A szelídség a bölcsesség jele
Antonia, aki gondozónőként dolgozik, becsengetett a címre. Egy középkorú hölgy nyitott ajtót. Csúnyán lehordta Antoniát, amiért nem jött idejében az édesanyjához. Késésről igazából szó sem volt, Antonia mégis bocsánatot kért a félreértésért.
LEGKÖZELEBB újabb szitokáradat következett. „Ez a helyzet bizony próbára tette a türelmemet – ismeri be Antonia. – Egyáltalán nem szolgáltam rá a sértésekre.” Ennek ellenére ismét bocsánatot kért, és biztosította a hölgyet arról, hogy megérti, min megy keresztül.
Te hogyan reagáltál volna Antonia helyében? Törekedtél volna rá, hogy szelíden válaszolj? Küzdened kellett volna az indulataiddal? Tagadhatatlan, hogy az ilyen helyzetekben nem könnyű megőriznünk a higgadtságunkat. Ha stressz ér bennünket, vagy felingerelnek, az nagyon megnehezítheti, hogy szelídek maradjunk.
A Biblia azonban arra ösztönzi a keresztényeket, hogy legyenek szelídek. Isten Szava a bölcsességgel kapcsolja össze ezt a tulajdonságot. Jakab ezt írta: „Kicsoda bölcs és értelmes köztetek? Mutassa meg jó viselkedéséből a cselekedeteit bölcsességnek szelídségével” (Jak 3:13). Miért mondhatjuk, hogy a szelídség a felülről való bölcsesség jele? És mi segíthet, hogy minket is jellemezzen ez az Istennek tetsző vonás?
MIÉRT VALL BÖLCSESSÉGRE, HA SZELÍDEK VAGYUNK?
A szelídség csökkenti a feszültséget. „A szelíd válasz elfordítja a dühöt, a fájdalmat okozó szó azonban haragra ingerel” (Péld 15:1).
Egy indulatos reakció csak olaj a tűzre: még jobban elmérgesíti a helyzetet (Péld 26:21). A szelíd válasz viszont általában lecsillapítja a kedélyeket, és abban is segíthet, hogy a másik fél változtasson a barátságtalan viselkedésén.
Antonia pontosan ezt tapasztalta. Miután szelíden válaszolt, a hölgy sírva fakadt. Elmondta, hogy ki se lát a családi és magánéleti gondokból. Antonia tudott neki tanúskodni, és bibliatanulmányozást kezdett vele. Ez nem történhetett volna így, ha Antonia nem marad nyugodt, és nem törekszik a békére.
A szelídség boldoggá tesz. „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5).
Miért boldogok a szelídek? Sokan, akik valamikor erőszakos természetűek voltak, megváltoztak. Sokkal jobb lett az életük, és tudják, hogy ragyogó jövő vár rájuk (Kol 3:12). Adolfo, aki körzetfelvigyázó Spanyolországban, felidézi, milyen volt az élete, mielőtt megismerte az igazságot.
„Nem voltak céljaim – meséli. – Gyakran kijöttem a sodromból, és annyira erőszakos voltam, hogy még a barátaim is tartottak tőlem. Az jelentette a fordulópontot, amikor egy verekedésben hatszor megszúrtak, és majdnem elvéreztem.”
Adolfo ma már a szelídségre tanít másokat a szavaival és a példájával. Barátságos, kellemes egyéniségét sokan vonzónak találják. Ő maga is nagyon örül, hogy meg tudott változni, és hálás Jehovának, amiért továbbra is segít neki szelídnek maradni.
A szelídség megörvendezteti Jehovát. „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Péld 27:11).
Jehovát szándékosan sértegeti a fő ellensége, az Ördög, ezért minden oka meglenne rá, hogy dühös legyen. A Biblia mégis azt írja róla, hogy „lassú a haragra” (2Móz 34:6). Amikor megpróbáljuk követni a példáját, és szelíden viselkedünk, bölcsen cselekszünk, és ezzel nagy örömet szerzünk neki (Ef 5:1).
A környezetünk sokszor meglehetősen barátságtalan. Olyanokkal lehetünk körülvéve, akik „önteltek, gőgösek, káromlók. . ., rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak” (2Tim 3:2, 3). Ám ez nem mentség arra, hogy ne legyünk szelídek. Isten Szava szerint „a felülről való bölcsesség. . . békés, ésszerű” (Jak 3:17). Ha békések és észszerűek vagyunk, azzal azt bizonyítjuk, hogy elsajátítottuk az Istentől jövő bölcsességet. Ez arra indít, hogy szelíden reagáljunk, ha provokálnak, és így egyre közelebb kerülhetünk a végtelen bölcsesség forrásához, Jehovához.