Prédikáld a jó hírt mindenütt

¹ A korai keresztények mindenütt prédikálták a jó hírt. Olyan buzgók voltak, hogy Jézus Krisztus feltámadása után 30 év alatt ’minden teremtménynek hirdettetett az ég alatt’ a Királyság híre (Kol 1:23).

² Jehova buzgó szolgáinak ma ugyanaz a céljuk — hogy mindenkit elérjenek a Királyság jó hírével, akit csak lehetséges. Mi segíthet abban, hogy elérjük ezt a célt? Egyre több ember dolgozik teljes időben, és gyakran nincsenek otthon, amikor felkeressük őket. Amikor nem dolgoznak, akkor talán utaznak, bevásárolnak, vagy valahol szórakoznak. Hogyan érjük el a Királyság-üzenettel közülük az arra méltókat? (Máté 10:11).

³ Egyeseket a munkahelyükön érünk el. Még a kisebb városokban is vannak üzletnegyedek, ahol sok ember az ideje legnagyobb részét tölti nap mint nap. Nagyobb városokban sok olyan embernek először tanúskodnak, aki gyárnegyedben vagy sokemeletes irodaépületben dolgozik, vagy aki szigorú biztonsági védelemmel ellátott házban él. Hétvégeken néhány olyan személy kedvezően fogadta a jó hírt, akit akkor értek el, amikor egy parkban pihent, vagy amikor pihenőhelyen, táborozóhelyen, illetve nyaralóban volt, vagy amikor parkolóban várakozott vagy bevásárlóközpontokban volt.

⁴ Egyre több hírnök tesz különleges erőfeszítést, hogy olyan közterületeken tanúskodjon, ahol el lehet érni az embereket. Ezek a tanúk eleinte tétováztak, és egy kicsit izgatottak voltak, mivel ahhoz voltak hozzászokva, hogy kötöttebb formában prédikáltak, mondjuk házról házra. De mit éreznek most?

⁵ „Új lendületet adott a szolgálatomnak!” — magyarázza egy tapasztalt testvér. Egy másik hozzáteszi: „Segít abban, hogy céltudatos legyek.” Egy idősebb úttörő megjegyzi: „Megerősített elmebelileg, fizikailag és szellemileg . . . s egyre inkább fejlődök.” Az egyik hírnök megfigyelte, hogy most sok olyan embert ér el, akik még sohasem beszéltek Jehova Tanúival azelőtt. A fiatalabbak is egyre inkább kezdenek ráérezni ennek az élvezetes munkának az ízére. Az egyik fiatal a következőképpen fogalmazott: „Élvezetes, mivel olyan sok emberrel beszélhetsz.” Egy másik fiatal ezt mondja: „Sokkal több irodalmat terjesztek, mint azelőtt.” Mindez olyan helyen történik, amelyet már újra meg újra bemunkáltak!

⁶ Az utazófelvigyázók elöl járnak: Felismerve, hogy „e világ színtere változik”, a Társulat nemrégiben azt javasolta az utazófelvigyázóknak, hogy hétről hétre változtassanak a szolgálati időtervükön, hogy minél több embert elérjenek a jó hírrel (1Kor 7:31, NW). A körzetfelvigyázók évek óta a házról házra végzett munkálkodásra fordították a hétköznap délelőttöket, a délutánokat pedig újralátogatásoknak és bibliatanulmányozások vezetésének szentelték. Néhány területen talán még mindig gyakorlatias ez az időterv. Más helyeken nem túl sokat lehet elérni a házról házra végzett szolgálatban a hétköznap bizonyos délelőttjein. Ilyen esetekben az utazófelvigyázó úgy dönthet, hogy reggel célszerűbb üzletről üzletre munkálkodni vagy az utcán tanúskodni. Vagy kisebb tanúskodó csoportokat szervezhet, hogy sokemeletes irodaépületekbe, üzletsorokhoz, parkolókba vagy egyéb nyilvános helyekre menjenek. Ha a hírnökök hatékonyabban használják ki az idejüket, amit a szolgálatra tudnak fordítani, több embert fognak elérni.

