Csodáld a tervezettséget, és tanulj a tervezőről

VALÓSZÍNŰLEG hallottál már az itáliai festőről és szobrászról, Michelangelóról. Bár talán még sohasem láttad egyetlen eredeti remekművét sem, minden bizonnyal egyetértesz azzal a művészettörténésszel, aki az itáliai géniuszt „bámulatos és felülmúlhatatlan művésznek” nevezte. Michelangelo tehetségét nem lehet kétségbe vonni. Vajon ki az, aki csodálattal adózna Michelangelo művészete iránt, de közben őt mint kiemelkedő művészt nem ismerné el?

Most gondolj a földünkön nyüzsgő élet áhítatot keltő összetettségére és sokféleségére. Találóan idézett a The New York Times egy biológiaprofesszort: „A biológia területén láthatók a tervezés fizikai bizonyítékai.” Hozzátette még: „Az élővilágban tömérdek bizonyítékot látunk a tervezettségre.” Becsületes lenne csodálni a tervezést úgy, hogy közben nem ismerjük el a tervezőt?

Pál apostol, aki éles szemű megfigyelője volt a körülötte lévő dolgoknak, beszélt olyanokról, akik inkább „a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett” (Róma 1:25, Károli-fordítás). Az elterjedt evolúciós elképzelések hatására némelyek elutasítják, vagy elmulasztják felismerni, hogy a tervezés feltétlenül tervezőre mutat. De vajon az evolúció elmélete a legjobb színben tünteti fel a tudományt? Figyeld meg, hogy a bécsi katolikus érsek, Christoph Schönborn milyen következtetést vont le, mely a The New York Timesban jelent meg: „Bármilyen elmélet, amely tagadja vagy megpróbálja figyelmen kívül hagyni a biológiában felfedezhető tervezettség elsöprő bizonyítékait, ideológia, és nem tudomány.”

Búcsút inthetünk a tudománynak?

Vannak azonban, akik úgy érzik, hogy ha elfogadnák, hogy bizonyított egy Teremtő létezése, akkor az „gátolná a kutatást”. A New Scientist magazin egyik cikke hangot adott az ilyen félelmeknek. Azt állítja, hogy „a végeláthatatlan felderítésre lehetőséget adó tudománynak búcsút inthetnénk egy olyan áthághatatlan akadály miatt, melyen ez a felirat olvasható: »a tervező alkotta«”. Vajon ez a félelem jól megalapozott? Egyáltalán nem! Tulajdonképpen pont az ellenkezője igaz. Miért?

Ha egyetértünk azzal, hogy a vak véletlen és az evolúciós folyamat hozta létre a világegyetemet és a földi életet, akkor valójában meg sem próbálunk értelmes magyarázatot kapni a kérdéseinkre. Másfelől, ha elismerjük, hogy intelligens Teremtő van a mögött, ami magunk körül látható, az arra ad lehetőséget, hogy vizsgáljuk a természetet, és azt, hogy miként alkalmazza a Teremtő a világegyetemben megnyilvánuló intelligenciáját. Gondolj bele: közismert, hogy Leonardo da Vinci festette a „Mona Lisát”, de ez még nem akadályozza meg a művészettörténészeket abban, hogy vizsgálják a művész szakmai fogásait és azokat az anyagokat, amelyekkel dolgozott. Ehhez hasonlóan, ha elismerjük, hogy van egy Tervező, az ne vegye el a kedvünket attól, hogy fürkésszük tervezői munkájának és teremtésművének az apró részleteit és sokrétűségét.

