Helytelen használni Isten nevét?

A HÉBER IRATOKBAN, melyre sokszor „Ószövetségként” utalnak, majdnem 7000-szer fordul elő Isten neve, a יהוה név (jobbról balra olvasva). Tehát Isten nevét négy héber betű, a jód, hé, váv és hé jelöli, és általában JHVH-nak írják át.

Réges-rég a zsidók körében kialakult az a babonás elképzelés, hogy helytelen használni Isten nevét. Ezért nem voltak hajlandók kiejteni, és az írásaikban kezdték más kifejezésekkel helyettesíteni. Sok bibliafordító azonban használta a „Jahve” vagy a „Jehova” nevet. Többek között a Katolikus fordításban is megjelenik. E fordítás szerint, amikor Mózes megkérdezte Istent, hogy mit feleljen, ha az izraeliták megkérdezik, ki küldte őt hozzájuk, Isten ezt válaszolta neki: „Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre” (2Mózes 3:15).

Jézus az egyik imájában elmondta, hogy ő hogyan használja Isten nevét: „Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem”. Ezenkívül az általában miatyánkként ismert imában ezt mondta: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved” (János 17:26; Máté 6:9, Kat.).

Ezek után meglepő lehet, amit XVI. Benedek pápa mondott Isten nevének a használatáról A názáreti Jézus című, nemrég megjelent könyvében: „teljesen helyénvaló volt, hogy Izraelben Istennek a JHWH szóban kinyilatkoztatott önmegnevezését nem mondták ki, nem alacsonyították le az istenek nevének szintjére. Ezért nem volt helyes hogy a Biblia újabb fordításaiban ezt a nevet, amely Izrael számára mindig titokzatos és kimondhatatlan volt, úgy írják, mint bármely más nevet”.

Te mit gondolsz? Helyénvaló vagy helytelen használni Isten nevét? Ha maga Jehova mondja, hogy „ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre”, van-e joga bárkinek is ellentmondani neki?

[Kép a 30. oldalon]

Jézus használta Isten nevét, amikor imádkozott