⁷ A beszámolók azt mutatják, hogy ezt a változtatást igen jól fogadták az utazófelvigyázók és a hírnökök egyaránt. A vének testületei közül több is felkérte a körzetfelvigyázót, hogy képezzen néhány hírnököt a munkának azokban az ágaiban, amelyekre helyi szinten szükséges figyelmet fordítani. Nagy segítség volt ezeknek a hírnököknek, hogy elkísérték az utazófelvigyázót, amikor ilyenfajta tevékenységekben vett részt. Ezek a hírnökök pedig ki tudtak képezni másokat (2Tim 2:2). Ennek eredményeként most több embert érnek el a jó hírrel.

⁸ Természetesen nem kell megvárnod a körzetfelvigyázó látogatását, hogy kipróbálj néhányat a prédikálásnak e másfajta formáiból. A következőkben különböző ötleteket találhatsz, amelyek gyakorlatiasnak bizonyulhatnak a területeden:

⁹ Utcai tanúskodás: „Hol vannak hát az emberek?” — csodálkozunk néha, amikor üres lakónegyedekbe látogatunk el hétköznap délelőtt. Néhányan épp ügyeiket intézik, vagy bevásárolnak. Megpróbáltad már elérni őket utcai tanúskodással? Ha megfelelő módon végezzük, nagyon eredményes lehet a szolgálatnak ez az ága. Ne álljunk egy helyben a folyóiratokkal, hanem inkább menjünk oda az emberekhez, és kezdeményezzünk barátságos beszélgetést. Nem szükséges minden járókelőnek tanúskodni. Beszélj olyanokkal, akik nem sietnek, mondjuk akik a kirakatokat nézegetik, akik parkoló autókban vannak, vagy akik tömegközlekedési eszközökre várnak. Először talán egy barátságos üdvözléssel megszólíthatnád, majd várj, hogyan reagál az illető. Ha hajlandó beszélgetni veled, kérdezd meg a véleményét egy olyan témában, amelyről úgy érzed, érdekelheti.

¹⁰ Az egyik utazófelvigyázó megkért hat hírnököt, hogy kísérjék el őt és a feleségét az utcai tanúskodómunkában. Milyen volt az eredmény? „Csodálatos reggelünk volt! — meséli. — Nem volt olyan, hogy valaki nincs otthon. Nyolcvan folyóiratot és sok traktátust helyeztünk el. Több buzdító beszélgetésünk is volt. Az egyik hírnök, aki először volt az utcai tanúskodómunkában, így kiáltott fel: »Már évek óta az igazságban vagyok, és nem is tudtam, mit mulasztottam el!« A hét végére a gyülekezet túlságosan is nagy folyóiratkészlete kiürült.”

¹¹ Ugyanez az utazófelvigyázó, amikor a következő gyülekezetben szolgált, megtudta, hogy egyik nap kora reggel több hírnök az utcai tanúskodásban vett részt, de kevés sikerrel. Az egyik testvérnő csak két személlyel beszélgetett tanúskodásának egész ideje alatt, mivel akivel csak találkozott, épp sietett dolgozni. Az utazófelvigyázó azt javasolta, hogy térjenek vissza ugyanabba az utcába egy kicsit később, még délelőtt. Meg is tették, és kint maradtak egészen délig. Annak a testvérnőnek, aki csak két emberrel tudott beszélni kora reggel, sokkal jobban ment, amikor visszatért. 31 folyóiratot és 15 füzetet terjesztett el, hét ember nevét és címét szerezte meg, és két házi bibliatanulmányozást kezdett el! A csoportból másoknak hasonló buzdító eredményeik voltak.

