A jó hír felkínálása — A prédikáló munka személyes haszonnal jár
1 „Járd be a várost, járd be Jeruzsálemet, és jelöld meg azoknak az embereknek a homlokát, akik sóhajtoznak és nyögnek az utálatosságok miatt, amelyeket művelnek benne.” Ily módon hajtotta végre Jehovától kapott feladatát az a férfi, akinek íróeszköz volt az oldalán az ókori Jeruzsálem végnapjaiban (Ez 9:2–11).
2 Hasonló munkát végeznek ma világszerte Jehova tanúi az erőteljes prédikáló tevékenységgel, amelynek során elviszik a jó hírt az emberekhez, és felkutatják azokat, akik meg akarják ismerni az igazságot, és figyelmeztetni azokat, akik nem hajlandók azt meghallgatni. Te is végzed ezt az életmentő munkát? Teljes mértékig részt veszel benne, ahogyan azt személyes körülményeid megengedik?
3 Az ebben a munkában kifejtett erőfeszítéseink jutalma az a tudat, hogy előnyünk is származik abból, ha rendszeresen és szorgalmasan részt veszünk a prédikáló munkában. Hogyan történik ez? Nos, vizsgáljuk meg a következőket:
• Növeli az igazság iránti értékelésünket. Mennél erőteljesebben végezzük a prédikáló munkát, annál jobban megismerjük azokat, akik „sóhajtoznak és nyögnek az utálatosságok miatt”. Meg vagyunk győződve arról, hogy a bibliai prófécia teljesedik, és tudjuk, hogy az emberiség problémáinak megoldása Jehova Jézus Krisztus általi Királyságában rejlik.
• Segít kifejlesztenünk és tökéletesítenünk a szellem gyümölcsét. Nyilván az összes gyümölcsről van szó, s ezek: szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség és önuralom. Mindezekre pedig szükség van ahhoz, hogy képesek legyünk válaszolni a prédikáló munkára való felhívásra és kitartani ebben a munkában (Gal 5:22–24).
• Segít legyőznünk az emberektől való félelmet. Emlékszel még, hogy mit éreztél, amikor először indultál el prédikálni? Fokozatosan megértjük azonban, hogy a legfontosabb dolog: prédikálni a jó hírt és hangoztatni a figyelmeztetést. Ehhez mérten az emberek és az ellenvetéseik valóban jelentéktelenek. Miként Jeremiás, mi is érezni fogjuk Jehova támogatását és az abból fakadó biztonságérzetet, ami viszont erősíti a hitünket (Jer 1:17–19).
• Megtart minket alázatos embereknek. Nemsokára megtanuljuk, hogy nem a mi erőnkből és képességeinkből vagyunk képesek végezni ezt a munkát. Ehelyett mindaddig, amíg alázatosak maradunk, és nem leszünk „lázadozók” és „nem fordulunk az ellenkező irányba”, Jehova megadja nekünk a „tanítványok nyelvét”, és tudni fogjuk, hogy „mit válaszoljunk” (És 50:4–6).
• Szellemileg és testileg is megerősödünk. A prédikáló munkában a rendszeres részvétel szellemileg ébren tart minket és jó lelkiismeretet ad, ami növeli az örömünket. Sokaknál az erőkifejtés és az ezzel járó mozgás kedvezőleg hatott a testi egészségére.
4 Ha figyelembe vesszük, milyen előnyökkel jár a prédikáló munka mind a hallgatóinknál, mind saját magunknál, akkor bizonyosan minden okunk meglesz arra, hogy „megmaradjunk abban”, vagyis teljes mértékig és rendszeresen kivegyük a részünket ebből a munkából! (1Tim 4:16).