Tervezz előre!
1 Jehova szervezete rendszeres teokratikus programokról gondoskodik, amelyek azért készülnek, hogy kielégítsék szellemi szükségleteinket. Az értékelés arra indít minket, hogy teljes mértékben hasznot merítsünk minden ilyen elrendezésből, legyenek azok akár az utazófelvigyázó látogatásai, a kongresszusok vagy más különleges, helyileg betervezett tevékenységek (Máté 5:3). Néhányan azonban kihagynak sok ilyen szellemi gondoskodást, mert más kötelezettségeket vállalnak. Mit lehet tenni, hogy ezt elkerüljük? Hogyan intézhetjük úgy, hogy a nem teokratikus tevékenységek ne szorítsák ki „a fontosabb dolgokat”? (Fil 1:10, NW).
2 Fontos bölcsen tervezni: A Példabeszédek 21:5 így figyelmeztet: „A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut” (Újfordítású). Ahhoz, hogy „hasznot” merítsünk a szellemiekből, szorgalmasan már előre kell terveznünk, elménkben tartva minden olyan teokratikus tevékenységet, melyet szerveztek. A saját ügyeinket ütemezzük be úgy, hogy ne akadályozzanak minket a részvételben, és le tudjuk aratni a szellemi áldásokat. Ha elhamarkodottan készítünk tervet a személyes ügyeink elintézésére, és nem gondolunk arra, milyen teokratikus események lesznek, akkor valószínűleg szellemi „ínségbe” jutunk.
3 Ne hagyd ki! Mindannyian tervezünk a jövőre, ebben benne vannak az üdülések, az üzleti utak, a rokonlátogatás és így tovább. De még mielőtt elköteleznéd magad, vagy véglegesítenéd terveidet, nézd át az időtervet, hogy milyen szellemi tevékenységek lesznek a közeljövőben. Ha azt látod, hogy a körzetfelvigyázó fog jönni, vagy valamilyen kongresszus van beütemezve ugyanarra az időre, míg távol vagy, tegyél komoly erőfeszítést, hogy átszervezd a programjaidat, és te is jelen légy. Már jó előre tudjuk, mikorra tervezték be a nagyobb eseményeket. A gyülekezetedben a vének meg tudják neked mondani, mik a tervek helyileg.
4 Ha előrelátók vagyunk, és már előre betervezzük a fontosabb dolgokat, akkor ’teljesek leszünk az igazságnak gyümölcsével az Isten dicsőségére és magasztalására’ (Fil 1:11).