¹² Ha olyan valakit találsz, aki érdeklődést mutat, próbáld megszerezni az illető nevét, címét és telefonszámát. Ahelyett hogy közvetlenül rákérdeznél az adatokra, inkább ezt mondhatnád: „Élveztem ezt a beszélgetést. Folytathatnánk valahogyan egy másik időpontban?” Vagy kérdezd meg: „Van rá lehetőség, hogy elérjem otthon?” Ha így közeledsz, sokan elfogadják az újralátogatást. Feltétlenül legyen nálad elegendő meghívó, hogy meghívd azokat, akik szeretnének eljönni az összejöveteleinkre.

¹³ Ha olyan érdeklődővel beszélsz, aki egy másik gyülekezetnek kijelölt területen lakik, akkor továbbítsd az adatokat, hogy az ottani testvérek nyomon tudják követni az érdeklődést. Mit gondolsz, a jó hír terjesztésének hatásos módja volna az utcai tanúskodás a te területeden? Ha igen, nézd át az „Érdeklődőket találni hatékony utcai tanúskodás által” című cikket A mi Királyság-szolgálatunk 1994. júliusi számában. Majd szervezd meg úgy, hogy részt vehess az utcai tanúskodásban a nap megfelelő időpontjában, ami lehetővé teszi, hogy annyi embert érj el, amennyit csak lehetséges.

¹⁴ Tanúskodás tömegközlekedési eszközökön: Egy reggel több úttörő is úgy döntött, hogy a buszra várakozó embereknek fognak tanúskodni, közel az egyik helyi főiskolához. Bár volt néhány jó beszélgetésük, de volt egy baj. Mire jól beindult a beszélgetés, megérkezett a busz, és hirtelen félbe kellett szakítani a mondandójukat. Az úttörők ezt úgy oldották meg, hogy felszálltak a buszra, és tovább tanúskodtak az utasoknak, miközben átutazták a várost. A vonal végén az úttörők felszálltak a visszafelé jövő buszra, és utazás közben tanúskodtak. Több oda-vissza út után, összeszámolták, mi lett az eredménye az erőfeszítéseiknek: több mint 200 folyóiratot helyeztek el, és hat bibliatanulmányozást kezdtek el. Néhány utas készségesen megadta a címét és a telefonszámát, hogy meg tudják látogatni őket otthon. A következő héten az úttörők visszatértek a buszmegállóba, és ugyanezt a módszert követték. 164 folyóiratot helyeztek el, és még egy bibliatanulmányozást elkezdtek. Az egyik megállónál egy utas felszállt a buszra, és leült az egyetlen szabad ülőhelyre — egy úttörő mellé. Ránézett a testvérre, és mosolyogva ezt mondta: „Tudom, hogy van önnél egy Őrtorony nekem is.”

¹⁵ Sok hírnök hatásosan tud tanúskodni, miközben buszon, vonaton vagy repülőn utazik. Hogyan kezdhetnéd el a beszélgetést a melletted ülő utassal? Egy 12 éves hírnök egyszerűen csak elkezdte az Ébredjetek! egyik példányát olvasni a buszon, reménykedve, hogy felkelti a mellette ülő tizenéves lánynak az érdeklődését. Bevált. A lány megkérdezte tőle, hogy mit olvas, és a fiatal hírnök azt válaszolta, hogy arról olvas, mi a megoldás azokra a nehézségekre, amelyekkel a fiataloknak szembe kell nézniük. Hozzátette még, hogy ő nagy hasznát vette a cikknek, és hogy biztos neki is tud segíteni. A lány örömmel elfogadta a folyóiratokat. A beszélgetést két másik fiatal is hallotta, és ők is kértek a folyóiratokból. Ezek után a buszvezető félreállt az út szélére, és megkérdezte, mi az olyan érdekes ezekben a folyóiratokban. Amikor megtudta, ő is elfogadott néhány példányt. Természetesen ebből semmi sem lett volna, ha a fiatal hírnöknél nem lett volna elegendő folyóirat, hogy minden érdeklődőnek adhasson belőle!

