabukodonozor állíttatott fel. A dráma célja az volt, hogy rámutasson, a Biblia nem csupán ókori történelemről szóló könyv, hanem tanácsai valóban javára válnak napjainkban fiataloknak és felnőtteknek egyaránt.
A délutáni ülésszakon került megtartásra a nyilvános előadás, „Az egyedüli út, amely örökké tartó élethez vezet” címmel. Az előadó felvázolta, hogyan került az emberiség a bűn és a halál állapotába, majd a következő gondolatébresztő szavakat mondta összegzésképpen: „Ennek a kongresszusi napnak a bibliai vezérszövege az Ésaiás könyve 30. fejezet 21. verse volt, amely így szól: »füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.« Hogyan halljuk meg ezt a szót? Azáltal, hogy figyelünk Isten Szavára, a Szent Bibliára, és követjük az útmutatást, amelyet Nagy Oktatónk, Jehova Isten ad a Biblia által és a modern kori keresztény szervezet által. Valóban, csak ennek megcselekvése az egyedüli út, amely örökké tartó élethez vezet.”
Az Őrtorony heti tanulmányozási cikkének összefoglalása után következett az utolsó előadás, melynek címe ez volt: „Továbbra is járjatok Jehova útján”. Ez az előadás részben áttekintette a program főbb pontjait. Az előadó ezután bejelentett egy határozatot, amely kifejezi azt az elhatározásunkat, hogy továbbra is Isten útja szerint élünk.
A határozat ezekkel a megindító szavakkal zárult: „Meggyőződésünk, hogy az a legjobb életút ma, ha a szentírási alapelvek, tanácsok és intések szerint élünk, és ez jó alapként szolgál a jövőre, lehetővé téve, hogy szilárdan megragadjuk az igazi életet. Mindenekelőtt pedig azért hozzuk ezt a határozatot, mert teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel szeretjük Jehova Istent!” Minden jelenlévő visszhangzó igennel tanúsította, hogy egyetért e szavakkal!
[Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]
Van-e Teremtő, aki törődik veled?
Az új könyv, mely ezt a címet viseli, meggyőző bizonyítékokat mutat be a Teremtő, Jehova létezésére, és megvizsgálja a tulajdonságait. A könyv elsősorban azoknak készült, akik műveltek világi téren, de nem hisznek Istenben. Ez a 192 oldalas könyv növeli azok hitét is, akik már hisznek Istenben, és értékelést fejleszt ki személyisége és útjai iránt.
A Van-e Teremtő, aki törődik veled? című könyv nem feltételezi, hogy az olvasó hisz Istenben. Inkább megvizsgálja, hogyan bizonyítják az újabb tudományos felfedezések és elképzelések a Teremtő létezését. Néhány fejezetcím a következő: „Mi teheti értelmesebbé az életedet?”, „Hogyan jött létre világegyetemünk? — A vitatott kérdés” és „Milyen páratlan vagy!” Más fejezetek megvizsgálják, miért lehetünk biztosak abban, hogy a Biblia Istentől ihletett. Ez az új könyv átfogó képet nyújt a Bibliáról is, amely feltárja a Teremtő személyiségét és útjait. A könyv nemcsak arról beszél, miért enged meg Isten oly sok szenvedést, hanem elmagyarázza azt is, hogyan fog örökre véget vetni annak.
[Képek a 7. oldalon]
Sokan keresztelkedtek meg
[Képek a 7. oldalon]
Az új füzet, melyet A. D. Schroeder, Jehova Tanúi Vezető Testületének tagja mutatott be
[Képek a 8–9. oldalon]
Az izgalmas dráma a Biblia naponkénti olvasására buzdított