Mérföldkő azoknak, akik szeretik Isten Szavát

Az 1998-as év fontos mérföldkő volt mindazoknak, akik szeretik Isten Szavát. Ebben az évben a „New World Translation of the Holy Scriptures”-nek (A Szentírás új világ fordításának) a nyomtatása elérte a százmilliós példányszámot. Ezzel a századunkban kiadott egyik legelterjedtebb bibliafordítás lett!

EZ AZÉRT különösen figyelemreméltó teljesítmény, mert megjelenésekor a fordítás kemény kritikát kapott. Ennek ellenére nemcsak hogy fennmaradt, hanem széles körben el is terjedt, és több millió otthonba — több millió ember szívéig — eljutott az egész világon! Hogyan keletkezett ez a páratlan fordítás? Ki áll mögötte? És hogyan fordíthatod a javadra?

Miért volt szükség egy újabb fordításra?

A Watch Tower Bible and Tract Society, Jehova Tanúi törvényes képviselete már több mint száz éve terjeszt különféle bibliafordításokat. Akkor hát miért tartották szükségesnek Jehova Tanúi, hogy elkészítsék Isten Szavának egy további fordítását? Kubo Szakae és Walter Specht So Many Versions? című könyve megjegyzi: „Egyik bibliafordításról sem mondhatjuk soha, hogy az lesz az utolsó. A fordításoknak lépést kell tartaniuk a bibliai tudományok fejlődésével és a nyelvben végbemenő változásokkal.”

Századunkban nagyot fejlődött a héber, a görög és az arám nyelv megértése — azoké a nyelveké, amelyeken a Bibliát eredetileg írták. Ezenkívül régebbi és pontosabb bibliai kéziratokat fedeztek föl, mint amilyeneket a bibliafordítók korábbi nemzedékei használtak. Ezért Isten Szavát ma pontosabban lehet lefordítani, mint ezelőtt bármikor. Jó okkal alakították hát meg az Új Világ Bibliafordító Bizottságot, hogy hozzáfogjon a Biblia modern nyelvekre történő lefordításához.

1950-ben kiadták a New World Translation of the Christian Greek Scripturesnek (A Keresztény Görög Iratok új világ fordításának) az angol nyelvű változatát. Már magában a címben is merészen szakítottak a hagyománnyal, visszautasítva azt a megnevezést, hogy a Biblia „Ó- és Újszövetségből” áll. Az ezt követő évtizedben folytatásokban közölték a Héber Iratok részleteit. 1961-ben megjelent angolul a teljes Biblia egy kötetben.

Vajon ki készítette ezt a rendkívüli bibliafordítást? Az Őrtorony 1950. szeptember 15-i angol száma így írt: „A fordítóbizottságot alkotó személyek kifejezték azon kívánságukat . . . , hogy ismeretlenek maradjanak, és kifejezetten azt akarják, hogy ne közöljék a nevüket sem életükben, sem haláluk után. A fordítás célja az, hogy magasztalja az élő, igaz Isten nevét.” Egyes kritikusok úgy vélekedtek, hogy ezt a művet rövid úton el kell vetni, mivel amatőr munka; de nem mindenki foglalt állást ilyen ésszerűtlenül. Alan S. Duthie a következőket írja: „Ha tudjuk, hogy egy bizonyos bibliafordításnak kik a készítői, illetve a kiadói, az vajon segít megítélnünk, hogy jó-e az a fordítás, vagy rossz? Közvetlenül nem. Minden fordításnak külön-külön meg kell vizsgálnunk a maga sajátosságait — ez semmivel sem helyettesíthető.”a

Egyedülálló jellegzetességek

Olvasók milliói pontosan ezt tették, és rájöttek, hogy a New World Translation nemcsak olvasmányos, hanem még apró részletekig is pontos. A fordítók az eredeti héber, arám és görög nyelvet vették alapul, és az elérhető legjobb szövegeket használták fel.b Különleges gonddal ügyeltek arra is, hogy az ókori szöveget a lehető legszószerintibben adják vissza, mégis könnyen érthető nyelvezetet használjanak. Emiatt egyes tudósok megdicsérték a fordítást a pontosságáért és azért, mert sértetlenül megőrizte az eredeti szöveget. Az Andover Newton Quarterly című folyóirat 1963. januári száma például ezt mondta: „Az újszövetségi fordítás arról tanúskodik, hogy a mozgalomban vannak olyan tudósok, akik képesek értelmes módon megoldani a bibliafordítással járó számtalan nehézséget.”

