A „pim” igazolja a Biblia történelmi hitelességét

A „PIM” szó mindössze egyszer fordul elő a Bibliában. Saul király idejében az izraelitáknak filiszteus kovácsoknál kellett megélesíteniük a fémszerszámaikat. „Egy pimbe került az ekevasak, az ásókapák, a háromágú szerszámok meg a fejszék élesítése és az ösztöke megerősítése” — olvashatjuk a Bibliában (1Sámuel 13:21).

Mi volt a pim? 1907-ig senki sem tudta a választ erre a kérdésre. Akkor került elő az első pim kősúly az ókori Gézer városánál folytatott ásatások során. Korábban a bibliafordítóknak nehézséget okozott a „pim” szó lefordítása. A Károli-fordítás például így adja vissza az 1Sámuel 13:21-et: „(Minthogy megtompulának a kapák, szántóvasak, a háromágú villa és a fejszék) és hogy az ösztökét kiegyenesítsék.”

Ma már tudják a tudósok, hogy a pim egy átlagosan 7,82 grammnak megfelelő súlymérték, azaz a héber alapsúlymértéknek, a sekelnek körülbelül a kétharmada volt. A filiszteusok egy ezüsthulladékból készült pimet kértek az izraelitáktól a szerszámaik megélesítéséért. A sekel alapú súlyrendszer i. e. 607-ben, amikor Júda királysága és a főváros, Jeruzsálem elesett, kiment a használatból. Nos, hogyan igazolja a pimmérték a héber szöveg történelmi hitelességét?

Néhány tudós azt állítja, hogy a Héber Iratok szövege, így Sámuel első könyve is, a hellenisztikus római korban keletkezett, talán az i. e. második vagy első századnál nem korábban. Ezért azt mondják róla, hogy „»minden történelmi alapot nélkülöz«, és szinte semmilyen támpontot nem ad a »bibliai« vagy az »ókori Izraelről«, mely egész egyszerűen modern zsidó és keresztény irodalmi elmeszülemény”.

Ámde az 1Sámuel 13:21-ben említett pimmértékre utalva William G. Dever, a közel-keleti régészet és antropológia professzora kijelenti: „Lehetetlen, hogy olyan írók »agyalták ki«, akik a hellenisztikus római korban éltek, több évszázaddal azután, hogy ezek a súlyok eltűntek és feledésbe merültek. Ezt a rövid bibliai szövegrészt . . . nem is értette senki, míg a Kr. u. XX. század elején elő nem kerültek az első kézzelfogható régészeti leletek, melyeken megjelent héberül a pîm szó.” A professzor így folytatja: „Ha valamennyi bibliai történet »elmeszülemény«, mely a hellenisztikus római kor terméke, akkor hogyan került bele ez a történet a héber Bibliába? Persze mondhatják, hogy a pîmes epizód »csupán részlet«. Ebben igazuk van. De ne felejtsék el, hogy »a történelem a részletekből áll össze«.”

[Kép a 29. oldalon]

A pim körülbelül kétharmad sekelnek megfelelő súlymérték volt