¹⁶ Tanúskodás parkokban és parkolókban: A parkokban és parkolókban való tanúskodás kiváló módja annak, hogy el tudjuk érni az embereket. Megpróbáltál már tanúskodni az üzletközpontok parkolóiban? Mindig tölts egy kis időt a terep feltérképezésével. Keress olyan valakit, aki nem siet, vagy aki épp várakozik egy parkoló kocsiban, és próbálj barátságos beszélgetést kezdeményezni. Ha a beszélgetés folytatódik, hozd szóba a Királyság-üzenetet. Próbáljatok külön munkálkodni, de azért a másik hírnök legyen a környéken. Ne vigyél magaddal nagy, tömött táskát, illetve más módon se hívd fel a munkádra a figyelmet. Légy tapintatos. Talán az volna a legjobb, ha csak egy kis időt töltenél egy parkolóban, és utána egy másikba mennél. Ha valaki nem szeretne veled beszélgetni, udvariasan távozzál, és keress másvalakit, hogy meg tudd szólítani. Ezeket a módszereket használva az egyik testvér 90 folyóiratot terjesztett egy hónap alatt, a parkolókban tanúskodva.

¹⁷ Egyesek pihenni mennek a parkba; mások azért, hogy játsszanak, vagy hogy a gyerekeikkel töltsenek időt. Anélkül hogy túlságosan akadályoznád őket a tevékenységükben, keresd a lehetőséget, hogy tanúskodhass. Egy testvér beszédbe elegyedett az egyik park gondozójával, és kiderült, hogy a férfi aggódik a kábítószerek és a gyermekei jövője miatt. Elkezdtek egy házi bibliatanulmányozást, és rendszeresen a parkban tartották.

¹⁸ Kötetlen formában végzett tanúskodás üzletközpontokban: Bár nem mindig lehet kötött formában tanúskodni üzletről üzletre az üzletközpontokban, mivel helyenként korlátozzák az ilyen tevékenységeket, néhány hírnök lehetőséget teremtett, hogy kötetlen formában tanúskodhasson. Leülnek egy padra, és barátságos beszélgetésbe elegyednek másokkal, akik megállnak pihenni. Ha érdeklődést látnak, tapintatosan felajánlanak egy traktátust vagy egy folyóiratot, és arra törekszenek, hogy meg tudjanak beszélni egy újralátogatást. Miután néhány percet tanúskodnak az üzletközpont egyik részén, továbbmennek egy másik részére, és másvalakivel kezdenek beszélgetni. Természetesen vigyázni kell, nehogy helytelenül magunkra vonjuk a figyelmet, miközben ilyen módon végezzük a kötetlen formájú tanúskodást.

¹⁹ Miután köszöntél az illetőnek, kezdd el a beszélgetést egy barátságos megjegyzéssel. Ha az illető reagál, kérdezz tőle valamit, majd figyelmesen hallgasd meg, amint elmondja a véleményét. Mutass személyes érdeklődést aziránt, amit mond. Lássa, hogy értékeled a véleményét. Ahol csak lehetséges, érts egyet vele.

²⁰ Az egyik testvérnő nagyszerű beszélgetést folytatott egy idősebb hölggyel, megemlítve, milyen sokba kerül most már a megélhetés. Az asszony rögtön egyetértett, és élénk beszélgetés kerekedett. A testvérnő meg tudta szerezni a hölgy nevét és címét, majd még ugyanazon a héten újralátogatást tett nála.

²¹ Munkálkodás üzletről üzletre: Egyes gyülekezeteknek üzleti negyedeik vannak a kijelölt területükön belül. A területtel foglalkozó testvér készíthetne külön területkártyákat ezekről a részekről, ahol sok üzlet van egy helyen. Minden olyan lakóterületről készített területkártyán, ahol a lakóterület belenyúlik ezekbe az üzleti területekbe, ezt világosan fel kell tüntetni, hogy az üzleteket ne a terület részeként munkáljátok be. Más területeken az üzletrészeket a lakóhelyekkel együtt lehet bemunkálni. A vének megkérhetnének képesített hírnököket, hogy rendszeresen munkálják be az üzleti területeket, hogy ne maradjon ki az üzletről üzletre végzett munka.

