Kölcsönösen bátorítsuk egymást!
1. Milyen különleges lehetőséget nyújt az utazófelvigyázók látogatása?
1 Pál apostol ezt írta a római gyülekezetnek: „vágyakozom látni benneteket, hogy adhassak nektek valami szellemi ajándékot a megszilárdításotokra; vagy inkább, hogy kölcsönösen bátorítsuk egymást a hitünk által, ti engem a tiétek, én pedig titeket az enyém által” (Róma 1:11, 12). Ehhez hasonlóan napjainkban az utazófelvigyázók látogatása lehetőséget nyújt arra, hogy kölcsönösen bátorítsuk egymást.
2. Miért jelentik be előre a körzetfelvigyázó látogatását?
2 A gyülekezet: A körzetfelvigyázó látogatásának időpontját általában úgy három hónappal előre jelentik be a gyülekezetnek. Ez elegendő idő arra, hogy úgy alakítsuk az időbeosztásunkat, hogy teljesen a javunkra tudjuk fordítani a látogatást (Ef 5:15, 16). Ha világi munkahelyen dolgozol, talán szabadságot tudsz kérni, hogy részt vehess a szántóföldi szolgálatban azon a héten. Egyesek úgy rendezik a dolgaikat, hogy kisegítőúttörő-szolgálatot végezzenek a látogatás hónapjában. Ha úgy tervezted volna, hogy elutazol azon a héten, tudnál változtatni ezen, hogy mégis otthon legyél a látogatáskor?
3. Mit tehetünk személyesen azért, hogy bátorítást kapjunk a látogatás hetében?
3 A körzetfelvigyázó látogatásának elsődleges célja, hogy személyesen bátorítson minket, és képzést adjon a szántóföldi szolgálatban. Tudnád kérni, hogy együtt munkálkodhass a körzetfelvigyázóval, vagy ha nős, a feleségével? A körzetfelvigyázó szívesen munkálkodik együtt a hírnökökkel, olyanokkal is, akiknek talán kevesebb tapasztalatuk van, vagy szeretnének ügyesebbek lenni a szolgálatban. Mindannyian tanulhatunk a módszereiből, és alkalmazhatjuk kedves javaslatait (1Kor 4:16, 17). Ha meghívjuk egy étkezésre, az további lehetőség egymás bátorítására (Héb 13:2). Mivel az előadásait a gyülekezet szükségleteihez igazítja, jól figyelj oda rájuk.
4. Hogyan bátoríthatjuk a körzetfelvigyázónkat?
4 A körzetfelvigyázó: Pál apostol nem különbözött azoktól a testvérektől, akiket szolgált. Neki is voltak nehézségei és aggodalmai, és szüksége volt bátorításra, amiért hálás is volt (2Kor 11:26–28). Amikor a római gyülekezet megtudta, hogy Pál – aki akkor rab volt – végre ellátogat hozzájuk, néhányan egészen Appiusz piacteréig mentek, hogy találkozhassanak vele. Nem kevesebb mint 74 kilométert tettek meg! „Amikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és felbátorodott” (Csel 28:15). Ehhez hasonlóan te is bátoríthatod a körzetfelvigyázódat. ’Kétszeres tiszteletet’ adva neki, buzgón támogasd a látogatását (1Tim 5:17). Szavaiddal és tetteiddel is fejezd ki őszinte értékelésedet az érted tett erőfeszítéseiért. Ő és a felesége örülnek, amikor látják hitedet, szeretetedet és kitartásodat (2Tessz 1:3, 4).
5. Miért van mindannyiunknak szüksége bátorításra?
5 Ezekben a ’nehezen elviselhető, válságos időkben’ melyikünknek ne lenne szüksége bátorításra? (2Tim 3:1). Határozd el már most, hogy teljes mértékben részt veszel e különleges hét tevékenységeiben. Mindannyian – utazófelvigyázók és hírnökök egyaránt – örömmel bátoríthatjuk egymást. Ha így teszünk, azzal azt is elérjük, hogy ’állandóan vigasztaljuk és építjük egymást’ (1Tessz 5:11).