Szánsz időt a családodra?
„SZERETIK a japán édesapákat, annak ellenére, hogy azok sokat dolgoznak, és nem játszanak a gyermekeikkel”. Néhány évvel ezelőtt ez a szalagcím jelent meg a Mainicsi-sinbunban. A cikk arról számolt be, hogy egy állami felmérés szerint a megkérdezett japán gyermekek 87,8 százaléka mondta azt, hogy szeretne majd gondoskodni édesapjáról a jövőben. A lap angol kiadásában viszont ugyanez az adat más cím alatt jelent meg. Az így hangzott: „Apa és fia — A mellőzöttség kérdése”. A japán kiadástól eltérően ez a cikk ugyanannak a felmérésnek egy másik oldalára világított rá: a japán édesapák minden egyes munkanapon csupán 36 percet töltöttek gyermekeikkel. Ehhez képest Nyugat-Németországban az apák hétköznap 44 percet töltenek gyermekeikkel, az Egyesült Államokban pedig az eredmény 56 perc volt.
De nem csak az apák szánnak kevés időt arra, hogy együtt legyenek a gyermekeikkel. Egyre több édesanya dolgozik az otthonán kívül. Például sok egyedülálló anyának kell munkát vállalnia, hogy eltartsa a családot. Ennek következtében kevesebb lett az az idő, melyet a szülők — az apák és az anyák egyaránt — arra szánnak, hogy együtt legyenek a gyermekeikkel.
Egy 1997-es tanulmány, melyet több mint 12 000 amerikai tizenéves bevonásával készítettek, feltárta, hogy azok a fiatalok, akiknek szoros a kapcsolatuk a szüleikkel, kevésbé valószínű, hogy érzelmi stressztől szenvednek, öngyilkossági gondolatokkal küszködnek, erőszakos cselekedetekbe keverednek, vagy függőséget okozó szerekhez fordulnak. Az egyik kutató pedig, aki részt vett ennek az átfogó tanulmánynak az elkészítésében, ezt mondta: „Nem érezheted, hogy közel állsz a gyermekeidhez, ha nem vagy mellettük.” Fontos, hogy időt szánj a gyermekeidre, és jó legyen a kommunikáció köztetek.
Kommunikációs szakadék
A kommunikációs szakadék különösen azokat a családokat veszélyezteti, amelyekben az egyik szülő nem lakik otthon, mivel az otthonától távol kell dolgoznia. De természetesen kommunikációs szakadék nem csak olyan családokban alakulhat ki, ahol az egyik szülő az otthontól távol lakik. Vannak szülők, akik bár otthon laknak, akkor mennek munkába, amikor a gyermekek még alszanak, és akkor érnek haza, amikor a gyermekek már lefeküdtek. Mivel így nem sokat találkoznak, néhány szülő ezt azzal szeretné ellensúlyozni, hogy hétvégén és a szabadság alatt szán időt arra, hogy együtt legyen a családdal. Azt mondják, ők „minőségi” időt szánnak arra, hogy együtt legyenek a gyermekeikkel.
De vajon a mennyiségi hiányt kiegyenlítheti a minőség? Laurence Steinberg kutató így válaszol: „Azok a gyermekek, akik több időt vannak együtt a szüleikkel, általában jobban viselkednek, mint azok, akik kevesebb időt vannak velük. Úgy tűnik, igen nehéz ellensúlyozni az idő terén mutatott hiányosságot. Sok szülő nagyobb fontosságot tulajdonít a minőségi időnek, mint kellene.” Pontosan így érez egy burmai nő is. A férje — aki egy tipikus japán férfi — minden nap hajnali egy-két óra körül ér haza a munkából. Bár a hétvégéken időt szán arra, hogy együtt legyen a családjával, a felesége mégis ezt mondja: „Az, hogy itthon van szombaton és vasárnap, nem hidalja át azt a szakadékot, melyet az okoz, hogy a hét többi részén nincs együtt a családjával . . . Vajon kihagyhatnánk minden étkezést hétköznap, és megehetnénk az egész hétre való ételt csak szombaton és vasárnap?”
Őszinte erőfeszítésekre van szükség
Könnyű csupán beszélni arról, hogy fenn kell tartani a jó kommunikációt a családban, mint meg is valósítani azt. Mivel biztosítani kell a megélhetést, és gondoskodni kell a családról, nem könnyű egy apának vagy egy dolgozó anyának időt szánnia arra, hogy együtt legyen a családdal. Sokan, akiknek a körülményeik megkívánják, hogy az otthonuktól távol dolgozzanak, rendszeresen kommunikálnak a családjukkal telefonon vagy levélben. De akár otthon vannak a szülők a családdal, akár nem, mindenképpen őszinte erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy fenntartsák a jó kommunikációt a családban.
