Segítsünk a gyermekeknek, hogy még több hasznot merítsenek az összejövetelekből
1 Valóban figyelmesen hallgatnak-e a gyermekeid, amikor jelen vannak az összejöveteleken? El tudják-e később mondani, hogy mit tanultak az egyes összejövetelek alkalmával? Arra buzdítod-e őket, hogy odafigyeljenek és használják fel az alapos megfigyelés által szerzett ismereteket? Élő példát mutatsz-e nekik az összejöveteleken használt kifejezéseiddel, olyan példát, amelyet láthatnak, hallhatnak és követhetnek? Utánozzák-e a gyermekeid a te hitedet? Az ezekre a kérdésekre adott igenlő válaszaid életfontosságúak ahhoz, hogy a gyermekeid Jehova önátadott szolgáivá nőjenek fel.
Oltsd be gyermekeidbe az összejövetelek látogatásának fontosságát
2 Ha a gyermeked örök életet akar nyerni, bibliai oktatásban kell részesülnie (Ján 17:3). Ahhoz, hogy a gyermek megtanulja értékelni a szellemi dolgokat, szükséges, hogy jelen legyen az összejöveteleken. Néha előfordul, hogy a szülők haboznak: magukkal vigyék-e a gyermekeiket vagy sem, mivel attól félnek, hogy azok zavarnak másokat. Némelyek azért hagyják otthon a gyermekeiket, hogy azok elvégezhessék az iskolai feladataikat. A bölcs szülő azonban magával viszi gyermekeit az összejövetelekre (5Móz 31:12).
3 A legelső dolog, amit a gyermeknek már egészen kis korától kezdve meg kell tanulnia azt, hogy azért megy a Királyság-terembe, hogy figyelmesen hallgasson. De ha különféle tárgyakat adunk a kezébe, hogy el legyen foglalva, mondjuk játékot vagy valami ennivalót, vagy megengedjük neki, hogy játsszon az ülőhelyén, vajon megtanul-e hallgatni és értékeli-e, hogy miért járunk el az összejövetelekre a Királyság-terembe? El kell ismerni, egyes gyermekek jobban oda tudnak figyelni, mint mások. Ha azonban egy gyermek nem viselkedik helyesen, a bölcs szülő megfegyelmezi és szeretetteljesen arra neveli, hogy figyelmesen hallgasson, és nem hoz neki cukorkát meg játékot, hanem Isten Szavának a fegyelmezését alkalmazza (Péld 13:24; Ef 6:4).
Szülői példamutatások
4 Az Őrtorony 1982. január 15-i száma 17. oldalán (magyarban: 82/16 Őt 9. old. 18. bek.) felteszi a kérdést: „Vajon tudják-e a gyermekeid, hogy komolyan veszed a bibliatanulmányozási összejöveteleket ahhoz, hogy ne csupán jelen legyél, hanem részt is vegyél azokban és hozzászólj, amikor felkérnek rá? Ha a gyermekeid azt látják, hogy szükségtelenül csevegsz az összejövetel alatt, vagy te magad vagy mások a gyermekekkel játszadoztok, vajon ez milyen benyomást kelt bennük? Hogyan tekintik majd az összejövetelek idejét? Mivel a gyermekek jó utánzók, a ti példátok mély hatást gyakorol rájuk.
5 Némely szülő hasznosnak látta, hogy a legfiatalabb gyermekeinek is legyen saját példányuk az összejöveteleken használt kiadványokból. Talán a családi tanulmányozás alkalmával segítenek a gyermekeknek megfelelő hozzászólásokra felkészülni. A szülők azzal is buzdíthatják a gyermekeiket, hogy átveszik velük azokat a részeket, amelyeket az összejövetelek alatt megbeszéltek és időt szakítanak arra, hogy válaszoljanak a gyermekeik által feltett kérdésekre. A szülőknek ébereknek kell lenniük abban a tekintetben is, hogy megdicsérjék a gyermekeket az összejöveteleken tanúsított jó közreműködésükért.
6 Igaz, hogy ez a nevelés kemény munkát jelent a szülőknek. Ha azonban Isten módján végezzük a dolgokat, az jó eredményeket hoz. Ahogy az Írás mondja: „Az igaz feddhetetlenségben jár. Boldogok a fiai, akik őt követik” (Péld 20:7).