Vegyünk részt a soha meg nem ismétlődő munkában
1 Az emberiség történelmében többször is szükségessé vált, hogy Jehova ítéletet hajtson végre ellenségei felett. De könyörületességében gondoskodott arról, hogy a helyes szívállapotú embereknek lehetőségük legyen a megmenekülésre (Zsolt 103:13). Reagálásuk határozta meg a sorsukat.
2 Az Özönvíz (i. e. 2370) előtt például Noé az „igazság hirdetője” volt. Azok pusztultak el, akik figyelmen kívül hagyták az isteni figyelmeztetést (2Pét 2:5; Zsid 11:7). Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulása előtt Jézus nyilvánvalóan ismertette, mit kell tenni ahhoz, hogy valaki megmeneküljön a városra következő pusztulás elől. Keserves következménye volt bárkire nézve, ha nem hallgatott figyelmeztető üzenetére (Luk 21:20–24). Az egész történelem folyamán sokszor elhangzottak ilyen isteni figyelmeztetések és ítéletek.
3 Modernkori figyelmeztető munka: Jehova már réges-régen kijelentette, hogy ki fogja adni haragját napjaink gonosz rendszere ellen, és hogy csak a szelídek fognak megmenekülni (Sof 2:2, 3; 3:8). Lassan kifutunk az időből, melyet ennek a figyelmeztető üzenetnek a prédikálására kaptunk! A „nagy nyomorúság” szinte már itt van, és most van a szelídek begyűjtése. A „tájékok” már valóban „fehérek az aratásra”. Épp ezért nincs ennél fontosabb és sürgősebb munka (Máté 24:14, 21, 22; Ján 4:35).
4 Részt kell vennünk a modernkori figyelmeztetés másoknak való hangoztatásában, „ők pedig vagy hallják, vagy nem hallják”. Ez Istentől kapott megbízatásunk, melyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk (Ez 2:4, 5; 3:17, 18). Ha teljes mértékben részt veszünk ebben a munkában, az meggyőzően bizonyítja Isten iránti mélységes szeretetünket, a felebarátaink iránti őszinte törődést, és hogy rendíthetetlenül hiszünk Megmentőnkben, Jézus Krisztusban.
5 Most van itt a cselekvés ideje: Jehova múltban végrehajtott ítéletei után újra növekedett a gonoszság, mivel Sátán és a démonai még mindig tevékenyek voltak. Most azonban másképp lesz. A sátáni befolyás meg fog szűnni. Nem lesz többé szükség egy küszöbön álló „nagy nyomorúságra” vonatkozó, világra szóló figyelmeztetésre (Jel 7:14; Róma 16:20). Különleges kiváltságunk van, hogy részt vehetünk egy soha meg nem ismétlődő munkában. Most van itt az ideje, hogy a lehető legjobban éljünk a lehetőséggel.
6 Pál apostol a prédikálótevékenységéről nagy meggyőződéssel kijelentette: „mindeneknek vérétől tiszta vagyok” (Csel 20:26). Nem érezte, hogy vérbűn terhelné, mivel semmilyen mulasztást sem követett el a figyelmeztetés hangoztatásában. Miért nem? Mert elmondhatta a szolgálatáról: „evégett fáradozom és tusakodom” (Kol 1:29, Vida). Legyünk mi is ugyanilyen elégedettek, azáltal hogy amennyire csak tudunk, teljes mértékben részt veszünk a soha meg nem ismétlődő munkában! (2Tim 2:15).