²² Ha megkérnek arra, hogy vegyél részt ebben a munkában, és még sosem végezted, a „bátorság” megszerzésének jó módja, ha először néhány kisebb üzletet munkálsz be; és utána, mikor már magabiztosabbnak érzed magad, akkor munkáld be a nagyobbakat (1Thess 2:2). Amikor üzletről üzletre munkálkodsz, öltözz úgy, mintha összejövetelre mennél a Királyság-terembe. Ha lehetséges, akkor menj be az üzletbe, amikor nem várnak vevők arra, hogy kiszolgálják őket. Mondd el, hogy szeretnél beszélni az üzletvezetővel vagy a felelős személlyel. Légy meleg hangú, mindenekelőtt pedig rövid. Nem szükséges bocsánatot kérned. Sok üzletben a vevőkhöz igazodnak, és már hozzászoktak ahhoz, hogy félbeszakítják őket.

²³ Miután köszöntél a kereskedőnek, ezt mondhatnád: „Az üzletembereknek olyan szoros időtervük van, hogy ritkán találjuk őket otthon, ezért a munkahelyén keressük fel Önt, hogy itthagyjunk egy igen elgondolkodtató cikket. Kérem, olvassa el.” Ezután egy-két gondolatot mondj el a felkínált folyóiratról.

²⁴ Vagy talán ezzel is próbálkozhatnál, amikor egy üzletvezetőt szólítasz meg: „Észrevettük, hogy az üzletemberek fontosnak tartják, hogy jól informáltak legyenek. Az Őrtorony (vagy Ébredjetek! ) folyóirat legutóbbi száma egy olyan cikket közöl, amely személy szerint mindannyiunkat érint.” Magyarázd el, mi az, és a következő szavakkal fejezd be: „Biztosak vagyunk benne, hogy élvezettel fogja olvasni.”

²⁵ Ha vannak alkalmazottak is, és alkalmasnak tűnik, akkor még hozzáfűzhetnéd: „Nem bánná, ha ugyanilyen röviden felkínálnám az alkalmazottainak is?” Ha engedélyt ad, ne feledd, megígérted, hogy rövid leszel, és az üzletvezető elvárja tőled, hogy tartsd be a szavad. Ha bármelyik alkalmazott hosszabban szeretne veled beszélgetni, az volna a legjobb, ha felkeresnéd az otthonában.

²⁶ Nemrégiben az egyik kisvárosban néhány hírnök csatlakozott a körzetfelvigyázóhoz az üzletről üzletre végzett munkában. A hírnökök közül néhányan eleinte félénkek voltak, mivel sosem végezték még ezt a munkát azelőtt; de hamarosan feloldódtak, és kezdték élvezni. Kevesebb mint egy óra alatt 37 emberrel beszéltek, és 24 folyóiratot, valamint 4 füzetet helyeztek el. Az egyik testvér megfigyelte, hogy általában egy hónap alatt a házról házra végzett munkálkodás során nem tudnának annyi embert elérni, mint amennyit az üzletről üzletre végzett munkában elértek azalatt a rövid idő alatt.

²⁷ Teremtsünk alkalmat a prédikálásra: Jézus nem csak kötött formájú prédikálásra korlátozta a tanúskodását. Minden lehetséges alkalommal terjesztette a jó hírt (Máté 9:9; Luk 19:1–10; Ján 4:6–15). Figyeld meg, hogyan teremt lehetőséget néhány hírnök a prédikálásra.

²⁸ Néhányan szokásukká tették, hogy a gyermekeikre várakozó szülőknek tanúskodjanak, akik az iskola bejáratához közel állnak. Mivel sok szülő 20 perccel korábban érkezik meg, van idő arra, hogy ösztönző beszélgetésbe kezdjenek egy szentírási témáról.

