Gyülekezeti könyvtanulmányozási elrendezés
Második rész: A felkészülés és közreműködés szükségessége
1 Jehova Szava boldognak jelenti ki azt a személyt, aki bölcsességet és megkülönböztető képességet talál, mivel az ilyen személy jutalma igen nagy (Péld 3:13, 14, 16–18). A szellemi bölcsesség értékes és életmentő. Arra képesíti a keresztényt, hogy felhasználja azt az ismeretet, melyet Isten Szavából szerez a tevékeny imádat előmozdítására, a mindennapi nehézségek megoldására és az életcéljaival kapcsolatos döntéseknél.
2 A gyülekezeti könyvtanulmányozásnak az a célja, hogy segítsen nekünk Isten Szava tanulmányozásában és alkalmazásában, valamint abban, hogy ily módon növekedjünk bölcsességben és a szellemi megértésben. A gyülekezeti könyvtanulmányozáson való rendszeres részvételnek ezért szerves részét kell alkotnia annak a személyes programunknak, melyet a bölcsesség megszerzéséért tűztünk ki (Péld 4:7–9).
KÉSZÜLJÜNK FEL ALAPOSAN!
3 Azok közül, aki az első századi gyülekezettel voltak kapcsolatban, egyesek nem tettek határozott erőfeszítést azért, hogy megismerjék az igazságot és lépést tartsanak az előrehaladó világossággal. Csecsemők maradtak a Krisztusban és ezért nem ismerkedtek meg az igazságosság szavával (Zsid 5:11–13). Pál apostol arra buzdította a gyülekezetet, hogy ’törekedjenek az érettségre’ (Zsid 6:1). Ez nyilvánvalóan többet jelent annál, minthogy alkalmanként odafigyelünk másokra, amikor az igazságról beszélnek. Elmélkedésre és kutatásra van szükség ahhoz, hogy ’felébresszük a tiszta gondolkodó képességünket’ és erőfeszítéseket kell tennünk (2Pét 3:1, 2; Luk 13:24).
4 Ha alaposan felkészülünk a gyülekezeti könyvtanulmányozásra, az növeli megértésünket és értékelést fejleszt ki az anyag iránt. A hatásos felkészülés azonban többet jelent annál, hogy elolvassuk a bekezdéseket és gyorsan aláhúzzuk a kérdésekre adandó válaszok lényegét. Időre van szükségünk ahhoz, hogy megérezzük az anyag ízét azáltal, hogy elmélkedünk az értelmén és azon, hogy nekünk személyesen milyen értéket nyújt. Keressük ki az idézett írásszövegeket és gondolkodjunk el azon, hogyan kapcsolódnak a bekezdés lényegéhez. Keressük ki azokat a szavakat is, melyeket nem teljesen értünk.
5 Néhányunknak kemény munkát jelenthet a személyes tanulmányozás, és sok időt vehet igénybe; mégis mennyire áldásos tevékenység ez! Pál így mutatott rá az ilyen intenzív tanulmányozás eredményére: „A szilárd eledel azonban érett embereknek való, azoknak, akiknek gyakorlat által kifejlett felfogóképességük van a helyes és a helytelen megkülönböztetésére” (Zsid 5:14). Az ilyen személyes tanulmányozás segít abban, hogy növekedjünk az érettségben és dönteni tudjunk a helyes életút mellett, amikor döntések előtt állunk.
KÖZREMÜKÖDÉSÜNK
6 Törekednünk kell arra, hogy minden összejövetelen közreműködjünk. Miért? Mert jól felkészült hozzászólásaink nemcsak a hitünk kifejezései, hanem buzdítják és építik testvéreinket is (Róm 10:10; Zsid 10:23–25). Tevékeny közreműködésünk a gyülekezeti könyvtanulmányozáson a szellemi fejlődésünkben is fontos szerepet játszik. Ha a tapasztalt testvérek, valamint a gyerekek és az új érdeklődők szabadon hozzászólnak, akkor a csoport a kifejezések gazdag változatát élvezi. Ez nevelő és felfrissítő hatású mindannyiunk számára (km 86. jún. 1—2. old.)
7 Ha szorgalmasan felkészülünk a gyülekezeti könyvtanulmányozásra, rendszeresen részt is veszünk azon és szabadon közreműködünk, akkor a bölcsesség utáni kutatásunk sikeres lesz, és ’az Isten ismeretére jutunk’ (Péld 2:4, 5).