A keresztény szolgálat a legfontosabb munkánk
1 Mindannyiunknak többféle munkát kell elvégeznie. Például Isten elvárja tőlünk, hogy gondoskodjunk a családunkról (1Tim 5:8). De az a munka, amelyet ez az isteni követelmény tesz szükségessé, nem válhat fontosabbá a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkánál (Máté 24:14; 28:19, 20).
2 Jézus követendő mintát hagyott nekünk azzal, hogy „először a királyságot” kereste (Máté 6:33; 1Pét 2:21). Noha szerény körülmények között élt, teljesen lekötötte őt Atyja akaratának a cselekvése (Luk 4:43; 9:58; Ján 4:34). Erejét megfeszítve törekedett rá, hogy minden adandó alkalommal tanúskodjon (Luk 23:43; 1Tim 6:13). Arra biztatta a tanítványait, hogy ugyanilyen élénk érdeklődést mutassanak az aratómunka iránt (Máté 9:37, 38).
3 Utánozzuk Jézust! Úgy követhetjük Jézus példáját, hogy igyekszünk egyszerűen élni, és a keresztény szolgálat köré építeni az életünket. Ha az alapszükségleteinket ki tudjuk elégíteni, fogadjuk meg a Biblia tanácsát, és ne gyűjtsünk egyre többet a világ javaiból (Máté 6:19, 20; 1Tim 6:8). Mennyivel jobb arra törekedni, hogy többet prédikáljunk! Ha nehéz helyzetben vagyunk, Jézushoz hasonlóan tegyünk erőfeszítéseket, és ne engedjük, hogy az élet aggodalmai háttérbe szorítsák a legfontosabb munkánkat, a Királyság jó hírének hirdetését (Luk 8:14; 9:59–62).
4 Még olyanok is elsőbbséget biztosítanak a prédikálómunkának, akiknek sok kötelezettségük van. Egy testvér, akinek nagy családja és felelősségteljes munkája van, azonkívül vénként szolgál a keresztény gyülekezetben, ezt mondja: „Úgy tekintem a szolgálatomat, mint hivatást.” Egy úttörő testvérnő így fogalmaz: „Az úttörőszolgálat végzése sokkal többet ér a világi karriernél.”
5 A körülményeinktől függetlenül kövessük Jézus példáját! Hogyan? Úgy, hogy a keresztény szolgálatot tekintjük a legfontosabb munkánknak.