Ahelyett, hogy a Biblia elfojtaná a további kutatásokat, inkább arra buzdít, hogy a tudományos és a szellemi dolgokat érintő kérdésekre egyaránt keressük a válaszokat. Az ókorban élt Dávid király elgondolkodott azon, hogy milyen csodálatosan lett megalkotva a teste. Ezért ezt mondta: „félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg! Csodálatosak a te műveid, és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsoltárok 139:14). Sőt, a Biblia leírja, hogy a Teremtő ezt kérdezte Jób patriarchától: „Megvizsgáltad-e már a föld nagy kiterjedéseit?” (Jób 38:18). Ez semmiképp sem azt sugallja, hogy el kellene fojtani mindenféle kutatást és vizsgálódást. Ellenkezőleg, a Tervezőmester megkér bennünket keze művének tanulmányozására. Valamint figyeld meg az Ézsaiás próféta által lejegyzett meghívást, mely arra ösztönöz, hogy még jobban megismerjük azt a Személyt, aki megteremtette a körülöttünk lévő dolgokat: „Emeljétek föl szemeteket a magasba, és lássátok. Ki teremtette azokat?” Valójában az Ézsaiás 40:26-ban egy olyan tényről olvashatunk, amely összhangban van Einstein jól ismert egyenletével: E=mc². Ezen tény szerint a világegyetemet a dinamikus energia és erő forrása hozta létre.

Meg kell hagyni, nem mindig könnyű választ kapni a teremtéssel kapcsolatos kérdésekre. Részben azért, mert határa van a felfogóképességünknek, és nem teljesen értjük azt a világot, amelyben élünk. Jób rádöbbent erre. Magasztalta a Teremtőt, aki lehetővé teszi, hogy bolygónk olyasmin függjön az űrben, ami láthatatlan, és hogy vízzel teli felhők lebegjenek a föld felett (Jób 26:7–9). Ráadásul Jób felismerte, hogy mindezek a csodák csupán ’szegélyei a Teremtő útjainak’ (Jób 26:14). Jób kétségkívül többet akart megtudni a körülötte lévő világról. Dávid szintén elismerte a korlátait, mikor így szólt: „Túl csodálatos nekem ez az ismeret. Oly magas, hogy fel sem foghatom” (Zsoltárok 139:6).

Egy Teremtő létezésének elfogadása nem gátolja a tudományos fejlődést. A még átfogóbb ismeret keresése mind fizikai, mind szellemi dolgokat illetően, valóban végeláthatatlan és örök. Egy ókori király, aki a nagy tudásáról volt ismert, alázatosan ezt írta: „az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig” (Prédikátor 3:11, Újfordítású revideált Biblia).

Isten csak a hézagok betöltésére jó?

Egyesek azt kifogásolják, hogy ahol nincs bizonyítható tudományos magyarázat, ott Istent hozzák fel „megoldásként”. Más szavakkal azt állítják, hogy egy ilyen isteni természetű Tervező a „hézagok betöltésének Istenévé” válik, mintha „Isten” egy varázsszó lenne, ami bármikor használható, ha nem tudnak választ adni valamire. De miféle hézagokra gondolhatunk itt? Ezek csupán ismereteink kis és jelentéktelen hézagai lennének? Nem, ezek a darwini evolúció óriási szakadékai. Ezek lényeges hézagok a biológia területén, amelyeket az evolúció elmélete eddig nem tudott áthidalni. Az igazat megvallva, az evolucionisták – akik nem bizonyított állításokra támaszkodnak – a darwini elméletet hozzák fel hatásos magyarázatként azoknak a hézagoknak a betöltésére, amiket a tudomány nem képes megválaszolni.

A Bibliában bemutatott Teremtő nem olyan Isten, aki csupán arra jó, hogy betöltse a hézagokat. Sokkal inkább olyan, akinek a tevékenysége a teremtés egész időszakát, összes vonását és részletét magában foglalja. A zsoltáríró hangsúlyozta, hogy Jehova teremtői munkája mi mindent foglal magában: „nálad van [minden] élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot” (Zsoltárok 36:9). Jól ráillik Jehovára az a leírás, hogy ő „alkotta az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van” (Cselekedetek 4:24; 14:15; 17:24). Egy első században élt tanító jó okkal írta, hogy Isten ’teremtett mindent’ (Efézus 3:9).

