Őrizzük meg buzgóságunkat a szolgálatban
1 Mennyi ideje végzed buzgón a prédikáló szolgálatot? Öt éve, tíz éve vagy annál is több idő óta? Vannak testvérek, akik húsz, harminc vagy még több éve prédikálnak és még mindig erősek. Mi az, ami meggátolja őket abban, hogy kimerüljenek? Hogyan tarthatunk lépést Jehova szervezetével és azzal a munkával, amelyet ’felgyorsít a maga idejében’? (És 60:22).
Tükrözzük vissza Jehova buzgalmát!
2 A Királyság-szolgálatot végző egyének joggal tekinthetik magukat Isten munkatársainak (1Kor 3:9). Látják az ő igazságosság iránti buzgalmát és követik azt. Jehova elsőnek jelentette be a jó hírt évezredekkel ezelőtt és buzgón gondoskodott róla, hogy népe is hirdesse (Gal 3:8). Jehova még a történelem e késői szakaszában sem veszítette el a Királyság-szándéka iránti érdeklődését. Sőt, „Jehova buzgalma” az, ami véghezviszi mindazt, amit ő megigért, a megjövendölt nemzetközi Királyság-tanúskodást is beleértve (És 9:7; Máté 24:14).
3 Tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideje prédikálunk, megőrizhetjük az isteni buzgósághoz hasonló buzgalmunkat, ha frissen tartjuk elménkben a Királyság-igazságokat. Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, magunkba szívjuk annak szellemét, és az tulajdonképpen Jehova szelleme. Ezáltal izzani fogunk a buzgóságtól, hogy az ő üzenetét prédikáljuk (Róma 12:11, 12; Ef 5:1).
Vizsgáljuk meg közelebbről Jézus példáját
4 Fia, Jézus Krisztus személyében Jehova a buzgó szolga tökéletes példáját tárja elénk. Jézus, földi élete fájdalmas, de győzedelmes befejezéséig megőrizte buzgóságát. A Zsidók 12:2, 3 verse megmutatja, hogy mi segítette hozzá Jézust, hogy szilárd maradhasson. A számára kilátásba helyezett jutalom. Vajon nem újul-e meg a te buzgóságod is, amikor a ragyogó reménységre gondolsz, amit Jehova eléd helyezett? Ne feledd: nem az számít, hogy milyen hosszú időn át vagyunk buzgók, hanem az, hogy mindvégig kitartunk-e, mert csak ebben az esetben nyerjük el az örök élet jutalmát (Máté 24:13).
5 Már az a tény, hogy Jehova munkáját végezzük, önmagában növeli a buzgóságunkat. Nézzük meg Jézus példáját, ahogyan a János 4. fejezetében elénk tárul. Jézus elfáradt. Pihenésre, táplálékra és ivóvízre volt szüksége. A tanítványok bementek a faluba, hogy táplálékot szerezzenek, de amikor visszaérkeztek, a Mesterük már nem látszott fáradtnak és éhesnek. Vajon mi frissítette fel és mi újította meg az erejét? Az a nagyszerű élmény, amiben Isten szolgálatában része volt!
6 Bár sokszor találkozunk olyanokkal, akik elutasítanak bennünket, lassan reagálnak vagy teljesen közömbösek Isten és a Biblia iránt, ez nem szabad, hogy elkedvetlenítsen minket. Élénk és buzgó felkínálásunk segíthet némelyeknek meglátni, hogy milyen hatással lehet Isten Szava azokra, akik megszívlelik (Zsid 4:12). Hadd tudják meg, hogy azért szeretnénk velük együtt tanulmányozni Isten nagy energiát adó Szavát, hogy ők is „élhessenek” és „hirdethessék Jah tetteit” (Zsolt 118:15–17).
7 Bízunk benne, hogy ha megőrizzük a szolgálatban tanúsított buzgóságunkat, Jehova, az istenfélő buzgalom forrása, gazdagon megáldja egyesült erőfeszítésünket a szolgálatunkban.