„Ezentúl ezt cselekedjétek”
Az Emlékünnepet április 5-én tartjuk
1. Miért fontos esemény az Emlékünnep?
1 „Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” (Luk 22:19). Jézus ezekkel a szavakkal hagyta meg a követőinek, hogy emlékezzenek meg az áldozati haláláról. Ha figyelembe vesszük, hogy a váltság mennyi mindent lehetővé tesz, nekünk, keresztényeknek nincs fontosabb és értékesebb nap, mint az évenkénti Emlékünnep napja. Most, hogy közeleg az idei Emlékünnep, melyet április 5-én fogunk megtartani, tegyük fel magunknak a kérdést: Hogyan mutathatjuk ki a hálánkat Jehovának? (Kol 3:15).
2. Hogyan fejezhetjük ki az Emlékünnep iránti értékelésünket a tanulmányozás és az elmélkedés által?
2 Készüljünk fel: Általában azokra az alkalmakra szoktunk felkészülni, melyek fontosak nekünk. Úgy készíthetjük fel a szívünket az Emlékünnepre, ha a családunkkal közösen felidézzük azokat az eseményeket, melyek Jézus földi életének utolsó napjaiban történtek, és elmélkedünk rajtuk (Ezsd 7:10). A naptárban és a Vizsgáljuk az Írásokat naponta! füzetben fel vannak tüntetve olyan írásszövegek, melyek ezekről az eseményekről számolnak be. Az Őrtorony 2011. február 1-jei számának a 23–24. oldalán pedig van egy még részletesebb lista, és a Legnagyobb ember könyv ide kapcsolódó fejezeteire is találunk hivatkozásokat.
3. Hogyan fokozhatjuk a részvételünket a szolgálatban, kifejezve ezáltal az Emlékünnep iránti értékelésünket?
3 Prédikálás: Azzal is kimutathatjuk az értékelésünket, ha teljes mértékben kivesszük a részünket a szolgálatból (Luk 6:45). Március 17-én, szombaton kezdődik a kampány, melynek keretében az egész világon meghívjuk az embereket az Emlékünnepre. Tudnál változtatni az időbeosztásodon, hogy többet légy a szolgálatban, talán kisegítő úttörőként? A következő családi imádaton talán beszélhetnétek erről.
4. Milyen hasznot meríthetünk abból, ha megtartjuk az Emlékünnepet?
4 Mennyire jó, hogy minden évben részt veszünk az Emlékünnepen! Az örömünk és a Jehova iránti szeretetünk csak fokozódik, amint elgondolkodunk azon, hogy milyen nagylelkű volt, hogy váltság gyanánt felajánlotta az egyszülött Fiát (Ján 3:16; 1Ján 4:9, 10). Ez arra indít minket, hogy többé ne önmagunknak éljünk (2Kor 5:14, 15). Továbbá arra ösztönöz, hogy nyilvánosan dicsérjük Jehovát (Zsolt 102:19–21). Jehova hálatelt szolgái izgatottan várják, hogy április 5-én, az Emlékünnepen lehetőségük legyen arra, hogy hirdessék az Úr halálát (1Kor 11:26).