A fordítók új távlatokat nyitottak meg a Biblia megértésében. Kristálytisztává váltak olyan bibliaszövegek, amelyeket korábban csak homályosan lehetett megérteni. A Máté 5:3 szövege például mindig is fejtörést okozott: „Boldogok a lelki szegények.” Ezt a verset érthetően adták vissza: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek.” A New World Translation ezenkívül meglehetősen következetes és egységes a kulcskifejezések fordításakor. A görög pszü·khéʹ szót például minden egyes előfordulásakor „léleknek” fordították. Ennek köszönhetően az olvasó hamar felismerheti, hogy annak ellenére, amit a vallásos elméletek mondanak, a lélek nem halhatatlan! (Máté 2:20; Márk 3:4; Lukács 6:9; 17:33).

Visszaállítja Isten nevét az őt megillető helyre

A New World Translation egyik kiemelkedő jellegzetessége magában foglalta Isten nevének, a Jehova névnek az őt megillető helyre történő visszaállítását. A héber Biblia régi másolataiban az isteni nevet négy mássalhangzó képviselte, melyeket a JHVH vagy YHWH betűkapcsolattal lehet átírni. Ez a megkülönböztető név közel hétezerszer fordul elő csak az úgynevezett Ószövetségben (2Mózes 3:15, Katolikus fordítás; Zsoltárok 83:19). Nyilvánvaló, hogy Teremtőnk azt akarta, hogy az imádói ismerjék ezt a nevet, és használják is!

A zsidó nép azonban babonás félelemből felhagyott az isteni név használatával. Jézus apostolainak a halála után a Görög Iratok másolói elkezdték Isten személyes nevét a görög Küʹri·osz (Úr) és The·oszʹ (Isten) szóval helyettesíteni. Sajnos a mai fordítók megőrizték ezt az Istent gyalázó hagyományt, és a legtöbb bibliafordításból eltávolították Isten nevét, sőt azt is eltitkolták, hogy Istennek van neve. A János 17:6-ban (NW) például így olvashatjuk Jézus szavait: „Nyilvánvalóvá tettem a nevedet.” A Békés—Dalos fordítás azonban ugyanezt így adja vissza: „Kinyilatkoztattalak téged.”

Néhány tudós az isteni név eltávolítása mellett van, mivel nem ismerjük annak pontos kiejtését. De az ismert bibliai neveket, mint például Jeremiásét, Ésaiásét és Jézusét, szintén úgy adják vissza hagyományosan, hogy azok nem állnak közel az eredeti héber kiejtéshez. Mivel a „Jehova” elfogadott fordítási formája az isteni névnek — és ezt a formát sokan ismerik —, a használata elleni kifogások üresen csengenek.

Az Új Világ Bibliafordító Bizottság bátran úgy döntött, hogy a Jehova nevet a Szentírás héber és görög részeiben is használja. Erre már előttük is volt példa korai misszionáriusok által készített fordításokban, melyeket a Közép-Amerikában, a Csendes-óceán déli részén és a Keleten élő embereknek szántak. Isten nevének a használata azonban nemcsak tudományos szempontból lényeges. Ahhoz, hogy megismerjük Istent mint személyt, kulcsfontosságú, hogy tudjuk a nevét (2Mózes 34:6, 7). A New World Translation olvasók millióit ösztönzi Isten nevének a használatára!

Angolul nem tudó olvasókhoz is eljut a fordítás

1963 és 1989 között a New World Translation részben vagy egészben további tíz nyelven vált elérhetővé. Ám a fordítói munka fáradságos volt, és némelyik fordítás elkészítése húsz vagy annál is több évig tartott. Aztán 1989-ben Jehova Tanúi világközpontjában létrehozták a Fordítószolgálati Osztályt. A Vezető Testület Írói Bizottságának az irányítása alatt ez az osztály hozzálátott, hogy felgyorsítsa a bibliafordítást. Kidolgoztak egy fordítási módszert, amely összekapcsolta a bibliai szavak tanulmányozását a számítógépes technikával. Hogyan működik ez a rendszer?

Miután az Írói Bizottság jóváhagyja a Biblia lefordítását egy újabb nyelvre, kinevez egy önátadott keresztényekből álló csoportot, hogy fordítói csapatként szolgáljon. Egy csapat szélsőségektől mentesebb fordítást tud létrehozni, mint valaki, aki egyedül dolgozik. (Vesd össze: Példabeszédek 11:14.) Általában a csapat minden tagjának van már tapasztalata a Társulat kiadványainak a fordításában. A csapat ezután alapos képzést kap a bibliafordítás alapelveit és a külön erre a célra kifejlesztett számítógépes programok kezelését illetően. A számítógép magát a fordítási munkát nem végzi el, de értékes információt tesz hozzáférhetővé a csapat tagjai számára, és segít nekik nyomon követni a döntéseiket.

