Mit mond a Biblia a hamvasztásról?
A Biblia válasza
A Bibliában nincs konkrét utasítás a hamvasztással kapcsolatban, és olyan parancs sincs, amely előírná a halottak elhantolását vagy elhamvasztását.
Ugyanakkor a Szentírás beszámol Isten néhány hűséges szolgájának a temetéséről. Például Ábrahám mindent megtett azért, hogy sírhelyet szerezzen a feleségének, Sárának (1Mózes 23:2–20; 49:29–32).
Ezenkívül a Biblia ír olyan hűséges személyekről is, akik elégették a holtak maradványait. Például amikor Izrael királyát, Sault és három fiát megölték egy csatában, a holttesteik először az ellenség területén maradtak, és tiszteletlenül bántak velük. Erre hű izraelita harcosok elvitték Saulnak és a fiainak a holttestét, elégették azokat, majd a megmaradt csontokat eltemették (1Sámuel 31:8–13). A beszámoló szerint elfogadható volt, hogy ekképpen bántak az elhunytakkal (2Sámuel 2:4–6).
Gyakori tévhitek a hamvasztással kapcsolatban
Tévhit: A hamvasztással meggyalázzák a holttestet.
Tény: A Biblia azt tanítja, hogy aki meghal, az visszatér a porba, és voltaképpen a holttest idővel elporlad (1Mózes 3:19). A hamvasztás során, amikor is hamuvá, porrá ég a test, felgyorsul ez a természetes folyamat.
Tévhit: A bibliai időkben csak azoknak a holttestét égették el, akik kegyvesztettek voltak Isten szemében.
Tény: Néhány hűtlen személynek, köztük Ákánnak és a családtagjainak a holttestét elégették (Józsué 7:25). De ez kivételes eset volt, semmint bevett szokás (5Mózes 21:22, 23). A korábban említett bibliai beszámoló szerint előfordult, hogy akár hűséges személyeknek, mint például Saul király egyik fiának, Jonatánnak a holttestét is elégették.
Tévhit: Isten nem tudja feltámasztani azokat, akiket elhamvasztottak.
Tény: A feltámadás idején Isten életre kelti a holtakat, függetlenül attól, hogy valakit eltemettek, elhamvasztottak, vadállatok faltak fel vagy a tengerbe veszett (Jelenések 20:13). A Mindenható gond nélkül képes új testet alkotni bárkinek (1Korintusz 15:35, 38).