A Jóhír felkínálása — Megkülönböztető képességgel
1 Az egyik ihletett példabeszéd ezt mondja: „Aki megőrzi a megkülönböztető képességet, az jót talál” (Péld 19:8). E szavak bölcsessége gyakran igaznak bizonyult a prédikálótevékenységünk során. Például, megkülönböztető képesség és tapintat alkalmazásával sok hírnök lehetőséget talált a beszélgetést megszakítóknál a további tanúskodásra. Vagy legalább is lefektették az alapot egy későbbi tanúskodás számára. Hogyan lehet ezt megtenni?
VISELKEDÉS A BESZÉLGETÉST MEGSZAKÍTÓKKAL
2 Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik azt mondják: „Nem érek rá.” Valóban elfoglalt a házigazda, vagy csak azért mondja, mert nem akar egy hosszabb beszélgetésbe belebonyolódni? Itt van szükség a megkülönböztető képességre. Ha úgy látszik, hogy nem igazán elfoglalt, akkor megpróbálhatjuk meggyőzni ezt a beszélgetés megszakítót. Ezt mondhatjuk: „Nos, akkor rövid leszek.” Ezután röviden összefoglalhatjuk azt, amiről beszélgetni szerettünk volna, nem feledkezve meg arról az ígéretünkről, hogy a beszélgetésünk időtartama korlátozott. Ennek szem előtt tartása, valamint az érdeklődést felkeltő megjegyzéseink azt eredményezhetik, hogy a személy indíttatva érezze magát arra, hogy folytassa a beszélgetést még akkor.
3 Tételezzük fel, hogy a személy, akit megszólítasz, valóban elfoglalt. Bár senkit sem akarunk könnyedén otthagyni, de ha erőszakosak és tolakodók vagyunk, akkor kedvezőtlen benyomást hagyhatunk magunk után. Ha egy háziasszony valamilyen főzőeszközzel a kezében jön az ajtóhoz, és érezzük a készülő étel illatát, akkor nagyon valószínű, hogy valóban elfoglalt. Ezért megkülönböztető képességre és jó ítélőképességre van szükség. Nem vallana figyelmességre, ha ilyenkor ragaszkodnánk a beszélgetéshez. Mennyivel jobb lenne, ha adnánk egy traktátust a házigazdának, és azt javasolnánk, hogy később felkeressük. Ez kedvező benyomást fog hagyni rólunk és nagyszerű bizonyságtevésre ad alkalmat, amikor egy Tanú legközelebb felkeresi.
REAGÁLÁS A SZEMÉLY BEÁLLÍTOTTSÁGÁRA
4 Alkalomadtán olyan egyénekkel is találkozunk, akik nyersek, amikor felkeressük őket a házankénti szolgálat során. Mit kell tennünk ebben az esetben? A Példabeszédek 17:27 ezt tanácsolja: „A tisztánlátó ember pedig higgadt szellemű.” Micsoda nagyszerű tanács! A törődést kifejező szelíd hang gyakran az ilyen személy megnyugtatására szolgál. Továbbá, ha tapintatosan arra kérjük, hogy mondja el azt, ami gondot jelent neki, ezzel talán kevésbé védekezővé válik. Még ha röviden el is vágja a beszélgetést, szelíd válaszunk talán jobb képet hagy benne Jehova Tanúi munkájáról. Ez nagyszerű teljesítmény lenne! Természetesen ha egy házigazda ideges és mérges lesz, akkor az a legjobb, ha csöndben eljövünk és egy más alkalommal próbálunk tanúskodni nála.
5 Azután olyan személyek is vannak, akik bár vitatkozóak, de talán őszinték. Az ilyen körülmények valódi próba elé állíthatják a türelmünket, hogy folytassuk velük a beszélgetést. De ha megkülönböztető képességet alkalmazunk, akkor nem következtetünk szükségszerűen úgy, hogy a házigazda nem érdeklődik csak azért, mert eltérő véleményének erősebben ad hangot. Tapintatosan kérdéseket tehetünk fel annak kipuhatolására, hogy miért hiszi úgy, amit hisz, és ezután megmutathatjuk neki, hogy a Biblia mit mond arról a témáról (Péld 20:5). Reagálásától függően eldönthetjük, hogy előnyös-e folytatni a beszélgetést.
6 A megkülönböztetést alkalmazó hírnök megérti, hogy az idő és a körülmények gyakran megváltoztathatják a házigazda beállítottságát a Királyság-üzenet iránt. A legközelebbi alkalommal teljesen másképpen reagálhat. Vigyázzunk, nehogy eleve azt feltételezzük, hogy a múltkori látogatásunkkor tett reagálása miatt most is kedvezőtlen választ kapunk.
7 Nem könnyű eldönteni, hogy folytassunk-e beszélgetést vagy sem. Ha azonban előrehaladunk a tanítás művészetében, mindig hatásosabbak leszünk a Jóhír megkülönböztető képességgel történő felkínálásában, mialatt Jehovára tekintünk, hogy áldja meg erőfeszítéseinket (1Kor 3:6; Titus 1:9).