Mennyire fontos közösséget ápolnunk keresztény hittársainkkal?
1 „Senki sem sziget.” Ez a kijelentés, mely egy XVII. századi költőtől származik, csupán azt visszhangozza, amit a Biblia mond egy emberi alapszükségletről, a másokkal való közösség ápolásáról (Péld 18:1, Újfordítású). A keresztényi társaság, melynek részesei lehetünk, kielégíti ezt a szükségletet. Vajon mely hasznos területeken?
2 A szolgálatban: Az egyik legfőbb előny az, ahogyan a testvéreink erősítenek és támogatnak bennünket a nyilvános szolgálatban. Jézus „kettesével” küldte el a tanítványait prédikálni (Márk 6:7; Luk 10:1). Ezzel a mintával összhangban tapasztaljuk a Prédikátor 4:9, 10 igaz voltát, amikor másokkal együtt munkálkodunk a szántóföldi szolgálatban. Miközben együtt végezzük szolgálatunkat, társaink hite, engedelmessége és szeretete bátorsággal tölt el bennünket, és feléleszti buzgalmunkat.
3 Személyesen segítenek: Testvériségünk akkor is bátorít, és irányt mutat, amikor nyomás nehezedik ránk, és kísértéseknek kell ellenállnunk. Keresztény társaink talán olyan írásszövegekre irányítják a figyelmünket, melyek éppen a mi gondunkkal foglalkoznak. Sőt, imádkozhatnak is értünk, ahogy mi is őértük (2Kor 1:11). Jó példájuk bizonyára kiváló cselekedetekre ösztönöz és megerősít minket.
4 Az összejöveteleken: A keresztény hittársainkkal ápolt közösség áldásainak örvendhetünk, amikor rendszeresen részt veszünk a gyülekezeti összejöveteleken (Héb 10:24, 25). A programokon bőséges szellemi oktatást kapunk, és ha ott vagyunk az összejöveteleken, az segít közel maradnunk a hívőtársainkhoz. Ezeken az összejöveteleken hallhatjuk, amint testvéreink és testvérnőink kifejezik hitüket az emelvényről vagy a helyükön ülve hozzászólásaikkal (Róma 1:12). Az egymáshoz fűződő szálak szorosabbá válnak, amikor az összejövetelek előtt és után beszélgetünk. Az ilyen alkalmak lehetőséget adnak hitépítő élményeink elmondására. Jó hatással van a személyiségünkre az, ha szívesen vagyunk olyanok társaságában, akik szeretik Jehovát, a Szavát, a munkáját és a népét (Fil 2:1, 2).
5 Szükségünk van keresztény hittársainkra. Nélkülük nehezebb lenne az életre vivő keskeny úton járni. Szeretetük és buzdításuk azonban segít megmaradnunk a Jehova igazságos új világa felé vezető úton (Máté 7:14).