KERESZTÉNYI ÉLETÜNK
Szeretetre vall, ha tiszteletben tartjuk Jehova fegyelmezését
A kiközösítés által Jehova megvédi a gyülekezetet, és fegyelmezi a megbánást nem tanúsító vétkest (1Ko 5:6, 11). Bár a kiközösítés minden érintettnek fájdalmat okoz – köztük a közeli rokonoknak és a bírói bizottság tagjainak is –, a szeretetünket bizonyítjuk azzal, ha tiszteletben tartjuk ezt a döntést. Miért mondhatjuk ezt?
Mindenekelőtt Jehova hírneve és a szentségre vonatkozó mércéje iránt fejezzük ki a szeretetünket (1Pt 1:14–16). És a kiközösített iránt is kimutatjuk a szeretetünket, hiszen a szigorú fegyelmezés fájdalmas ugyan, de „az igazságosság békés gyümölcsét” teremheti (Héb 12:5, 6, 11). Ha kapcsolatot ápolunk egy kiközösített vagy elkülönült személlyel, azzal beavatkozunk Jehova fegyelmezésébe. Ne feledjük, hogy ő mindig „kellő mértékben” fegyelmezi a népét (Jr 30:11). Miközben támogatjuk Jehovát abban, ahogyan fegyelmez, és ragaszkodunk a jó szellemi szokásainkhoz, reménykedünk benne, hogy az eltévelyedett személy visszatér irgalmas Atyánkhoz (Ézs 1:16–18; 55:7).
NÉZD MEG A MARADJ LOJÁLIS TELJES SZÍVVEL! CÍMŰ ELJÁTSZOTT TÖRTÉNETET, MAJD VÁLASZOLJ A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKRE:
Mit élnek át a keresztény szülők, ha a gyermekük elhagyja Jehovát?
Hogyan támogathatja a gyülekezet a hűséges családtagokat?
Melyik bibliai történet mutat rá, hogy a Jehova iránti hűségünknek erősebbnek kell lennie, mint a családtagjaink iránti hűségünknek?
Hogyan fejezhetjük ki, hogy elsősorban Jehovához ragaszkodunk?