²⁹ Sok úttörő tudatosan megpróbál olyan embereket elérni, akiket különösen érdekelhet egy bizonyos téma, amellyel a folyóirataink foglalkoznak. Az egyik testvérnő például jó visszajelzést kapott, amikor felkeresett a gyülekezete területén hat iskolát a „Válságban az iskolák” című sorozattal, amely az Ébredjetek! 1995. december 22-i számában jelent meg. Meglátogatta a családi szaktanácsadókat is a családi élettel és a gyermekbántalmazással foglalkozó folyóiratokkal, és állandó érvényű meghívást kapott, hogy térjen vissza a hasonló témákkal foglalkozó következő számokkal. „Elsöprőnek” nevezte azt, ahogyan a munkanélküli hivatalban az Ébredjetek! 1996. március 8-i, munkanélküliséggel foglalkozó számát fogadták.

³⁰ Egy kerületfelvigyázó arról számol be, hogy a feleségével együtt rendszeresen végeznek kötetlen formájú tanúskodást, miközben az élelmiszerboltban vásárolnak. A napnak abban a szakaszában vásárolnak, amikor nincs túl nagy tömeg az üzletben, és a vevők ráérős léptekkel fel-alá járkálnak a polcok között. Arról számolnak be, hogy sok nagyszerű beszélgetést folytattak.

³¹ Sok hírnök arról számol be, hogy jó eredményeket érnek el, amikor a nyilvános mosodákban tanúskodnak az embereknek. Nem csupán otthagyják a folyóiratokat, amikor senki sincs ott. Az a céljuk, hogy elérjék az embereket a jó hírrel, ezért igyekeznek személyesen beszélgetni azokkal, akik ezt a létesítményt használják.

³² Néhány helyen egyes hírnökök engedélyt kaptak arra, hogy a repülőtereken tanúskodjanak. Örömükre időnként olyan különböző nemzetiségű utasoknak tanúskodhatnak, akik olyan országokban élnek, ahol Jehova népéből kevesen vannak. Ha érdeklődésre találnak, felajánlanak egy traktátust vagy folyóiratokat.

³³ Ha nem adtak engedélyt arra, hogy személyesen tanúskodjanak a szigorúan őrzött lakóépületek bérlőinek a gyülekezet területén, néhányan szokásukká tették, hogy tapintatosan a szolgálatban lévő biztonsági személyzettel vagy a házfelügyelővel beszéljenek. Ugyanezt a módszert használják a privát, kapuval elzárt közösségekben. Az egyik körzetfelvigyázó néhány hírnökkel így látogatott meg hét lakóépület-komplexumot. Minden alkalommal azt mondták a házfelügyelőknek, hogy bár nem kaptak engedélyt, hogy a szokásos módon csöngessenek be a lakásokba, de nem akarják, hogy elmulassza a legutóbbi folyóiratokban lévő információt. A házfelügyelők mind a hét komplexumban örömmel elfogadták a folyóiratokat, és kérték a következő számokat is! Az ilyen komplexumok lakóit ezek után telefonon keresztül érik el.

³⁴ Igyekezz mindenhol prédikálni: Önátadásunknak megfelelően élni — ez magában foglalja, hogy a sürgősség érzete van bennünk a Királyság-üzenet prédikálására szóló megbízatásunk iránt. Ahhoz, hogy akkor érjük el az embereket, amikor nekik megfelelő, félre kell tennünk azt, ami nekünk előnyös, hogy így ’minden módon megtartsunk némelyeket’. Jehova minden önátadott szolgája szeretné, ha elmondhatná, mint Pál apostol is: „Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban” (1Kor 9:22, 23).

³⁵ Pál ezenkívül még ezt írta: „Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem . . . mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12:9, 10). Más szavakkal, egyikünk sem tudná elvégezni ezt a munkát a saját erejéből. Imádkoznunk kell Jehovához erőt adó szent szelleméért. Ha erőért imádkozunk Istenhez, biztosak lehetünk benne, hogy válaszolni fog imáinkra. Így az emberek iránt érzett szeretetünk arra indít majd minket, hogy keressük az alkalmakat, amikor prédikálhatunk nekik a jó hírről, bárhol is találjuk meg őket. Miért ne próbálnád ki a betétben található javaslatok közül az egyiket a jövő héten?