Utánozzuk ’boldog Istenünket’, Jehovát!
1 Jehova igazán azt szeretné, hogy az emberek boldogok legyenek. A Biblia várakozást kelt bennünk a sok áldás iránt, melyet Jehova az emberiségnek tartogat (Ézs 65:21–25). Az embereknek látniuk kell, hogy örömmel osztjuk meg velük ’a boldog Isten dicsőséges jó hírét’ (1Tim 1:11). Annak, ahogyan a Királyság-üzenetről beszélünk, tükröznie kell az igazság iránti szeretetünket, és azt, hogy őszintén érdeklődünk az emberek iránt (Róma 1:14–16).
2 Kétségtelen, hogy időnként kihívás lehet megőrizni az örömünket. Vannak olyan területek, ahol csak kevesen reagálnak kedvezően a Királyság-üzenetre. Lehetnek olyan időszakok is, amikor a saját nehézségeinkkel kell megbirkóznunk. Hogy megőrizzük örömteli szellemünket, elmélkednünk kell azon, hogy milyen nagy szükségük van a területünkön élő embereknek arra, hogy hallják és megértsék a Királyság jó hírét, melyet prédikálunk (Róma 10:13, 14, 17). Ha erre gondolunk, az segíteni fog, hogy továbbra is örömmel tegyük ismertté, hogyan gondoskodott Jehova irgalmasan a megmentésről.
3 A jó dolgokra összpontosítsunk! Arra is figyelnünk kell, hogy mit mondunk. Lehet, hogy a beszélgetést egy súlyos gond felvetésével kezdjük, vagy megemlítünk egy hírt, amely aggasztja az embereket. Azonban nem lenne jó, ha szükségtelenül elidőznénk az ilyen lehangoló dolgokon. Megbízatásunk az, hogy ’jó hírt hozzunk valami jobbról’ (Ézs 52:7; Róma 10:15). Ez a jó hír egy olyan üzenet, mely Istennek azon az ígéretén alapszik, hogy ragyogó jövő vár ránk (2Pét 3:13). Ezt elménkben tartva arra használjuk fel az Írásokat, hogy ’bekötözzük a megtört szívűeket’ (Ézs 61:1, 2). Ez mindannyiunknak segíteni fog, hogy megőrizzük örömünket és derűlátó szemléletmódunkat.
4 Az emberek észre fogják venni, ha örömmel veszünk részt a prédikálómunkában. Ezért mindig tükrözzük vissza ’boldog Istenünket’, Jehovát, miközben megosztjuk a Királyság jó hírét a területünkön élőkkel.