Azoknak a szülőknek, akik vonakodnak attól, hogy kommunikáljanak a családjukkal, nagy árat kell fizetniük gondatlanságukért. Egy apának, aki kevés időt szánt arra, hogy együtt legyen a családjával — még együtt sem evett velük —, súlyos következményekkel kellett szembenéznie. A fia erőszakossá vált, a lányát pedig rajtakapták egy áruházi lopáson. Az egyik vasárnap reggel, amikor az apa épp a golfpályára készülődött, a fia kirobbant. „Hát anyu az egyetlen szülő ebben a házban? — kiabált. — Mindig mindenben anyu dönt a családban! Apu, te soha . . . ” — panaszkodott a fia.
Ezek a szavak elgondolkodtatták az apát. Végül elhatározta, hogy első lépésként együtt kell reggeliznie a családdal. Kezdetben csak ő és a felesége volt ott a reggelinél. De lassan a gyermekek is odaültek, és a reggelizőasztal kezdett a kommunikáció helyévé válni. Ez azt eredményezte, hogy a vacsoraidőt is együtt töltötték. Így az apa jó úton járt afelé, hogy megvédje családját a teljes összeomlástól.
Segítség Isten Szavából
A Biblia arra buzdítja a szülőket, hogy szánjanak időt a gyermekeikkel való kommunikációra. Prófétája, Mózes által Isten erre utasította az izraelitákat: „Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szivedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz” (5Mózes 6:4–7). Igen, ha szülő vagy, magadhoz kell ragadnod a kezdeményezést, hogy időt szánj a családodra, ha szeretnéd Isten szavát gyermeked elméjébe és szívébe ültetni.
Érdekes módon a korábban említett 1997-es felmérés, melyet több mint 12 000 amerikai fiatal bevonásával végeztek, feltárta, hogy „a lakosság csaknem 88 százalékának, mely magát vallásosnak vallja . . . védelmet jelentett a vallásnak és az imának tulajdonított fontosság”. Az igaz keresztények felismerik, hogy az otthoni megfelelő vallásos nevelés megvédi a fiatalokat olyan dolgoktól, mint a függőséget okozó szerek használata, az érzelmi stressz, az öngyilkosság, az erőszak és így tovább.
Néhány szülő úgy érzi, nehéz időt szakítani a családjára. Ez különösen igaz az egyedülálló anyák esetében, akik szívesen szánnának időt arra, hogy együtt legyenek a gyermekeikkel, de dolgozniuk kell. Hogyan tudnának értékes időt szorítani arra, hogy együtt legyenek a családjukkal? A Biblia erre sürget: „őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást [gondolkodóképességet, NW]” (Példabeszédek 3:21). A szülőknek használniuk kell a ’gondolkodóképességüket’, hogy időt szakítsanak a családjukra. Hogyan tehetik ezt meg?
Ha dolgozó anya vagy, és kimerültnek érzed magad az egész napi munka után, miért ne kérnéd meg a gyermekeidet, hogy segítsenek neked elkészíteni az ételt? Az ilyen együtt töltött idő lehetőséget nyújthat arra, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz. Kezdetben több időt vehet igénybe egy bizonyos tevékenység, ha a gyermekeidet is bevonod. De rövid idő elteltével kellemesnek fogjátok ezt találni, sőt még időtakarékosnak is.
Vagy lehet, hogy édesapa vagy, és sok dolgod van, melyet a hétvégén kell elvégezned. Miért ne végeznél ezek közül a mindennapi házimunkák közül néhányat a gyermekeiddel együtt? Ha együtt dolgoztok, közben kommunikálhattok egymással, ugyanakkor pedig értékes oktatást is nyújthatsz nekik. Az a bibliai figyelmeztetés, hogy vésd Isten szavát gyermekeidbe, arra ösztönöz, hogy beszélgess velük, „mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz” — igen, minden adandó alkalommal. Ha kommunikálsz a gyermekeiddel, miközben együtt dolgoztok, azzal „igaz bölcseséget” nyilvánítasz ki.
Ha időt szánsz arra, hogy együtt legyél a családoddal, az hosszú távon jutalommal jár. „A tanácskozóknál bölcseség van” — mondja a bibliai példabeszéd (Példabeszédek 13:10, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása). Ha időt szakítasz arra, hogy kommunikálj a családoddal, képes leszel arra, hogy bölcs útmutatást nyújts nekik a mindennapi élet küzdelmeiben. Ha már most ilyen tanácsokkal látod el őket, azzal sok időt és fejfájást takarítasz meg a jövőre nézve. Ezenkívül ez a te boldogságodhoz és az ő boldogságukhoz is hozzájárul. Ahhoz, hogy ilyen útmutatást nyújts nekik, arra van szükséged, hogy a bölcsesség gazdag tárházából meríts, mely Isten Szavában, a Bibliában található. Használd fel ezt arra, hogy tanítsd gyermekeidet, és irányítsd családod lépteit (Zsoltárok 119:105).
[Kép a 4. oldalon]
Azok a fiatalok, akiknek szoros a kapcsolatuk a szüleikkel, kevésbé valószínű, hogy érzelmi stressztől szenvednek
[Kép az 5. oldalon]
A jó kommunikáció gazdag jutalommal jár a családi életben
[Kép a 6. oldalon]
Ha együtt dolgozol a gyermekeddel, közben kommunikálhatsz vele, és értékes oktatást nyújthatsz neki