A vezetőtestület két új tagja
2024. OKTÓBER 5-én egy izgalmas bejelentés hangzott el az évi közgyűlésen: Két új taggal bővült Jehova Tanúi vezetőtestülete, Jody Jedele és Jacob Rumph testvérrel. Mindketten régóta hűségesen szolgálják Jehovát.
Jody Jedele és a felesége, Damaris
Jedele testvér Missouri államban született, és az igazságban nőtt fel. A családjával egy olyan helyen éltek, ahol csak kevés Tanú lakott. Ezért gyakran mentek oda az ország minden tájáról testvérek, hogy segítsenek a prédikálásban. Óriási hatással volt rá, hogy milyen nagy szeretet és egység volt köztük annak ellenére, hogy nagyon különböző volt a hátterük. A tízes évei elején keresztelkedett meg 1983. október 15-én. Nagyon szerette a szolgálatot, és 1989 szeptemberében, a középiskola befejezése után úttörő lett.
Gyerekkorában a szülei gyakran elvitték őt és a húgát a Bételbe. Ezeknek a látogatásoknak a hatására mindketten kitűzték célul a Bétel-szolgálatot, és ez a vágyuk idővel valóra is vált. Jedele testvér 1990 szeptemberében kezdett el szolgálni a wallkilli Bételben. Először takarított, később pedig az egészségügyi osztályon kezdett dolgozni.
Ebben az időben a környező spanyol nyelvű gyülekezetekben nagy volt a növekedés, és nagy szükség volt testvérekre. Ezért Jedele testvér csatlakozott az egyikhez, és elkezdett spanyolul tanulni. Nem sokkal később megismerkedett Damarisszal, aki ebben a körzetben szolgált mint úttörő. Idővel összeházasodtak, és együtt folytatták a Bétel-szolgálatot.
2005-ben kimentek a Bételből, hogy gondoskodni tudjanak a szüleikről. Ez idő alatt általános úttörők voltak. Emellett Jedele testvér többször is oktatott az úttörőszolgálati iskolán, valamint a helyi kórházi összekötő bizottságban és a területi építőbizottságban is szolgált.
2013-ban Jedele testvért és a feleségét visszahívták a Bételbe a warwicki építkezésre. Azóta Pattersonban és Wallkillban is szolgáltak. Jedele testvér a helyi tervezési és kivitelezési osztályon, valamint a kórházi információs szolgálaton is dolgozott. 2023 márciusában kinevezték a szolgálati bizottság segítőjének. Visszatekintve az eddigi feladataira ezt mondja: „Egy új megbízatás először nagyon ijesztő lehet. Ezért ilyenkor nagyon fontos Jehovára támaszkodnunk, mert a segítségével azzá tudunk válni, amire szükség van az adott feladathoz.”
Jacob Rumph és a felesége, Inga
Rumph testvér Kalifornia államban született. Gyermekkorában az édesanyja tétlen volt, de azért megtanított neki néhány dolgot a Bibliából. Minden évben meglátogatta a nagymamáját, egy hűséges testvérnőt, aki felkeltette az érdeklődését a Biblia iránt. Ezért 13 éves korában elmondta, hogy szeretné tanulmányozni a Bibliát. Még tizenéves volt, amikor 1992. szeptember 27-én megkeresztelkedett. Idővel az édesanyja újra tevékeny lett, és az apukája meg a testvérei is megkeresztelkedtek.
Már fiatalon látta, hogy milyen boldogok az úttörők, ezért a középiskola befejezése után, 1995 szeptemberében ő is úttörő lett. 2000-ben Ecuadorba költözött, mert ott nagy szükség volt hírnökökre. Ott találkozott Ingával, egy Kanadából származó úttörő testvérnővel. Idővel összeházasodtak, és egy ecuadori városban kezdték a közös életüket. Akkoriban csak egy kis csoport volt ott, amely mára virágzó gyülekezetté nőtte ki magát.
Idővel Rumph testvért és a feleségét kinevezték különleges úttörőnek, majd a körzetmunkába kerültek. 2011-ben meghívták őket a Gileád-iskola 132. osztályába. Ezt követően több országban is szolgáltak, volt, hogy bételesként, volt, hogy misszionáriusként, vagy a körzetmunkában. Rumph testvér ezenkívül oktató is volt a királysághirdetők iskoláján.
A Covid19-járvány miatt Rumph testvér és a felesége visszatért az Egyesült Államokba. Meghívták őket a wallkilli Bételbe, ahol Rumph testvér képzést kapott a szolgálati osztályon. Később visszaküldték őket Ecuadorba, a fiókhivatalba, ahol Rumph testvér a fiókbizottság tagja lett. 2023-ban Warwickba kerültek. 2024 januárjában Rumph testvért kinevezték a szolgálati bizottság segítőjének. Visszagondolva a korábbi megbízatásaira ezt mondja: „Nem a helytől lesz különleges egy megbízatás, hanem az emberektől, akikkel együtt szolgálunk.”
Nagyra értékeljük ezeknek a testvéreknek a szorgalmas munkáját, és továbbra is nagy becsben tartjuk őket (Flp 2:29).