Maga a bibliafordítás két szakaszból áll. Az első szakaszban a fordítók kapnak egy listát az angol New World Translationben használt szavakról és kifejezésekről. Az egymással összefüggő kifejezések — mint például „engesztel”, „engesztelés” és „kiengesztelés” — egy csoportban vannak, így a fordítókat figyelmeztetik a finom jelentésárnyalatokra. A fordítók összeállítanak egy listát a saját nyelvükön az angolnak megfelelő szavakból. Időnként azonban a fordítónak nehézsége támadhat egy vers lefordításakor. A számítógépes keresőrendszer segítségével felvilágosítást talál a görög, illetve a héber kifejezésekkel kapcsolatban, és hozzáfér az Őrtorony-kiadványokhoz is.

Amikor elérkezik a második szakasz, a kiválasztott célnyelvi szavakat a program magától beteszi a Biblia szövegébe. Ennek köszönhetően a fordítás meglehetősen pontos és következetes lesz. Ám az a szöveg, amely e „keresés és csere” művelet eredményeként jön létre, aligha lesz olvasmányos. Sokat kell dolgozni a bibliaversek megszerkesztésén és átfogalmazásán, míg könnyen olvashatók nem lesznek.

Ez a fordítási rendszer rendkívül hatékonynak bizonyult. Az egyik csapat mindössze két év alatt le tudta fordítani a Héber Iratok egészét. Összehasonlíthatjuk ezt egy olyan csapattal, amelyik az egyik rokonnyelven dolgozott számítógép segítsége nélkül. Nekik tizenhat évig tartott. A Keresztény Görög Iratokat 1989-től mostanáig 18 további nyelven nyomtatták ki. A New World Translation most 34 nyelven kapható részben vagy egészben. Ez azt jelenti, hogy Jehova Tanúinak több mint 80 százaléka számára elérhető az anyanyelvén legalább a Keresztény Görög Iratok.

A Bibliatársulatok Világszövetsége arról számol be, hogy a világon beszélt 6500 nyelv közül csak 2212 nyelven lehet megkapni a Biblia egyes részeit.c Ezért mintegy száz fordító dolgozik a New World Translation Héber Iratokból készült fordításán 11 nyelven, a Görög Iratokból készült fordításon pedig 8 nyelven. Isten akarata az, „hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Timótheus 2:4, NW). A New World Translation kétségtelenül továbbra is nagy szerepet fog játszani ebben.

Örülünk tehát, hogy ez a fordítás elérte a mérföldkőnek számító százmilliós példányszámot, és azért imádkozunk, hogy még sok millió készüljön belőle a jövőben. Arra buzdítunk, hogy vizsgáld meg magad is. Számos különleges jellegzetesség lesz örömödre: jól olvasható betűtípus, élőfejek, az ismert versek megtalálását megkönnyítő index, részletes térképek és lebilincselő függelék. S ami még fontosabb: amikor ezt a bibliafordítást olvasod, bízhatsz abban, hogy pontosan közvetíti Isten beszédeit a te nyelveden.

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 29. oldalon]

„Az újszövetségi fordítás arról tanúskodik, hogy a mozgalomban vannak olyan tudósok, akik képesek értelmes módon megoldani a bibliafordítással járó számtalan nehézséget” (ANDOVER NEWTON QUARTERLY, 1963. JANUÁR).

[Oldalidézet a 30. oldalon]

„A fordításoknak lépést kell tartaniuk a bibliai tudományok fejlődésével és a nyelvben végbemenő változásokkal”

[Kiemelt rész/kép a 31. oldalon]

TUDÓSOK DICSÉRIK A NEW WORLD TRANSLATIONT

EDGAR J. GOODSPEED, aki az An American Translation „Újszövetségét” fordította, a New World Translation of the Christian Greek Scriptures kapcsán 1950. december 8-i keltezésű levelében így írt: „Érdekel a tagjaik egész világra kiterjedő missziós tevékenysége, és nagyon tetszik a szabad, lényegre törő és élénk fordítás. Kijelenthetem, hogy alapos és komoly ismeretek egész soráról tanúskodik.”

Alexander Thomson, a héber és a görög nyelv tudósa ezt írta: „Nyilvánvalóan hozzáértő és ügyes tudósok munkája ez a fordítás, akik a görög szöveget igyekeztek olyan híven visszaadni, amennyire csak az angol nyelv kifejezőkészsége megengedi” (The Differentiator, 1952. áprilisi szám, 52—57. oldal).

Benjamin Kedar professzor, a héber nyelv izraeli tudósa 1989-ben ezt mondta: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatban végzett nyelvészeti kutatásaim során gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translationként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük.”