Állhatatosan prédikáljunk!
1 Nehéz időket élünk. A polgárháborúk, etnikai viszálykodások, természeti csapások és más szörnyűségek mindennapossá váltak. Az emberi családnak most nagyobb szüksége van a jó hírre, mint valaha. A szellemi dolgok iránti közömbösség azonban széles körű. Bizonyos területeken nehéz otthon találni az embereket, és még nehezebb olyanokat találni, akik meghallgatnak minket, vagy tanulmányozni akarják a Bibliát. Még ha így van is, létfontosságú, hogy állhatatosan prédikáljuk Isten felállított Királyságának jó hírét (Máté 24:14).
2 Emberek iránti szeretet: Prédikálásunk előtérbe helyezi Jehova emberek iránti szeretetét. Ő „nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Pét 3:9; Ez 33:11). Ezért aztán Jézus szavai szerint úgy rendelkezett, hogy „a jó hírt előbb minden nemzetben prédikálni kell” (Márk 13:10). Isten kérleli az embereket, hogy térjenek hozzá, és meneküljenek meg a Sátán világát hamarosan sújtó ítélettől (Jóel 2:28, 29, 32; Sof 2:2, 3). Ugye hálásak vagyunk, amiért Jehova nekünk is lehetőséget adott erre? (1Tim 1:12, 13).
3 A világméretű jelentés azt mutatja, hogy a 2004-es szolgálati évben átlagosan 6 085 387 bibliatanulmányozást vezettünk minden hónapban, és átlagosan mintegy 5000 új tanítvány keresztelkedett meg minden héten! Ezek közül az újonnan önátadott személyek közül néhányra annak eredményeként találtunk rá, hogy Jehova megáldotta azon hírnökök állhatatos igyekezetét, akik erőfeszítést tettek, hogy mindenkivel beszéljenek a kijelölt területükön. Milyen nagy örömet adott ez a gyülekezeteknek, és micsoda kiváltság, hogy Isten munkatársai lehetünk ebben az életmentő munkában! (1Kor 3:5, 6, 9).
4 Dicsérjük Isten nevét! Állhatatosan prédikálunk, hogy ezáltal nyilvánosan dicsérjük Jehovát, és megszenteljük a nevét az egész emberiség előtt (Héb 13:15). Sátán félrevezeti „az egész lakott földet”, elhiteti, hogy Istennek nincs ereje megoldani az emberiség gondjait, nem érdekli az emberi szenvedés, illetve hogy egyszerűen nem is létezik (Jel 12:9). Prédikálásunk által megvédelmezzük a mi nagyszerű égi Atyánkról szóló igazságot. Dicsérjük hát továbbra is a nevét — most és mindörökké! (Zsolt 145:1, 2).