Őrizzük meg magunkban a sürgősség érzetét!
1 Jézus tudta, hogy korlátozott idő áll rendelkezésére a földön, hogy elvégezze Atyja munkáját (Ján 9:4). Ezért a sürgősség érzetével látta el szolgálatát, és arra tanította a tanítványait, hogy ők is ugyanezt tegyék (Luk 4:42–44; 8:1; 10:2–4). Az anyagi javak nyújtotta kényelmet nem tartotta annyira fontosnak (Máté 8:20). Így el tudta végezni azt a munkát, amellyel Jehova megbízta (Ján 17:4).
2 Korlátozott idő: Nekünk is korlátozott idő áll rendelkezésünkre, hogy „az egész lakott földön” prédikáljuk a jó hírt (Máté 24:14). A bibliai próféciák azt jelzik, hogy mélyen benne járunk a végidőben. ’Azok, akik nem ismerik Istent, és azok, akik nem engedelmeskednek a Jézusról, a mi Urunkról szóló jó hírnek’, hamarosan „el fogják szenvedni az örök pusztulás bírói büntetését” (2Tessz 1:6–9). Az ítélet meglepő hirtelenséggel fog eljönni (Luk 21:34, 35; 1Tessz 5:2, 3). Az embereknek rá kell ébredniük, hogy milyen veszélyes helyzetben vannak. A mi felelősségünk segíteni nekik abban, hogy keressék Jehova kegyét, amíg még van rá idő (Sof 2:2, 3).
3 Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt! Isten szolgái felismerik, hogy „a hátralevő idő rövidre van szabva”, ezért a prédikálómunkát más dolgok elé helyezik (1Kor 7:29–31; Máté 6:33). Némelyek lemondanak anyagilag kedvező lehetőségekről vagy más személyes törekvéseikről, hogy több időt tudjanak tölteni a szolgálatban (Márk 10:29, 30). Másoknak a szűnni nem akaró próbáik ellenére ’mindig bőven van tennivalójuk az Úr munkájában’ (1Kor 15:58). Sokan évtizedek óta ingadozás nélkül kiveszik részüket a jó hír nyilvános kijelentéséből (Héb 10:23). Jehova nagyon nagyra értékel minden ilyen áldozatot, melyet a Királyság-érdekekért hozunk (Héb 6:10).
4 Ha Jehova imádata — és ezen belül a prédikálómunka — van az életünk középpontjában, úgy könnyebb élénken elménkben tartanunk Jehova napját. Megvéd attól, hogy Sátán világa elvonja a figyelmünket, továbbá megerősíti az elhatározásunkat, hogy szentnek őrizzük meg a viselkedésünket (2Pét 3:11–14). Sőt, azáltal, hogy a sürgősség érzetével végezzük a szolgálatunkat, megmenthetjük a saját életünket is, és azokét is, akik figyelnek ránk (1Tim 4:16).