Továbbá ő állította fel „az egek törvényeit”, azokat a fizikai törvényeket, amelyek az anyagot és az energiát szabályozzák, és amelyeket a tudósok mindmáig tanulmányoznak (Jób 38:33). Tervezői munkája hiánytalan, és értelmet tükröz. Betölti azt a szándékát, hogy a földet olyan hellyé alakítsa, ahol az élőlények elképesztő sokfélesége élhet.

Tervezés és a józan ész

Végül ne hagyjuk ki a számításból a józan észt se. Általánosságban beszélve a különböző tudományos elméletek helytállóságáról, John Horgan tudományos író megjegyezte: „Amikor a bizonyítékok bizonytalan lábakon állnak, ne szégyelljük segítségül hívni a józan eszünket, hogy az vezessen minket.”

Valóban ésszerű azt állítani, hogy az élet csupán a véletlen vagy vak erők műve? Jóllehet széles körben népszerű az evolúció elmélete, sok intelligens ember, köztük tudósok is, meg vannak győződve arról, hogy létezik egy intelligens Teremtő. Egy professzor megjegyzi, hogy a nagyközönség „határozottan és okosan úgy gondolja, hogy az élet tervezés eredménye”. Hogy miért? A legtöbben habozás nélkül egyetértenek Pál apostol kijelentésével: „minden háznak van készítője” (Héberek 3:4). Majd ezt a logikus következtetést vonja le: „aki mindent elkészített, Isten az.” A Biblia nézőpontjából egyszerűen nem ésszerű arra gondolni, hogy ha egy házhoz tervezőre és építőre van szükség, akkor egy bonyolult sejt csak úgy véletlenül, a semmiből bukkant elő.

A Biblia ezt írja azokról, akik elvetik egy Tervező és Teremtő létezését: „Azt mondja szívében az ostoba: »Nincs Jehova«” (Zsoltárok 14:1). A zsoltáríró itt megfeddi azokat, akiket még meg kell győzni. Egy embert talán a személyes véleménye vezet a színtiszta tárgyilagosság helyett. Viszont a bölcs, józan ítélőképességű ember alázatosan elismeri egy Teremtő létezését (Ézsaiás 45:18).

Sok gondolkodó embernek félreérthetetlenek azok a bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy létezik egy legfőbb Tervező.

Megismerheted a Tervezőt

Ha úgy látjuk magunkat, mint akik tervezés útján jöttünk létre, akkor felmerül a kérdés, hogy mire lettünk megtervezve. Mi az életünk célja? A tudomány egyedül nem képes kielégítő választ adni ezekre a kérdésekre. Ezek az alapvető kérdések azonban meggyőző és kielégítő válaszokat kívánnak meg. A Biblia ebben nagy segítségünkre lehet. Ez a könyv nemcsak Teremtőként azonosítja Jehovát, hanem Szándékozóként is, aki jól megalapozottan tesz mindent. A Szentírás feltárja, mi Isten szándéka az emberiséggel, jövőt és reményt tárva elénk.

De kicsoda Jehova? Milyen Isten ő? Jehova Tanúi arra buzdítanak, hogy ismerd meg a Tervezőmestert mint valóságos személyt. Megismerheted a nevét, a tulajdonságait és azt, hogy miként bánik az emberiséggel. Szaván, a Biblia lapjain keresztül megértheted, hogy miért nem elég csak csodálni a tervezési munkájának nagyszerűségét, hanem dicsőíteni is kell őt mint Tervezőt (Zsoltárok 86:12; Jelenések 4:11).

[Kép a 4. oldalon]

Michelangelo

[Képek az 5. oldalon]

A Tervezőbe vetett hit összeegyeztethető a tudománnyal

[Kép a 6. oldalon]

A változatosság és az alkalmazkodás bizonyíték a leleményes tervezői munkában megfigyelhető sokféleségre

[Képek a 7. oldalon]

Ahol tervezettség van, ott tervezőnek is lennie kell